Növényvédelem minden kontinensen
Theo Leeb, a HORSCH LEEB Application Systems GmbH ügyvezető-igazgatója arról beszél, hogy a vállalat milyen célokra törekszik növényvédelmi technológiájával, hogyan fognak fejlődni a piacok, és mi áll az önjáró permetezőgépek piacának fókuszában.
terraHORSCH: Milyen növényvédelmi technológiai fejleményeket figyel meg a nemzetközi piacon?
Theodor Leeb: Az elmúlt két évben a tartálykapacitás témája egyre inkább terítékre került az exportpiacokon. Eddig általában maximum 5000 liter volt, de időközben megnőtt a nagyobbak iránti igény. Már 6000-8000 literes tartályokat kínálunk exportra. Ez a kereslet, többek között, a hatékonyság gondolatából ered. A víz logisztikájának megkönnyítésére ésszerű több vizet, illetve folyadékot vinni a terepre. A növekvő kapacitás mellett azonban figyelembe kellett vennünk a gép teljes súlyát is. Az új koncepciónak köszönhetően, elülső fülkével és 50:50 súlyelosztással most 6000 vagy 8000 liter űrtartalmú gépet tudunk építeni, amely nem nagyobb, mint egy versenytárs 4000 literes tartályú gépe. A középső fülkéjű gépek súlyeloszlása azonban 70:30, hátul nagyon nagy a tengelyterhelés, ez korlátozza a tartály űrtartalmát. Másik fejlemény a növekvő igény nagyobb, a szokásos 30-36 métert meghaladó szórókeret-szélességre, például Hollandiában. Az okok topológiai jellegűek. Sok az öntözőcsatorna, egymástól 50 méterre. Franciaországban hasonló a helyzet. Összességében az exportpiacokon nő a nagyobb munkaszélesség iránti igény. Részben akár 50 méteres szélességről beszélünk.
Végső soron a gép teljesítménye kevésbé függ a felhasználótól, és azonosítani kell a teljesítménytartalékokat. Ezt a célt követjük az automatizálással.
terraHORSCH: Miért nő a vízfelhasználás aránya a piacokon?
Theodor Leeb: Az Egyesült Államokban a gazdáknak részben adszorpciós problémáik vannak, a kevés víz, a nagy sebesség és a szél miatt. Az optimális alatti nedvesítés csökkenti a hatékonyságot. A probléma exponenciálisan növekszik. Több víz általában javítja a nedvesítési teljesítményt. A vízfelviteli sebesség témakörét egy elképzelés vezérelte: kis teljesítményű permetezőgépekkel nagy teljesítményt érni el, növelt hatékonysággal. E szempontból az inga túllendült az egyik irányban, de időközben ezt kijavították. Ha figyelembe vesszük az alacsony vízfelviteli arányok történetét, észrevesszük, hogy az egész mögött a hagyományos, 2000-4000 literes tartálytérfogatú önjáró permetezőgépek álltak, amelyeket sok hektáron a lehető leghatékonyabban kellett használni. Ez esetben a területteljesítmény legfontosabb kritériuma volt és továbbra az is marad a hektáronként alkalmazott vízmennyiség.
terraHORSCH: Melyek a fő különbségek az egyes piacokon?
Theodor Leeb: Az exportpiacokon sok önjáró permetezőgépet értékesítünk. Különösen Ukrajnában, Oroszországban, Kazahsztánban vagy Észak-Amerikában, illetve Kanadában. Brazília éppen felkerült a listára, Ausztráliában pedig idén nyáron tervezzük piacra dobni a permetezőgépeket. Észak-Amerikában sok tulajdonos maga vezeti gépét, különösen családi gazdaságokban. Nagyon könnyű használatot és magas szintű vezetési kényelmet várnak el. Más szántóföldi régiókban azonban az egyszerű, stabil kezelésen van a hangsúly, mivel a gazdaságok mérete miatt személyzet hajtja a gépeket. Kihívás, hogy kevésbé képzett emberek is vezetnek. Jó módszereket kínálhatunk a probléma megoldására. Ami az alapokat illeti, mint a munka minősége, a teljesítmény és a megbízhatóság, a követelmények azonosak – akár Észak-Amerikában, Brazíliában, Oroszországban stb. Az alapelemeknek meg kell felelniük. Mint már mondtam: kényelemben és kezelési funkciókban vannak különbségek. E tekintetben jelentősen magasabbak a nyugati piacok, például az USA és Kanada igényei. Előfordulhat, hogy különleges kívánságokat fejeznek ki, amelyeknek más gazdaságok nem tulajdonítanak nagy jelentőséget – például pohártartó vagy a bőrülés kell. Az egyik kész több pénzt költeni ilyenekre, a másik nem túlságosan törődik vele. Hasonló az autóvásárláshoz.
terraHORSCH: Mennyire fontos a gép fejlesztésekor a kezelőre összpontosítani?
