Egyedülálló szeminárium
A koronavírus-járvány miatt a HORSCH alternatívát kínált a Schwandorf-helyszíni szemináriumra: egy élő eseményre, amely számos beszédet és vendégelőadást tartalmaz különböző témákról, többek között a dízel jövőjéről vagy az ökológiai termékek és biogabonák forgalmazásáról.
„Egy újabb Covid-19 lezárás” – gondolhatta sok résztvevő február közeledtével, így érkezett el a hagyományos HORSCH szeminárium ideje is a schwandorfi Sitzenhofban. Sajnálatosan 2020-ban is le kellett mondani a szemináriumot a járvány miatt.A 2020 őszi nagyon sikeres digitális szántóföldi nap után gyorsan világossá vált, hogy az idei szeminárium is online lesz, ám teljesen új stílusban. Formátuma még ismeretlen volt a mezőgazdaságban. Megszületett a HORSCH Live ötlete. Különböző országok előadóinak beszédeit három napra osztották fel. A hagyományos beszédek mellett érdekes szakmai beszélgetések is voltak, számos szakmai szakértővel.Bárki egyszerűen részt vehet a YouTube-on, a Facebookon vagy a HORSCH weboldalán. A csevegőfórum kommunikációra használható más résztvevőkkel, vagy megbeszélésre. Michael Braun (vevőszolgálat) bemutatta az esemény német részét, valamint a német kérdés-válasz szekciókat. Johannes Hottenbacher (regionális értékesítési vezető) ismertette az angol beszédeket és panelbeszélgetéseket.A technikai problémák vagy a kapcsolat megszakadásának megelőzése érdekében sok beszédet előre rögzítettek. Ezenkívül azinternetkapcsolatot és az online rendszereket minden előadóval tesztelték, hogy garantálják az élő megbeszélések, a kérdések és válaszok zökkenőmentes lefolyását. Egy csapat HORSCH Live stúdiót épített a schwandorfi nagy kiállítóteremben, ahol általában a szemináriumot tartják.Az erőfeszítés mindenképpen megérte. Február 23. és 25. között 2830 ember nézte élőben az eseményt, és május végéig a HORSCH Live összesen ötvenezer embert ért el!Részletesebb összefoglalót talál a vitapanelekről: „A dízel továbbra is a mezőny kulcsszereplője lesz?” és „Biogabonafélék/biotermékek forgalmazása most és a jövőben. Milyen esélyei és kockázatai vannak az ökológiai gazdálkodásra szánt földterület jelentős megnövelésében?” című cikkben.
Továbbra is megtekintheti az összes beszédet és vitát. Használja a QR-kódot, vagy keresse fel a www.horsch.com/live oldalt.
A témák széles skálája – mindenkinek valami
2021. február 23-án este a HORSCH Live érdekes panelbeszélgetéssel kezdődött az EU Green Deal-ről. Guido Höner (a német TopAgrar vezető mezőgazdasági havilap felelős szerkesztője) Michael és Philipp Horsch, valamint Theo Leeb társaságában válaszolt Michael Braun kérdéseire. Gyorsan világossá vált, hogy az EU-ban és tagállamaiban hozott döntések hatással lesznek a nemzetközi mezőgazdasági piacokra is, és hogy számos ágazatban a szabályozás esélyt jelenthet a gazdáknak.
Továbbra is megtekintheti az összes beszédet és vitát. Használja keresse fel a www.horsch.com/live oldalt.
CO2 tárolása a talajban, direktvetés és növényvédelem mikroorganizmusokkal és baktériumokkal
A HORSCH Live második napja a jelenleg sokat vitatott széndioxid-tárolással kezdődött. E szempontból a mikrobiális karbonizációt, mint komposztálási módszert és a széndioxid-tároló talajművelési rendszereket mutatták be.
Ezt követően a forgatás nélküli földművelés két szakértője osztotta meg tapasztalatait. Az első Ulrich Zink volt, aki beszélt a Közép-Németországban gabonafélék és repce direktvetésével húsz éve gyűjtött tapasztalatairól. Őt követte az első külföldi szónok, Julien Senez. A francia gazda művelés nélkül gazdálkodik, és saját területéről vett valós adatok alapján szemlélteti, hogyan térül meg a rendszer.
Ezután három beszéd érkezett a HORSCH portfóliójából a „Trendek a terményápolásban”, „Kiváló minőségű kopóalkatrészek” és „Új mechanikus növényápolási technológia” témákban.
