Az ukrajnai háború hatásai a HORSCH-ra
Az ukrajnai háború a HORSCH-ot – mint mindannyiunkat – teljesen váratlanul érte, és mindent megváltoztatott. A terraHORSCH-nak adott interjúban Philipp Horsch összefoglalja, hogy mi történt a háború kitörése utáni első hetekben, hogy vannak az alkalmazottak és a vállalat, és milyen következményekkel jár a háború az értékesítésre, a termelésre és a költségekre.
terraHORSCH: A HORSCH-nak van egy fióktelepe Ukrajnában. Milyen volt a helyzet a háború kitörése előtt?
Philipp Horsch: A HORSCH Ukrajnát 2009-ben alapították. Az új telephelyünket tavaly építettük és avattuk fel, a Kijev melletti Velyka Soltanivkában, az Odessza felé vezető autópálya mellett. Képzési központjában gyakorlati és elméleti képzéseket tartunk az értékesítési és szervizszektorban, valamint a partnereinknek és kereskedőinknek, és ott van a központi alkatrészraktár. Ezenkívül vannak bemutatótermek, marketingcsarnok, konferencia- és tárgyalótermek. Az alkatrészraktár biztosítja ügyfeleink alkatrészellátását, és megfelelő műszaki támogatását is. Ukrajnában 28 főt foglalkoztatunk. A háború azonban mindent megváltoztatott.
terraHORSCH: Mi változott február óta? Milyen volt a HORSCH vállalat és család helyzete?
Philipp Horsch: Mindannyiunkat teljesen váratlanul ért. Egyáltalán nem számítottunk rá, hogy ilyesmi fog történni, teljesen felkészületlenül ért minket. Az emberek szenvedése elkeserít minket, ez szörnyű. Megdöbbentünk, és kezdetben tehetetlennek éreztük magunkat. Ha visszagondolok március első felére, érzelmi szempontból ez volt az egyik legnehezebb helyzet vállalatunk történetében. Az első napokban gyorsan kellett különböző döntéseket hoznunk, és óriási nyomás alatt voltunk. Elsősorban az foglalkoztatott minket, hogy hogyan kísérhetjük át a HORSCH dolgozóit és családjaikat Ukrajnában és Oroszországban ezen a nehéz időszakon, hogyan segíthetünk a családoknak és az embereknek. De gazdasági döntéseket is kellett hoznunk, szinte lehetetlen volt jól dönteni. És nem volt könnyű egyensúlyt teremteni az érzelmek között. Nehéz és kihívásokkal teli időszak volt és még mindig az, különösen, mert gyakran nem lehet minden kérdésre azonnal választ kapni. Szervezeti szempontból nagyon gyorsan intézkedtünk, hogy minden lehetséges módon segítsünk.
terraHORSCH: Hogyan támogatták a HORSCH Ukrajna alkalmazottait és általában az ukrajnai embereket?
Philipp Horsch: Már a háború első hetében úgy döntöttünk, hogy női alkalmazottaink és gyermekeik, valamint férfi alkalmazottaink feleségei és gyermekei Németországba jöjjenek, ha akarnak. És legtöbben akartak is. Mostanában úgy tűnik, hogy néhányan közülük haza akarnak térni, mivel az ukrajnai helyzet kissé megnyugodott, az emberek nagyobb biztonságban érzik magukat, és aktívan részt akarnak venni az újjáépítésben.
Ezenkívül már a háború kitörése utáni első héten megszerveztük az első segélyszállítmányok szállítását Ukrajnába. De nem boldogultunk volna minden alkalmazottunk, családjuk, barátaik, ismerőseik és a helyszínen kereskedőink aktív támogatása nélkül. Mindannyian hozzájárultak ötleteikkel, embereket szállásoltak el, további segélyszállítmányokat szerveztek, pénzt adományoztak és felhívást indítottak.
A segélyszállítmányokat aztán szintén kereskedőink segítségével osztottuk szét a helyszínen. Ezenkívül megtöltöttük a Schwandorfban tartózkodó ukrán teherautókat segélyszállítmányokkal. Így, bár teljesen váratlanul ért bennünket, mégis nagyon gyorsan tudtunk reagálni és segíteni. Azóta folyamatosan küldünk teherautókat segélyszállítmányokkal Ukrajnába.
