Egy gyapottermesztő Franciaországból
A HORSCH számos alkalmazottja aktív, szabadidős gazdálkodó – Franciaországban is. Yohan De Witnek például Délnyugat-Franciaországban van farmja. A terraHORSCH beszélgetett vele a két fő pilléréről.
Yohan de Witnek össze kell egyeztetnie két szenvedélyét. A HORSCH France dél-franciaországi értékesítési csapatának műszaki támogatójaként gondozza a gépeket, tanácsadó, és támogatja a mezőgazdasági gépkereskedőket az ágazatában. Jean Fil cégének ügyvezető igazgatójaként a gyapotot termeszt. Ez a tevékenysége kiterjed a textilágazatra is, mivel itt keres vásárlókat és piacokat a végtermékeknek.
Bizonyára nem mindig egyszerű átállni a technikáról a száz százalékig francia pamutból készült pólókra. "Igyekszem nem keverni a két tevékenységet. Meg kell tanulni világosan elválasztani az egyiket a másiktól!" hangsúlyozza Yohan de Wit.
De tényleg olyan távol áll egymástól a két tevékenység? "A HORSCH-nál dolgozva a legkülönbözőbb hátterű gazdákkal találkozom. Megtanulom megérteni a problémáikat, és érdekelnek a megoldások, amelyeket a gazdaságaikban megvalósítanak – a gépek, de az agronómiai stratégiák is. Ami a Jean Filt illeti, én is a gyakorlati gazdálkodáshoz maradok kötve. Váltásokat és új stratégiákat tesztelek, és igyekszem pozitív képet közvetíteni a mezőgazdaságról a francia társadalomnak. Így mindkét területet felhasználhatom egy probléma megoldására: a modern mezőgazdaság változásaira. A növényvédő szerek korlátozásai, a kukorica piaci árának kockázatai, az értékesítési piacok, a talaj egészsége, a mezőgazdasági üzemanyag- és energiaköltségek, a közvélemény – mindezekkel foglalkozni kell. Nagyon jól működik, mivel nyitott és kíváncsi vagyok".
Egy gazdálkodó fia
Yohan de Wit szinte már születésétől fogva lelkesedett a mezőgazdaság iránt. Édesapja és nagybátyja, hollandiai szántóföldi és állattenyésztő gazdák 1979-ben érkeztek Délnyugat-Franciaországba. Átvettek egy száz hektáros gabona- és ugyanekkora szőlőültetvényt. A szőlőtermesztés nekünk ismeretlen terület volt, és először meg kellett tanulniuk az alapokat. A második generációban a gazdaságot felosztották. Azóta Yohan sógora és testvére hatvan hektár gabonaföldet és hatvan hektár szőlőt művel, míg Yohan apja a fennmaradó területet.
A gazdaság nem túl nagy. Ezért olyan megoldásokat kell találnia, amelyekkel maximalizálni tudja a jövedelmet. Sok délnyugat-franciaországi gazdához hasonlóan ő is úgy döntött, hogy többletértéket képviselő növényeket termeszt: kukoricát, cukorrépát és repcét vetőmag-szaporításra, valamint pattogatott kukoricát és zöldbabot.
Összességében nem volt könnyű elhagyni hazáját, és máshol dolgozni. Egy gazdálkodónak még nehezebb – különösen egy olyan ismeretlen ágazatban, mint a szőlőtermesztés. Yohan tehát vállalkozói szellemmel teli környezetben nőtt fel. De mit képzel a gazdálkodásról?
A vásárló megszólítása a mindennapi életben
Yohan de Wit elmondja nekünk: "Mindig ezernyi ötletem van. De féltem, hogy mindenféle kalandba belevessem magam, hátvéd nélkül. Ráadásul egyértelmű volt, hogy nem akarok a sógorom és a testvérem nélkül dolgozni. Kiskorunk óta közeli barátok vagyunk, és mindig kiegészítettük egymást. Médéric és Samuel kiváló szántóföldi gazdálkodók, az én erősségeim a kommunikáció és a feldolgozás".