A szeminárium második délutánja Brazíliába vitte a közönséget. Gregory Sanders beszélt a Grupo Progresso farmok biológiai növényápolásról. Elmagyarázta a baktériumok és mikroorganizmusok brazíliai felhasználásának hosszú történetét, valamint azt a hatalmas előrelépést, amelyet különösen az elmúlt években értek el. Bebizonyította, hogy ezekkel a biológiai védekezési intézkedésekkel évente közel egymillió dollárt spóroltak meg a hagyományos növényvédelmi intézkedésekhez képest. Ötvenezer hektár, két aratással. A következő előadó Gustavo Hermann, a Koppert Biological Systems munkatársa volt. Vállalata sok biokontrollszert és biostimulánst gyárt műtrágya helyettesítőként. Megmutatta, hogy mi lesz lehetséges a jövőben, és betekintést nyújtott kizárólag e témára összpontosító brazíliai kutatóközpontokba. Vállalata nemcsak a szója-, hanem a gyapot- és a kávéágazatban is támogatja az átláthatóbb termelési folyamatot, hogy például az áruk importálásakor bemutassák, hogyan készültek – kulcsszó: GMO-mentes-e, tehát nem genetikailag módosított.
Gabonafélék kapálása, szójabab termesztése és másodvetése
Moritz Lampe (a Weser Bio GbR társalapítója) volt a harmadik HORSCH Live nap első szónoka, és adott néhány tippet a 25 cm-es sortávolságú gabonafélék kapálásával kapcsolatban. Kijelentette, hogy véleménye szerint bizonyos helyzetekben a kapa a termelő „életbiztosítása”. Javasolja, hogy a kapa a lehető legjobb technikával legyen felszerelve, különösen a nagyon precíz munkavégzéshez, és mindenáron igazítsák a vetőgéphez, ideális esetben csak egy vetőgéphez.
A HORSCH minőségirányításával kapcsolatos hozzászólás mottója: „Ez csak acél”. Ezt követte az Intelligence – a HORSCH kifejezés, amely digitális és automatizált technológiákat, például az új Connect platformot köti össze, és amely magába foglalja például a gépek elemzését, adatátviteli vagy szolgáltatási témáit.
Az N.U. Agrar ügyvezető-igazgatója, Kornis Ferenc megmutatta Németország helyzetét Európa többi részéhez képest a szójatermesztésben. Elmagyarázta, hogy a németországi gazdáknak mire kell figyelniük a szójával kapcsolatban, és milyen feltételek mellett lehet jó és versenyképes a termés. Különösen a GMO-mentes szójából jelentős a hazai termékek kereslete.
A következő két előadó Kanadából érkezett. Joel Williams beszélt a kanadai intercropping tapasztalatairól. A másodvetés azt jelenti, hogy két növényt termesztenek és takarítanak be egy területen. Joe Wecker leírta, mely terményeket használja a gazdaságában, és mit kell figyelembe venni a vetéstől a műtrágyázáson és a populációkezelésen keresztül a betakarításig. Erről bővebben a lap 12. oldalán található cikkben olvashat.
Constantin Horsch volt a harmadik nap, és így a HORSCH Live esemény utolsó előadója. Testvérével, Lucasszal együtt vezeti az AgroVation farmot Kněžmostban, Csehországban. Tanulmányútra vitte a közönséget a gazdaság kezdeteitől, a HORSCH kutatógazdasággá fejlődésén keresztül a jelenlegi állapotig, ahol a szántóföldek egy részét már átállították az ökológiai gazdálkodásra.
Dízel alternatívák?
Werner Küblerrel, aki a MAN Enginesnél a nagy ipari motorok szakértője, a következő témáról beszélt Michael: „A dízel továbbra is a mezőny kulcsszereplője lesz?”
Ezek a motorok működnek különböző piaci szegmensekben és termékekben, többek között teherautókban, buszokban és vasúti járművekben, csónakokban és hajókban, de az iparban és a mezőgazdasági szektor biogázüzemeiben is. Évente mintegy tízezer motort gyárt a vállalat, teljesítményük 50 és 2000 lóerő közötti. Különösen az agrárszektorban a vevőn és igényein, a lehető legnagyobb teljesítményen és legkisebb fogyasztáson van a hangsúly.