Theodor Leeb: Különböző felszerelési, gépkezelési lehetőségeink vannak. Itt is globális különbségeket észlelünk. Míg egyes piacok nagy jelentőséget tulajdonítanak a teljesítménynek, a megbízhatóságnak és a jó minőségnek, mások ezek mellett magasabb fokú automatizálást, kényelmi funkciókat követelnek, és optimális permetezési minőséget akarnak. Ezért kínáljuk permetezőgépek széles választékát. Rugalmasak akarunk lenni, hogy megfeleljünk az ügyfelek igényeinek. Azt is észreveszem, hogy egyre inkább igénylik a magas fokon automatizált munkafolyamatokat, sőt a teljes önvezetést. Nagyfokú automatizálással előre eldönthető, hogy mit és mikor tegyünk. Célunk, hogy a kezelő csak felügyeleti feladatokat végezzen. A döntési folyamatokat ezt követően kell dokumentálni és nyomonkövetni. E követelmények főként nagy létszámú, gyakran orosz, brazíl vagy ukrán gazdaságoktól erednek, amelyeknek meg kell felelniük a járműparkra és a személyzetre vonatkozó igazgatási kihívásoknak. Végső soron a gép teljesítménye kevésbé függ a felhasználótól, és azonosítani kell a teljesítménytartalékokat. Ezt a célt követjük az automatizálással. Véleményem szerint ez végre az előkészítő szakasz, illetve az autonómia előfeltétele. Ebben az összefüggésben figyelembe vesszük a teljes munkafolyamatot – azaz a pályatervezéstől a logisztikai témákig. A gépek természetesen a HorschConnecten keresztül csatlakoznak az internethez. Így pontosan láthatjuk, hogy mikor és miért kell a vezetőnek beavatkoznia a munkafolyamatba, mert például el kell kerülnie egy akadályt a szántóföldön, vagy bedugult egy fúvóka. Ilyen információk alapján folyamatosan optimalizálhatjuk és tovább fejleszthetjük rendszerünket. Az is megmutatkozik, hogy milyen messze vagyunk még a teljesen autonóm megoldástól.
terraHORSCH: Miért van szükség az önjáró permetezők ilyen széles választékára?
Theodor Leeb: Két mozgató tényezőt látok. Egyrészt különböző nyomtávolsági és hasmagassági követelményeket támasztanak a szántóföldi növénykultúrák. Másrészt eltérők a közúti vonulás korlátozásai, Európában sem egységesek, még kevésbé globálisan. Például Franciaországban a gép külső szélessége nem haladhatja meg a 2,55 métert, hogy 40 km/órával haladhasson. Az USA, Oroszország és Brazília messze kevésbé korlátozó. A megengedett külső szélesség természetesen alapvetően befolyásolja a gép kialakítását. Ezt láthatja a különböző keretkoncepciókban, de vázszerkezetekben is. Európában például eléggé sok technikai erőfeszítés kell, hogy a széles kereteket 2,55 méter alatti szélességre hajtsuk össze. Exportpiacokon teljes mértékben kihasználjuk a rendelkezésre álló teret, 3,2 méter külső szélességig hajtogatunk. Így nagyobb az egyes keretszegmensek keresztmetszete, ami jobb stabilitást jelent. Ez logikus az exportpiacokon, mivel a működési sebesség részben meghaladja a 30 km/órát, és például Brazíliában a két betakarítás miatt szinte egész évben használják a permetezőgépet. A hektáronkénti termelést tehát nem lehet összehasonlítani az európaival. A különböző agronómiai és szabályozási követelmények miatt célszerű többféle permetezőgéppel lefedni az ágazatot.
terraHORSCH: Brazília egyes régióiban intenzíven teraszosítanak. Nagy munkaszélességgel nehéz így a keretvezérlés?