Lengyel munkatársaink például kimentek a határra, és embereket vettek fel. A magyar kollégák is buszokat szerveztek, hogy felvegyék az embereket a határon. Mindenki hozzájárult és összezárta a sorokat, hogy együtt tudjunk gyors segítséget nyújtani.
A helyszínen is segítettünk, és anyagi támogatást is nyújtottunk. Az elmúlt három hónapban magas hatszámjegyű összegeket költöttünk. És ezt folytatjuk tovább. Jelenleg minden héten szállítmányokat küldünk Ukrajnába.
A HORSCH összes alkalmazottja, családtagjaik és barátaik segélyszállítmányokat gyűjtöttek, adományoztak és segítettek. 
A gépeket szállító teherautókra segélyszállítmányokat pakoltak. 
Az Ukrajnába érkezett elsősegély-szállítmányok megérkeztek, és kiosztották a helyszínen tartózkodók között.
terraHORSCH: A HORSCH Ukrajna telephelye Kijev közelében van. Milyen a helyzet? Mi a helyzet a dolgozókkal és a gépekkel?
Philipp Horsch: Ahogy már mondtam, felkészületlenül ért minket. És a telephelyünket is váratlanul érte a katasztrófa – szó szerint egyik napról a másikra. Mivel olyan közel vagyunk Kijevhez, elkezdtük kiüríteni a telephelyet és biztonságos helyre vinni az anyagainkat. Azért is, mert láttuk, hogy a háború gyorsan közeledik. Vagyis elvittük a gépeket Ukrajna nyugati részére, kiürítettük az alkatrészraktárt, és az alkatrészeket a kereskedőinknél raktároztuk. De már túl késő volt, és meg kellett állnunk, hogy ne veszélyeztessük a helyszínen dolgozó munkatársaink biztonságát. A háború első heteiben a telephely, ahol elég sok anyag volt, úgymond kihalt volt.
Az első hetekben minden alkalmazottunk otthon maradt, és részben, ha lehetett, otthonról dolgozott. Sokan közülük Schwandorfba jöttek. Néhányan részt vettek mindenféle, a háborúval kapcsolatos intézkedésben. Néhány hete a szerviz, az alkatrészellátás, a gazdálkodás stb., egyfajta "normális" szinten kezdett el működni – bármit is jelentsen a normális a jelenlegi helyzetben. Ez azt is jelenti, hogy gépeket és alkatrészeket szállítunk Ukrajnába, de csökkentett szinten.
terraHORSCH: Ez azt jelenti, hogy az ukrajnai gazdák továbbra is dolgoznak a földeken?
Philipp Horsch: Az ukrajnai gazdák megpróbáltak dolgozni a háború alatt. Természetesen attól függően, hogy mit lehetett, és attól függően, hogy milyen közel vagy távol voltak a háborús cselekményektől. Mi pedig igyekeztünk minden tőlünk telhetőt megtenni, hogy elkísérjük őket. Ebben a feszült időszakban nagyon fontos, hogy fenntartsuk az élelmiszertermelést, mert az élelmiszerválság felé tartunk. Ennek a ténynek egyre inkább tudatában vagyunk. De én úgy látom, hogy ez lehetőség, hogy a társadalomban és a politikában jobban tudatosítsuk a mezőgazdasági témákat. Fontos, hogy lássuk, mit jelent az élelmezésbiztonság, hogyan kerülünk vele kapcsolatba, mit kell tennünk érte, illetve mit nem szabad tennünk. Támogatjuk a gazdákat a vetésben, hiszen tavasszal erre helyezzük a hangsúlyt.
Ráadásul a mi szolgáltatásunk működik. A mezőgazdasági tevékenység valamilyen mértékben – a helyzetnek megfelelően – folyamatos. És természetesen nem közvetlenül a háborús övezetben.
terraHORSCH: Milyen háborús gazdasági kihívásokkal kell megküzdenie a HORSCH-nak?
Philipp Horsch: Többek között el kellett döntenünk, hogyan kezeljük az Ukrajnába tervezett eladásokat. Ukrajna Németország után a második legnagyobb piacunk. Ezért a forgalom meglehetősen nagy. Ez drámai változás volt. Ekkor úgy döntöttünk, hogy a 2022-es ukrajnai értékesítés jelentős részét kivesszük a tervezésből. A következő kihívás az volt, hogy betöltsük ezt a hiányt. Ugyanis az egyes régióknak szánt gépek meglehetősen specifikusak – a mi génjeinkben benne van, hogy régió-specifikus gépeket fejlesszünk és gyártunk.
