Home » Szám 8-2022 » Aktuális » Gyakorlati oktatás: Weihenstephan – Triesdorfi Műszaki Egyetem

Gyakorlati oktatás

A Hochschule für angewandte Wissenschaften Weihenstephan-Triesdorf – röviden: HSWT – két helyszínen működik: a freisingi Weihenstephan campuson és Triesdorfban. Dr. Eric Veulliet elnök beiktatása óta számos átalakítással foglalkozik, hogy az egyetem nemzetközi szinten is láthatóbbá váljon, és hogy a karok közeledjenek egymáshoz. Ez utóbbiak kutatásai elsősorban a gyakorlathoz kapcsolódnak, így a gazdaságnak és az iparnak releváns eredményeket szállítanak.

Személyes adatok: Eric Veulliet

Dr. Eric Veulliet 2017 őszén lett a Weihenstephan-Triesdorfi Alkalmazott Tudományok Egyetemének elnöke, és magát neo-tiroli-francia-németként jellemzi. "Neo-tiroli, mivel pontosan 20 éve élek Tirolban, és félig francia, félig német vagyok".
Miután Würzburgban befejezte geológiai és Karlsruheban hidrogeológiai tanulmányait, ahol doktori fokozatát is szerezte, 1993-ban csatlakozott egy mérnöki céghez, amely szennyezett területek kármentesítésével és a környezeti kármentesítéssel foglalkozott. Különböző vállalatoknál dolgozott, többek között projekt- és részlegvezetőként."Akkoriban folyamatosan üzleti úton voltam, azt sem tudtam, hogy éppen melyik városban vagyok. Egészen addig, amíg ez túl sok nem lett. Amikor 2002-ben felajánlották, hogy a semmiből építhetek fel egy természeti veszélyekkel és kockázatkezeléssel foglalkozó kutatóközpontot Innsbruckban, azonnal elfogadtam. A kutatóközpontot 15 évig építettem fel, illetve vezettem, majd az éghajlatváltozással és az alkalmazkodási technológiákkal foglalkozó központtá alakítottam." A cél megoldásokat találni az éghajlatváltozás negatív hatásainak csökkentésére, megfelelő technológiákkal. Az éghajlatváltozási tudatosság akkori hiánya a politikában és a társadalomban azonban nem könnyítette meg Eric Veulliet dolgát. Tizenöt év elteltével erősen csökkentették a kutatóközpont finanszírozását. "Messze megelőztük a korunkat, és egyszerűen túl korán léptünk be a piacra". Nem sokkal ezután Eric Veulliet új kihívással találkozott, és 2017-ben elfogadta az ajánlatot, hogy a HSWT elnöke legyen.

Fő szempontok és különbségek a hagyományos egyetemekhez képest

A HSWT-t 1971-ben alapították, és tavaly ünnepelte 50. születésnapját. Műszaki főiskolaként indult, ma pedig alkalmazott tudományok egyeteme, amely jó úton halad a nemzetközi láthatóság és vonzerő felé. "Jól állunk, és azon vagyunk, hogy egy korszerű egyetemmé váljunk, mindennel felvértezve. Márkaépítésünkben megfogalmaztunk egy új igényt is: "Alkalmazott tudományok az életért" most már az új küldetésnyilatkozatunk. Eddig az volt, hogy "Zöld, innovatív, gyakorlatias"."
Ez az új állítás dióhéjban összefoglalja: a HSWT az élet alkalmazott tudományainak szenteli magát. A hét karon többek között biotechnológiát, bioinformatikát, táplálkozási technológiát, fenntartható mezőgazdasági és energetikai rendszereket, mezőgazdaságot stb. oktatnak és kutatnak.
A fő feladat azonban nem puszta alapkutatás, és a siker valutája nem csak publikációk. A HSWT inkább a régió, a társadalom, valamint az ipar és a gazdaság hasznára összpontosít. Ezek a fő különbségek a hagyományos egyetemekhez képest is. Egy másik különbség például az alapképzések időtartama. A HSWT-n hét félévig tartanak, míg a hagyományos egyetemeken csak hat félév alatt szerezhető meg az alapdiploma. Eric Veulliet elmondja, hogy miért: "A HSWT-n kötelező a vállalatnál töltött szakmai gyakorlat, hogy a hallgatók a gyakorlati részt is tapasztalják. Mert fontos a kapcsolódás a gazdasághoz és a megfelelő csere. Ez a különbség, ez a mi központi témánk. A más egyetemeken végzettek képzése nem rosszabb, hanem más. Inkább az alapokról szól a tudományos és elméleti szektorban".
Az "életért" állítás része nemcsak az egész életen át tartó tanulást célozza, hanem az életért, az emberekért és a természetért tanulást is. Veulliet szerint a továbbképzés minden kategória, társadalmi osztály és korosztály számára fontos. "Élünk és tanulunk! A továbbképzés éppen a bomlasztó változás, a digitalizáció, a nemzetközivé válás, valószínűleg egy adaptált globalizáció szakaszában van, egy régió sikerének központi eleme". A szakmai képzésen túli továbbképzésnek nagy a szerepe. Az újonnan alapított ZI-ben (továbbképzési központ) a HSWT költségtérítéses programokat kínál, például egy állategészségügyi mesterképzést, amelyet az érdeklődők részmunkaidőben végezhetnek el. Lehetőség van tanúsítványok megszerzésére is. "Csapatunk egymás után bővíti a kínálatot ezen a területen. Ez azonban az állami pillérünk mellett inkább egy magánpillér. Olyan továbbképzéseket szervezünk, amelyeken az emberek ügyfélként vehetnek részt, többek között a digitalizáció, a menedzsment vagy a mezőgazdaság területén, pl. állománykezelés stb."