Theodor Leeb: Brazíliában a talaj nagyon hepehupás és gyakran egyenetlen. Többek között önkényes teraszosítás és sok éves direktvetés következménye. Természetesen probléma az alváznak és a felfüggesztésnek. Ám, újonnan kifejlesztett kerékfelfüggesztésünkkel, optimálisan felkészültünk. Brazíliában a talajlépcsők inkább vízelvezető gerincek. Észak-Amerikában mesterséges öntözőárkokat vágtak a táblákba. BoomControl szórókeret-vezérlőnk elvileg extrém körülmények között is tökéletesen vezeti a keretet a populáció fölött. De van egy pont, ahol szeretnék javítani: az áthajtáson, talajlépcsőkön és öntözőárkokon. Képzeld el, hogy árokba hajt a jármű: előrebillen, hátul felemelkedik a keret. A BoomControl felismeri ezt, és lefelé szabályozza a keretet. A következő pillanatban árokba zökken a hátsó tengely. A keret és a gép egyszerre süllyed, a keret nagyon közel kerülhet az állományhoz. Elkerülésére elképzelésünk a következő: ha lépcsőről lefelé hajt az önjáró permetezőgép, az alváz előre vagy hátrabillenését érzékeli a giroszkóp, és azonnal aktívan irányítja a keretet, elkerülve a kettős lefelé irányuló mozgást. Ez garantálja a biztonságot a vezető beavatkozása nélkül. De még nagyon korai fejlesztési szakaszban vagyunk, így nem tudok nyilatkozni a rendelkezésre állásról.
A jelenlegi dízelmotorvita miatt a jövőben szigorúbb határértékek jöhetnek be Európában. De reméljük, hogy nem így lesz.
terraHORSCH: Tervezi önjáró permetezőgépek építését Brazíliában? És ha igenmikor?
Theodor Leeb: Brazília fontos piacunk, folyamatosan növekszik, és szeretnénk betörni. Ottani üzemünk bővítésével helyben tudjuk gyártani gépeinket. Ennek másik előnye a helyi tartalom és a szokások figyelembevétele. Az első prototípus még idén elkészül. A sorozatgyártás reális dátuma 2023.
terraHORSCH: Az első „gólyalábú” önjáró HORSCH permetezőgép hasmagassága 1,6 méter volt – ennyi nem elég?
Theodor Leeb: A PT 350-nel tapasztaltuk, hogy különösen napraforgóban kompromisszum az 1,6 méter. Valamikor elég lehet, de vannak évek, mikor több, mint 1,8 méter magasra nő a napraforgó. Mivel a fej az érzékeny része, sérülhet. Ezért kínálunk új VL és VN modelljeinkhez opcióként két méterre állítható magasságot. De a PT 350 azt is megmutatta, hogy a kukoricában többnyire elegendő 1,6 méter. Ezért a VL és VN standard verziójának hasmagassága 1,6 méter.
terraHORSCH: Mi a helyzet a fúvókákkal és a fúvókavezérléssel? Európában nagyon fontos a pulzálás – milyen a helyzet más kontinenseken?
Theodor Leeb: Vásárlóink tudatossága és érdeklődése jelentősen nő. Észak-Amerikában, ahol az első PWM rendszereket 25 évvel ezelőtt dobtuk piacra, szinte mindenhol általánossá vált. Brazília, Oroszország, Ukrajna stb. nagy területein nem látok olyan nagy keresletet, mivel a táblastruktúrák miatt általában nincs olyan mértékben kihasználva a pulzálás, a kanyarkompenzáció fő előnye, mert a hosszúak az egyenesek, és szinte nem kell akadályokat kerülgetni. Ilyenkor teljesen elegendő a jól bevált AutoSelect. Különféle felhasználási arányokkal és munkasebességekkel is használható.
terraHORSCH: Hogyan változnak az önjáró permetezőgépek kipufogógáz normái? Van szó globális harmonizálásról?
Theodor Leeb: Ahhoz, hogy versenyképesek maradjunk a különböző piacokon, persze rendben kell lennie az emissziónak. Európában jelenleg az 5. kibocsátási szint érvényes, Dél-Amerikában, Oroszországban és Ukrajnában elegendő a 3-as. Miközben a kipufogógáz-utókezelő rendszer lényeges részét teszi ki a motor költségeinek, mindkét kibocsátási szintet kínáljuk. Középtávon nem látok egységesítést. Az exportpiacok talán felzárkóznak lassan, csökkenthetik távolságukat Európától. A jelenlegi dízelmotor-vita miatt a jövőben szigorúbb határértékek jöhetnek be Európában. De reméljük, hogy nem így lesz.
terraHORSCH: Globálisan nézve az önjáró permetező nagyon érdekes növényvédelmi eszköz. Mi a piac elvárása?