A gépeknek csak egy részét tudtuk máshol elhelyezni a gyártási programunkban. A többségüket ki kellett vennünk a gyártási tervből, és más termékekkel kellett helyettesítenünk. Szerencsére a globális mezőgazdasági piacok helyzete rendkívül kedvező. A gazdák mindent megvesznek, amit a mezőgazdasági gépipar világszerte képes gyártani. Így az ukrajnai eladásokat más piacokkal tudtuk kompenzálni. Ha az üzleti év egészét tekintjük, akkor feltehetően kevés negatív hatással lesz az értékesítésre. Mindig feltéve, hogy megkapjuk az anyagot.
terraHORSCH: Ez azt jelenti, hogy a szállítási lánc helyzete továbbra is feszült?
Philipp Horsch: Igen! Ez a másik nagy nemzetközi következmény és kihívás. A szállítási kapacitás szenved. Hálásak vagyunk, hogy ügyfeleink és kereskedőink megértik ezt a helyzetet, mögöttünk állnak, és a lehető legjobban támogatnak minket.
A helyzet már eddig is nagyon nehéz volt a világjárvány miatt, és a háborúval minden még nehezebbé vált. A mindennapos alkatrészbeszerzés nagy gondot jelent, felhalmoztuk a készleteket, mivel a gépeket nem lehet befejezni, a gyártási költségek pedig az egekbe szöknek és már nem kalkulálhatók. Nagyon nehéz a jövőbe nézni, és látni, hogy mit tesz velünk a költség- és árrés-helyzet. Megpróbáljuk tartani az árrésünket valamilyen szinten. Az egyetlen dolog, amit tehetünk, hogy együttműködünk a beszállítókkal, és kiderítjük, mit tehetünk, hogy a költségnövekedést kordában tartsuk. És a lehető legmérsékeltebben emeljük az árakat a vásárlóknak. Így valamennyire meg tudjuk tartani a szükséges árrést, de nem akarjuk túlzásba vinni. Ez tényleg egyensúlyozás.
Ebben az összefüggésben nehéz megmondani, hogyan fog végződni ez az év, mivel nem úgy tűnik, hogy az ellátási helyzet és az alkatrészek elérhetősége javulni fog. Nem lehet előre megmondani, hogy hogyan fog ez folytatódni – minden bizonytalan. A munkaterhelés minden osztályon rendkívül magas, a helyzet nagyon feszült és nagyon stresszes a munkatársaink és partnereink számára. De végül is együtt fogunk megbirkózni vele. Végre megtaláljuk a módját.
terraHORSCH: Milyen reményeket fűz a jövőhöz?
Philipp Horsch: Először is természetesen, hogy a háború véget ér. És hogy ismét nagyobb stabilitás lesz Európában, hogy lesz békekövetség Ukrajnában és Európában. Aztán, hogy mindez hozzájárul ahhoz, hogy az energia, a nyersanyagok stb., költségei ismét normálisak legyenek. Jelenleg nagyon nehéz megtervezni a költségeket, mivel nem tudjuk megjósolni, hogy mi fog történni.
Nagyon remélem, hogy az erős infláció, amelyet ma minden ágazatban tapasztalunk, visszatér a normális szintre, ahogyan azt egykor ismertük. Közvetlenül a háború előtt például az acél ára stagnált, majd enyhén csökkent. A háború miatt ismét az egekbe szökött. Nem tudom, hogy ez mennyi ideig fog tartani, de remélem, hogy talán gyorsabb lesz, mint gondolnánk. Azt is remélem, hogy az energiaárak és a nyersanyagárak is hamarosan visszatérnek a normális szintre. Ebben az esetben visszavehetnénk az áremelkedéseket. Ez az én, illetve a mi nagy reményünk. Sajnos még nem látható előre, hogy mikor fog bekövetkezni.
És fontos felkészülnünk a háború utáni időszakra, és aktívan támogassuk az újjáépítést, különösen a HORSCH Alapítványunkkal, valamint kampányoljunk az emberek közötti megbékélésért.