A fenntarthatóság, mint iránytű

A fenntarthatóság a nagy keret minden körül, ami a HSWT-n történik vagy amit tanítanak. "Mi vagyunk az alkalmazott tudományok, a zöld technológiák, az éghajlatváltozás és a fenntarthatóság egyeteme. A fenntarthatóság a mi iránytűnk". Eric Veulliet nagyon szemléletes leírást ad a fenntarthatóságról: egy tálcához hasonlítja, amelyen poharak vannak. "Képzeletben a tálcát a kezünkben tartjuk. Ahhoz, hogy stabilan tartsuk, legalább három ujjal kell tartania. Csak két ujjal az egész dolog nagyon ingatag lesz. És akrobata kellene ahhoz, hogy csak egy ujjal tartsa stabilan a tálcát".
Egy három oszlopos elvről, illetve a "Triple Bottom Line" megközelítésről beszél. Eszerint a fenntarthatóság az ökológiai, gazdasági és társadalmi, illetve szociális szempontok közötti egyensúlyt jelenti. Ennek előfeltétele, hogy valóban mindhárom oszlop létezik – és különösen fontos, hogy ezek egyensúlyban legyenek. Így a rendszer stabil marad. Ha csak az egyik oszlopot távolítjuk el, akkor nem lehetünk sikeresek, és a végén egy halom törött üveg lesz a vége. "És ha valaki az ökológiai fenntarthatóságról beszél, az illető egyáltalán nem ért semmit. A fenntarthatóság ugyanis önmagában ökológiai".
A HSWT az első EMASplus tanúsítványú állami egyetem Németországban. "Az EMASplus az EMAS-rendszerre (Eco Management and Audit Scheme) épül, de a környezetgazdálkodást kiegészíti a társadalmi és gazdasági szempontokkal" – magyarázza Eric Veulliet. Így az elmúlt években a HSWT klímaegyetemmé is fejlődött. A 24 új kutatóprofesszori állás kb. egyharmada a mezőgazdaság és a táplálkozás témakörére összpontosít. Ha az éghajlatváltozást, a táplálkozást, a mezőgazdaságot a teljes értéklánc mentén vizsgáljuk, akkor a HSWT-t nem lehet megkerülni. "És ez lesz az egyik új nagy kulcskérdés: fenntarthatóság, éghajlatváltozás és táplálkozás a teljes értéklánc mentén – a szántóföldtől a tányérig. Vagyis magába foglalja majd az ellátást, az élelmiszert, a táplálkozást, az új élelmiszer-technológiát, az új élelmiszer-rendszereket és az összes többi szegletet".