1995 óta egyre szigorúbb nemzetközi kibocsátási előírások vonatkoznak a dízelmotorokra, és a Tier 1-től a jelenlegi Tier 4-ig terjedő szabályozási kategóriákba sorolják őket. A motorfejlesztésben, az általános hatékonyság mellett, a kibocsátás csökkentése játszik nagy szerepet. A nitrogénoxidok (NOx) emissziójának csökkentése 1995 óta 96 százalékos. De már a Tier 3 és végül a Tier 4 első megközelítései is kötelezővé tették a katalizátorokat. Szinte ugyanez vonatkozik a részecskék korlátozott értékére is. Itt is körülbelül 96 százalékos a javulás, és csak a Tier 4 emissziós szabvány tette szükségessé a részecskeszűrőt. „Ami az adatokat illeti, a jelenlegi kibocsátás nagyjából összehasonlítható az Euro 6-os teherautókéval” – magyarázza Kübler. Ma már nagyon tiszták a motorok.
Mi lesz a Tier 4 után? Kübler hangsúlyozza, hogy bár Európa és az Egyesült Államok kissé eltérően jár el, a cél alapvetően ugyanaz. A mezőgazdasági termelőknek igazolniuk kell a kibocsátási értékeket, amikor a földeken dolgoznak.
Még a legnagyobb teljesítménycsúcsokon is be kell tartani minden határértéket. A gépek összes módosítása mégis a teljesítménysűrűséget és a csökkentett fogyasztást szolgálta, akkor is, ha azt egyre szigorúbb kibocsátási előírások indították el, mondja Kübler.
A közönség már ekkor kérdéseket küldött, különösen a kipufogógáz-utókezeléssel ellátott új motorok hatékonyságáról. A mezőgazdasági termelők és a traktorosok - a papíron megnövelt teljesítmény ellenére – kevesebb erőt kapnak, mikor rálépnek a gázpedálra.
Kübler magyarázata szerint 1995 előtt a gázpedált közvetlenül a motorhoz kötötték, és így azonnal reagált. Ma egy korábban nem létező digitális, szabályozó elektronika csökkenti a kibocsátást, és bizonyos késleltetés benyomását keltheti. „Minden motort megvizsgál és tesztel az elfogadó hatóság, és így hat a névleges teljesítményre” – erősíti meg Kübler. Az ügyfél a kerekeken vagy a kardántengelyen érkező erőt is érzi, ami szintén befolyásolhatja benyomását a hatékonyságról.
„Nyilvánvaló, hogy a motor leadja a névleges teljesítményt, de érzésre ez az erő nem azonos a régi traktoréval, amelyet nem szabályoztak” – erősíti meg Michael Horsch.
Amikor a jövőbeli hajtásformákról kérdezték, Kübler bemutatott egy illusztrációt a traktorok különböző motor- és üzemanyag-megoldásairól. A példa egy 139 kW-os traktor volt, 3,5 órás intenzív talajművelésben. Többek között összehasonlította a dízelt, a cseppfolyósított gázt (LNG), két különböző hidrogénrendszert és a villanymotort.
Megmutatta, mennyire fontos a tartály súlya az üzemanyaggal vagy az akkumulátoré, a tank és az akkumulátor helyigénye, valamint az üzemanyag/energia költsége is.
A gáztartály sok helyet foglal el a telephelyen. A folyékony gáz költségei némileg nagyobbak a dízelénél. Hidrogénnel a tartály súlya háromszor nagyobb, a kapacitás lényegesen nagyobb, és a tartályrendszer lényegesen drágább. Az elektromos hajtással az akkumulátor napi költségei a szokásos terepi munkákon körülbelül 144 ezer eurót tesznek ki. Ezenkívül van olyan akkukapacitás, amely körülbelül 2400 liternyi, 2,8 tonna súlyú gázolajnak felel meg, magyarázza Kübler. Így Michael Horsch-nak nyilvánvaló: „A mezőgazdaságban nem fogjuk megkerülni a gázolajat vagy hozzá hasonló üzemanyagot.”
A gázolaj cseréje biodízelre nagyon bonyolult, mivel először észterezni kell, hogy tisztán és hatékonyan gyulladjon a motorban – mondja Kübler. Ha komolyan veszik a CO2-csökkentést, egyre inkább megújuló energiára kell támaszkodni, napsütésre, szélre vagy biomasszára.
Fenntarthatóságról beszélve szintetikus üzemanyaghoz jutunk. A szintetikus tüzelőanyagot úgy állítják elő, hogy nap- vagy szélenergiával fejlesztenek hidrogént, elektrolízissel. Széndioxiddal kombinálva sok üzemanyag készíthető belőle.