Így született meg egy nap a gyapottermesztés ötlete. "Egy egyszerű feltevés alapján cselekedtünk: mit csinálnak a franciák minden nap? Először: esznek, másodszor: isznak, harmadszor: öltözködnek. Földművesként már mi szállítjuk az ételt, borászként pedig a hozzá való italokat is. Mi lenne, ha öltöztetnénk is őket? Ebből született az ötlet, hogy a teljes láncot lefedjük a gyapottermesztéstől a kész ruhadarabig."
A kezdet nem volt könnyű. Különösen, mert egész Franciaországban ők voltak az egyetlenek, akik hozzá mertek fogni egy ilyen ötlethez. Az első lépések az optimális fajta keresése, a növénytesztek, minősített, európai gyapotmag keresése, majd a szerződés egy vetőmagtermelővel, ahol tilos volt a szaporítás. Egy tesztév után (2016-ban hat szem maggal a kertben) a csapat 2017-ben két hektárral megtette az ugrást. A 2018-ban már négy hektáron gazdálkodtak, 2019-ben pedig akár 14-en is.
"Természetesen nem fogom elárulni termelési titkainkat" – mondja a gazda. "Ugyanis elég sok időt és pénzt kellett befektetnünk a vetésforgó csiszolásába. Persze anélkül, hogy a gyapothozamokat és a többi növény hozamát veszélyeztetnénk. Elég sok kezdeti nehézséggel kellett megküzdenünk. Most arra összpontosítunk, hogy a befektetésünk nyereségessé váljon."
A kaland végső célja egy termék létrehozása, amely 100 százalékban Franciaországban készül. "Ez valóban szívügyünk, hiszen az országnak nagyon nagy hagyománya van a gyapotágazatban, megvan az összes technológia és az összes tudás a fonáshoz, a festéshez és a szövéshez. Ezt nem szabad elveszíteni. Szeretnénk kapcsolatot teremteni a mezőgazdaság és az ipar között is. Ez utóbbi nem létezhet mezőgazdaság nélkül! Az emberek gyakran elfelejtik, hogy a legtöbb nyersanyag a földből származik".
Ma a termelők nagyon büszkék a Gers-i gyapotjukra: Franciaországon belül a gyapot kb. 2400 km-t tesz meg, amíg pólóvá válik. Normális esetben egy póló átlagosan több, mint 65 ezer km-t tesz meg, mielőtt először viselik. Jelenleg a Jean Fil, Yohan, Médéric és Samuel cége évente hatezer pólót gyárt, tíz különböző stílusú kollekcióval.
Szükséges alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz
"Tiszteletben tartom szakmai kollégáim döntését, akik egyre inkább a biogazdálkodásra támaszkodnak. De ez nem vesszőparipám. A francia társadalmat összezavarja az élelmiszerek minősége és a globális felmelegedés. Ma mindkét célt nagyon nehéz elérni a biogazdálkodással. Ugyanis ez a termelési módszer rengeteg gázolajat fogyaszt, általában túlzottan megműveli a talajt, de nem használ növényvédő szereket. A természetvédelmi gazdálkodás viszont növényvédő szereket használ, de a széndioxid-kibocsátás, valamint a talajerózió lényegesen csekélyebb. A világ nem fekete-fehér! Mindenből kell egy kicsit. Egy középút a biogazdálkodás és a hagyományos gazdálkodás között."