Theodor Leeb: Évente körülbelül kilencezer önjáró permetezőgépet gyártanak világszerte. Az eloszlás azonban meglehetősen egyenlőtlen. A fő piacok egyértelműen Észak- és Dél-Amerika. Európa viszonylag állandó. Véleményem szerint az önjáró permetezők legnagyobb növekedési potenciálja Kelet-Európában van. Célunk világos: jelentős piaci részesedést szeretnénk elérni minden piacon. De realista vagyok, és tudom, hogy ez országtól függően más sebességgel fog történni. Már számos európai országban megszereztük a vezető pozíciót. Azt veszem észre, hogy Kelet-Európában, ahol erős a permetezőimport, nagyon nagy a kereslet gépeink iránt. Ez egyrészt a kiváló értékesítési- és szervizcsapatunknak köszönhető, másrészt a vásárlók nyitottságának az európai technológia iránt. Az önjáró permetezők hagyományos piacain, Észak- és Dél-Amerikában ez egy kicsit más. Ezekben az országokban műszakilag meg kell különböztetnünk magunkat a legerősebbektől. Az első visszajelzések és értékesítések azonban azt mutatják, hogy pontosan azokat a technikai fejlesztéseket kínáljuk, amelyeket a gazdák várnak. Ezért vagyok nagyon magabiztos. Ausztráliában, ahol nyáron dobjuk piacra permetezőinket, a kezdést a Covid-19 miatt elhalasztották, mivel nem lehetett utazni. Ezen a piacon is meglehetősen sok lehetőséget látunk.
Másik fontos pont az ISOBUS és a GPS kormányrendszerek komplexuma. Különösen globális orientációnk miatt rendkívül fontos, hogy nyitottak legyünk számos különböző rendszer és szolgáltató felé. Észrevettem, hogy régiótól függően előnyben részesítik a terminálok és a kormányrendszerek különböző gyártóit. Ezért természetesen kínálunk szabványos ISOBUS interfészt az alkalmazásterminálokhoz, és intelligens univerzális interfészt a kormányrendszerekhez. Ezenkívül van egy kamerarendszerünk, amellyel automatikusan lehet kormányozni a soroskultúrás növényekben.
terraHORSCH: Melyik piacok összpontosítanak vontatott gépekre?
Theodor Leeb: A gazdák nyíltan megbeszélik, hogy megéri-e egy drága önjáró permetező, vagy elég egy olcsóbb vontatott gép kényelmes traktorral kombinálva, amelyet például kukoricavetésre használnak. Kényelemben vagy alkalmazási lehetőségben, nincs nagy különbség. Mindkettőben ugyanazokat a technológiákat használják. Például Észak-Kanadában kevesebb kukoricát termesztenek, tehát nincs szüksége nagy magasságra, tökéletesek a vontatott gépek. Nagy gazdaságokban, gazdasági szempontból, véleményem szerint, az önjáró és a vontatott kombinációja a legésszerűbb megoldás. A gazdák már várják, de a megfelelő technológia még mindig nem áll rendelkezésre ezekben az országokban. Ezért fogjuk kiterjeszteni a Leeb AX vonalat egy exportváltozattal, a körülményekhez igazított nagyobb tartállyal és permetező kerettel.
terraHORSCH: Hogyan illeszkednek a függesztett permetezők a globális stratégiájába?
Theodor Leeb: Stabil a függesztett gépek piaca – főleg Németországban és Franciaországban. Az utóbbi nagyon dombos, különösen délen. Ilyen körülmények között nehéz vontatott géppel dolgozni. Az önjáró permetezők nincsenek összhangban a gazdaságok méretével. Itt ideális a hárompontos gép, elülső tartállyal. Egy kis önjárónak, jó tapadással és súlyelosztással, van értelme, és ez az elkövetkező években sem fog jelentősen megváltozni. Véleményünk szerint ugyanez igaz Nagy-Britanniára is. A nagyon kis gazdaságokhoz, Lengyelországban vagy Csehországban még nincs tökéletes technikánk. A függesztett gépek technológiája, a szórókeret-vezérlés, a fúvókaszabályozás és a tisztítás részben ugyanaz, mint az önjáróké. A Leeb CS, az új permetezőcsalád, a jól ismert BoomControl, CCS Pro és AutoSelect rendszerekkel lesz felszerelve. Ha egy pillantást vetünk a növénytermesztésre, számos innovatív megoldásunk új mércét állít fel Európában. A következő lépés most az, hogy alkalmazástechnológiánk előnyeit teljes mértékben hozzáférhetővé tegyük a gazdáknak. Ez egy csodálatos kihívás, amit nagyon várok. Folyamatosan dolgozunk, a lehető legjobb megoldásokat szeretnénk kínálni – akkor jó az esélyünk, hogy világszerte piacvezető céggé váljunk ágazatunkban.