A valós probléma a mennyiség. A gyártáshoz nagyüzemekre van szükség, amelyek elfogadható áron képesek napsütésből és a szélből elegendő energiahordozót előállítani. Továbbra probléma az ellátás nagy mennyiségű üzemanyaggal. Teljesen új töltőállomás-hálózatot kell létrehozni – mondja Kübler. A villanymotor felé fordulás megmutatja, milyen nehéz ez. „Ha szintetikus üzemanyagra gondol […], akkor valójában olyan üzemanyagot kell előállítania, amely megfelel a mai szabványnak. Ezt az üzemanyagot lehet a holnap bármilyen dízelüzemű járművében használni” – magyarázza Kübler.
Az élő chat egyik kérdése az volt, hogy miért mutatott be az MAN és a Daimler villanymotoros teherautókat. Kübler azt válaszolta, hogy ebben az esetben a jogi helyzet számít.
A gyártó teljes flottája számít a kibocsátási célok teljesítésében és a szankciók elkerülésében. Jelenleg ezt csak elektromos motorokkal lehet elérni, mivel nem veszik figyelembe a gyártásukat, és az akkumulátorral hajtott járműveket nulla CO2-kibocsátóként értékelik. Ezért van értelme ezeket is felvenni a palettára, hogy elérjék a flotta előírt CO2-határértékét.
Európa és Németország jó az innovációk és a technológia gyors fejlesztésében. Az infrastruktúra fejlesztése azonban lényegesen tovább tart, és így drágább és több időbe telik az éghajlati cél elérése – fejezte be beszédét Kübler.
Több biotermék a Covid-19 világjárványban – de hogyan folytatódik?
A második HORSCH Live esti témája „A biogabonafélék/biotermékek marketingje most és a jövőben. Milyen esélyekkel és kockázatokkal jár a biogazdálkodás termőterületének jelentős növekedése?” Michael Horsch megbeszélést folytatott Stefanie Strebelrel (a KS Agrar GmbH és a Ceresal GmbH alapítója és ügyvezetőigazgatója), Klaus Bergmannal (a Bergmann GmbH ügyvezető-igazgatója), Jörg Große-Lochtmannal (a Bio Kontor GmbH, az Öko Service GmbH ügyvezető-igazgatója, valamint a naturlandi gazdák piaci szövetségének tagja) és Christof Mross-sal (a Food Lidl Germany ügyvezető-igazgatója).
Németországban a Covid-19 járvány kísérőjelenségei miatt egyre többen kérdőjelezték meg étkezési és vásárlási szokásaikat. A Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Minisztérium elemzése kimutatta, hogy az emberek ökológiai szempontból többet fogyasztanak. Nagy szerepet játszanak olyan tényezők, mint a környezet- és éghajlatvédelem, valamint a megfelelő állattenyésztés. A bioélelmiszer-üzletek eladási adatai is bizonyítják ezt a fejlődést. Michael Horsch szerint a növekedés körülbelül 30 százalékos. Jörg Große-Lochtmann megerősíti, hogy a fenntarthatóbb fogyasztás felé mutató tendencia már a Covid-19 előtt is megmutatkozott. A járvány azonban fokozta a tendenciát.
Klaus Bergmann véleménye szerint az emberek a bizonytalan helyzet ellenére drágább biotermékeket vásárolnak, mert nem tudnak étterembe menni: „Kénytelenek otthon főzni, így több pénzük marad. ”Reméli, hogy ez a tendencia a járvány után is megmarad, vagy akár növekszik. Stefanie Strebel szerint a biotermékek növekvő tendenciája a járvány idején összefügg az egészségmegőrzéssel is. Ezért gondolja úgy, hogy ez a tendencia a járvány idején túl is megmarad.
Christof Mross még néhány adatot is hozzáadott a Lidl részéről ezekhez a statisztikákhoz, amelyek más megvilágításban mutatják be a fejleményeket. A már a járvány előtt ártudatos vásárlók most még ártudatosabban vásárolnak. Az ökológiailag vásárlók, egyre inkább ezt tették a járvány idején. A fogyasztási szokások felerősödtek és exponenciálisan növekedtek. „A különbség jelentősen nőtt. Ha ezt átvisszük a társadalomra, jelentős elkülönülés vált nyilvánvalóvá” – mondja Mross. Mindazonáltal meg van győződve arról, hogy a járvány miatt az emberek nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy mit és hogyan fogyasztanak, és hogy ez a tendencia hosszú távon megmarad. Ezt bizonyítják a gyakran látogatott termelői boltok is.