Új fókuszpont Afrika

A HSWT emellett újabb fókuszt helyezett Afrikára, és tíz-tizenegy országban, többek között Kenyában, Ugandában, Szenegálban, Togóban és Tunéziában is részt vesz. Ezen országok némelyikében például egy az egyben átvették a mesterprogramot. Más nemzetek is átvették a HSWT programjait – angol, német vagy francia nyelven, Thaiföldtől Dél-Amerikáig. A HSWT példáján alapuló sikeres modell, amelyet már harminc egyetem és műszaki főiskola használ világszerte. "Véleményem szerint Afrika az elkövetkező években és évtizedekben a legfontosabb, legnagyobb potenciálú kontinens, ahol egyáltalán be lehet lépni a piacra. Különösen a mezőgazdasági és az élelmiszeripari ágazatban."
Az értéklánc mentén a rendkívül nagy veszteségek azonban komoly problémát jelentenek az afrikai mezőgazdaságban. A képzés és a tanulmányok elméleti része még mindig túl magas. "Vannak partnereink, például Kenyában, ahol vannak olyan diákok, akik mezőgazdaságot tanulnak, és úgy hagyják el az egyetemeket vagy a szakiskolákat, hogy még egy rögöt sem fogtak a kezükben. Elméleti tudásuk van, de gyakorlati tapasztalatuk egyáltalán nincs. Csak a betakarítás utáni veszteségek elérhetik a negyven százalékot. Ez riasztó. Hogy lehet, hogy egy olyan ország, amelynek amúgy is óriási termelési nehézségei vannak, a termelés után ennyi termést veszít?! A szállításról, a logisztikáról, a tárolásról, a hűtésről, a feldolgozásról van szó. És nem high-tech, hanem inkább low-tech technológiáról beszélek. Ez és egy kis képzés óriási különbséget jelentene Afrikában".

Valamit tenni kell, hogy Afrika képes legyen ellátni népét. "A mezőgazdaság, illetve az élelmiszertermelés a kulcs – Európa fejlődése és védelme szempontjából is. És politikai szempontból is. Mindenki, aki nyitott szemmel néz a jövőbe, tudja, hogy Afrika népessége, amely jelenleg is több, mint egymilliárd fő, a század közepéig legalább megduplázódik, a század végéig pedig megnégyszereződik. Az éghajlatváltozással összefüggésben több, mint százmillió emberről beszélünk, akik klímamenekültekké válhatnak, ha nem tudnak tovább élni saját országukban. Az afrikai élelmiszerellátás biztosítása mindannyiunknak alapvető fontosságú". A know-how exportja ennek része. Fontos, hogy a gazdasági partnereket is magunkkal vigyük az útra, és kapcsolatokat teremtsünk.
A HSWT Nemzetközi Iskola alapításának célja, hogy több nemzetközi diákot képezzenek Triesdorfban. Ők például nemzetközi mezőgazdasági menedzsmentet tanulhatnak. A HSWT mezőgazdasági ágazatában jelenleg alig háromszáz nemzetközi hallgató tanul. A cél az, hogy évente körülbelül ezer nemzetközi diákot segítsenek levizsgázni – a hangsúlyt Afrikára és Ázsiára, illetve Közép-Ázsiára helyezik. "Sajnos jelenleg még nem tudjuk, hogy hol fogjuk őket elhelyezni. Szükségünk van egy nemzetközi csarnokra. Jelenleg finanszírozókat és olyan embereket keresünk, akik támogatnak minket egy kétszáz szobás és ágyas csarnok építésében. Nem lesz gond a programok feltöltése. Az egész világon óriási a kereslet a gyakorlatias, alkalmazott képzés iránt a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatban".

Kapcsolat a gazdasághoz és a HORSCH-hoz

Ahhoz, hogy egy egyetem gyakorlatias és "alkalmazott" legyen, szoros kapcsolatra van szüksége a vállalatokkal. Ezek fontos partnerek, különösen az értéklánc mentén.
"Egyrészt a vállalatok természetesen a piacon akarnak maradni, valamint fel akarják ismerni a piacot, és megfelelő embereket és humán erőforrásokat akarnak szerezni, amelyek fontosak az üzleti fejlődéshez nemzeti és nemzetközi kontextusban. Véleményem szerint a HORSCH egy globális szereplő – anélkül, hogy hízelegni akarnék nekik – egy tökéletes középvállalat, amely optimálisan pozícionált és pontosan ebben a szegmensben, illetve ebben az értékláncban tevékenykedik. Egy ágazatra specializálódott. A diplomásaink és a témáink pedig tökéletesen illeszkednek egymáshoz".