"Továbbra is az éghajlat a legfontosabb témám. Családunkban elkezdjük átalakítani a termesztésünket, mivel valószínűleg egyre kevesebb víz áll majd rendelkezésünkre. Véleményemet azokra a tényekre alapozom, amelyeket a 90-es évek óta tapasztalunk gazdaságainkban: van egy tó a telephelyünkön, amely harminc éve még apám és nagybátyám farmját is öntözni tudta. Ma már csak a nagybátyám gazdaságának elég, bár a mérete nem változott. A gyapottermesztés és a délnyugat-franciaországi óceáni éghajlat miatt apám gazdaságában nem függünk az öntözéstől. Elég a csapadék terményeinkhez. Ráadásul a gyapot rendkívül hőálló, mivel inkább száraz országokban termesztik: Dél-Spanyolországban, Portugáliában, Üzbegisztánban. A gyapotot tavasszal vetik, amint a talaj hőmérséklete lehetővé teszi. Novemberben/decemberben takarítják be. A gyapot legnagyobb problémája a rovarok. Különösen a barna bogarak, amelyek valamivel kisebbek, mint egy normál bogár, és lárváikat a gyapotban helyezik el. A lárvák beköltöznek a termésbe, és rothadást idéznek elő. Bár vannak kisebb veszteségek, de elviseljük őket, mivel sok más rovar is él a gyapotban. És azokat nem akarjuk befolyásolni. Ráadásul még mindig nincs engedélyezett szer".
"Négy évbe telt, mire kielégítő hozamokat értünk el. Hektáronként nyolcvan kg rosttal kezdtünk. 2020-ban a hozam 250 kg volt. A gyapothozam azonban jelentősen függ az időjárástól. Minden évben szoros a betakarítás: minél melegebb és szárazabb az időjárás, annál jobban érzi magát a növény. Idén például az eső és a fagy miatt nagyon nehéz volt a betakarítás. Reméljük, hogy meg tudjuk menteni a termést, hogy el tudjuk tárolni".
A három gazda a szénmérlegüket is igyekszik javítani a természetvédelmi gazdálkodással. Megbeszélik és tapasztalatot cserélnek más gazdákkal. "Ez nemcsak a kommunikációról szól, hanem egy bizonyos gondolkodásmódról is. Az éghajlatváltozás olyan tény, amelyet nem lehet egyszerűen figyelmen kívül hagyni. Jelenleg egyszerű vetésforgóval és takarónövényekkel dolgozunk. A búza vagy az árpa betakarítása után takarmánycirokot termesztünk. Ebbe a cirokba vetünk babot, amelyet szeptemberben/októberben kultivátorral dolgozunk le. Ha a körülmények megváltoznak, ha a kormány rögzíti, hogy a gazdáknak széndioxidot kell tárolniuk, akkor készen kell állnunk, és a lehető leghamarabb be kell indítanunk a stratégiánkat. A cél az, hogy javítsuk a talajaink minőségét. Én ebben hiszek!"
A növényvédő szerek használatának optimalizálásáért a gazdaságok beruháztak egy HORSCH Leeb LT-be. Meggyőzte őket a 25 cm-es fúvókatávolságú permetezés és a keretvezérlő rendszer, mivel a Gers területén a lejtők gyakran 20 százalékos lejtésűek.
Alkalmazkodás a nehéz időkhöz
"Úgy döntöttünk, hogy 2020-ban és 2021-ben egy kicsit kevesebb gyapotot dolgozunk fel. A Corona-helyzet miatt ésszerűnek tűnt a nyersanyagot raktározni, hogy jobban meg tudjuk ítélni, hogyan fog viselkedni a fogyasztó. Egy márka nem csak az eladott termékek számával fejlődik! Az optimalizálási fázis is része. És mi éppen egy ilyen fázis közepén vagyunk. A termőföldek számát szeretnénk csökkenteni a jövőben, hogy elérjük a termésplafon eltörlését. Új műszaki stratégiát keresünk, hogy tovább növeljük francia gyapottermelési kapacitásunkat. A kereslet iránta a világméretű konfliktusok és a Covid19-járvány ellenére is erős és töretlen".
French cotton even further. The demand for it is still strong and unbroken despite the worldwide conflicts and the Covid19 pandemic.”