Cornelia Horsch is meg van győződve arról, hogy mindkét félnek előnyös. Ő 2018 óta önkéntesként dolgozik a HSWT-nél, hogy ösztönözze a kutatás és az oktatás, valamint a vállalatok közötti cserét, és hogy közösen találjanak új megoldásokat. "Családként és vállalatként is társadalmi kötelességünknek és felelősségünknek tartjuk, hogy részt vegyünk a fiatalok oktatásában és képzésében" – emelte ki. "A tanulmányozható témák pedig közvetlenül kapcsolódnak az ágazatunkhoz. Az egyetemekről és a szakközépiskolákból mindig vannak jól képzett diplomások, akik optimálisan illeszkednek a hozzánk hasonló vállalatokhoz. Néhány professzorral együtt kutatunk, és ösztönözzük a kölcsönös cserét, illetve új impulzusokat és ötleteket adunk. A HSWT afrikai elkötelezettsége számunkra, mint vállalat számára is nagyon érdekes – gazdasági szempontból, de a HORSCH Alapítvány szempontjából is". Az egyetem profitál a gazdaság igényeiből, és így látja, hogy a fejlesztések merre tartanak a jövőben. A gazdaság pedig a tudomány eredményeiből profitál.

Eric Veulliet is nagyon fontosnak tartja ezt a szimbiózist. "Erősíti Bajorországot, mint üzleti, kutatási és képzési helyszínt, nagyon fontos ahhoz, hogy álljuk a nemzeti és nemzetközi versenyt. Néha a gazdaság gyorsabb, mint mi, mivel a piac vagy az egyetemen kívüli világ gyorsabban fordul, mint maga az egyetem. Ez főként a mostani, bomlasztó változások folyamataiban fordul elő. Ilyenkor fel kell vennünk a külvilág sebességét. Néha ez fordítva van". Elnökként az a feladata, hogy az egyetem és a gazdaság közötti sebességet szinkronizálja, és megpróbál mindenkit egyformán magával ragadni, a változásokat elviselni és támogatni. A változások gyorsasága függ a vállalati kultúrától és a vállalaton belüli szocializációtól is.
"Összesen több, mint 1100 alkalmazottunk van most a vendégoktatókkal együtt, és több, mint hatezer diákunk. Vagyis a rendszerünk több, mint hétezer embert foglal magában. Aligha lehetséges ekkora létszámot egyszerre egy irányba mozgatni. Ez egy igazi kihívás, de egyben nagyszerű szórakozás is".

Hová vezet majd az út – a kutatás szempontjából is?

Még az év vége előtt megalakul a BayFIT, Bajorországi Egyetemi és Fenntarthatósági Központ, amely az azonos nevű bajorországi hálózaton alapul. Ez a központ valamennyi bajor egyetemnek központi platformot biztosít majd, hogy a fenntarthatóságot még nagyobb mértékben integrálják az oktatásba, a kutatásba, a tudásátadásba és az egyetemi tevékenységbe.
Ezenkívül – szintén még idén – a HSWT-nél megalapítják a B.Life-ot, az éghajlatváltozás kezelésével foglalkozó kompetenciaközpontot, amelynek középpontjában a fenntartható föld- és erőforrás-használat áll. Jelenleg Eric Veulliet interjúkat folytat a potenciális jelöltekkel, akik ezt a központot vezetnék, és végre elindulhatnának. Már most megkapta a kötelező ígéretet, hogy több forrást fog kapni erre az ágazatra (professzori állások, finanszírozás).
"Szeretem egy színes szennyessel teli mosógéphez hasonlítani. Mosáskor a szennyes összegabalyodik. Az egyetemi rendszer eléggé hasonló. A központi egyetemi rendszert, amely már önmagában is nagyon összetett és összegabalyodott, különböző külső mozgatórugók befolyásolják, pl. nemzetköziesedés, globalizáció, jogi, pénzügyi és társadalmi keretfeltételek, éghajlatváltozás, fenntarthatóság, digitalizáció, sokszínűség és egyenlőség stb. Egyszer balra, majd jobbra fordulnak, egyszer gyorsabban, majd ismét lassabban. A kihívás az, hogy az egyetem megtalálja a megfelelő választ ezekre a hajtóerőkre – az erő, az orientáció és a siker tekintetében".

Így a kihívásra adott reakcióként a nemzetköziesedés például a HSWT Nemzetközi Iskola megalapítása és az Afrika téma folyamatos folytatása, hogy az alkalmazott, gyakorlatias oktatást külföldre vigyék - a HSWT "Alkalmazott tudományok az életért" állítása szerint.