Michael Horsch rámutatott, hogy a kiegyensúlyozott étrend bizonyos mértékű tartózkodást is jelent a hústól, ugyanakkor megkérdezte, hogy ez egy másik tendencia-e? Große-Lochtmann szerint tovább nő a flexitaristák aránya, akik esznek húst, de sok vegetáriánus vagy vegán terméket is. Nemcsak az állatok profitálnak ebből, hanem az ökológiai gazdálkodás, a természet és az ember is. „A német élelmiszer-társaság azt mondaná: ha valaki éppen annyi pénzt költ húsra, mint egy német, akkor pontosan a megfelelő mennyiségű húst ette meg” – írja le elképzelését Große-Lochtmann az egészséges flexitarizmusról. A húsfogyasztás összességében tovább csökken. Ezt bizonyítja a növényi alapú húspótlók iránt növekvő kereslet is. A tejtermékeket és a halakat is egyre inkább helyettesítik a növényi alternatívák. „Az élelmiszeripar valóban mindent növényi alapúvá változtat” – teszi hozzá Stefanie Strebel. Ez hangsúlyozza a társadalom kívánságát, hogy fenntarthatóbb és egészségesebb élelmiszereket, valamint nagyobb állatjólétet kapjon.
Ami azt a kérdést illeti, hogy ésszerű a gazdának áttérni ökológiai gazdálkodásra, Stefanie Strebel rámutat, hogy különösen fontos figyelembe venni a globális piacot is. Az EU biocímkéje megtalálható minden bioterméken az élelmiszer kiskereskedelemben. De ez nem túl meggyőző a fogyasztónak, mert biotermékeket is lehet importálni Kelet-Európából. Így az áruk a világ bármely pontjáról származhatnak, amennyiben az ökológiai termékekre vonatkozó uniós szabványok szerint készültek. Tehát sok versenytárs van gazdálkodóként az EU-n kívül, különböző tényezők miatt, lényegesen olcsóbban. Strebel véleménye szerint a fogyasztónak világosabb információkat kell szereznie arról, hogy az élelmiszer valójában honnan származik, például felfedve a termékek CO2-egyensúlyát, lehetőséget adva a fogyasztónak, hogy a régiójából vásároljon árut.
Bár a szállítási lánc és az előállított CO2 közzététele átlátható lehet, sok erőfeszítést igényel, mondja Christof Mross. A fogyasztó helyi (bio) élelmiszerek iránti motivációjának felkeltése sokkal könnyebb, mint közzétenni a szállítási láncot. Éppen ezért a Lidl célja, hogy egyre több uniós bioterméket helyettesítsen regionális Bioland termékekkel. „Nem működik az ügyfél oktatása és annak előírása, hogy mit kell vásárolnia” – mondja Mross. Csak ajánlatot tehet, és hagyja, hogy az ügyfél döntsön. A Lidl inkább motiválja az ügyfelet, mint oktatja. Ebből a szempontból az információ rendkívül fontos.
További cél, hogy gazdaságosabbá tegyék a helyi ökológiai termelést anélkül, hogy állami támogatásoktól függne a biogazdálkodó. „Két lehetőség van. Egyrészt biztassa a fogyasztót, hogy részesítse előnyben a helyi biotermékeket, másrészt növelje szántóföldi termelékenységét, hogy nemzetközi szinten versenyképesek legyenek a helyi biotermékek” - magyarázza Stephanie Strebel.
Ha van értelme az áttérésnek ökológiai gazdálkodásra, akkor ez végül is az adott gazdaságtól, a szántóföldektől, a talajtól, az állattenyésztéstől és a termékek regionális piacképességétől függ. Jörg Große-Lochtmann szerint az alábbiak fognak történni az árakkal, ha nő a biotermékek aránya és a hozam: a kereskedelemnek, a feldolgozóknak és a termelőnek szorosabban kell együttműködniük. Ha nő az ökológiai gazdálkodás termelési mennyisége, a kereskedelemnek továbbra is hosszú távú szállítási szerződéseket kell garantálnia, jó feltételekkel. Amikor néhány évvel ezelőtt nagy volt a tönköly iránti kereslet, még a hagyományos tönköly ára is emelkedett volna, mint ott, ahol hiány van a biotönkölyből – mondja Jörg Große-Lochtmann. Az árat a kínálat és a kereslet határozza meg. „Az ökológiai- vagy a bioágazatban a piac más, de alapvetően követi a kereslet és kínálat szabályait” – teszi hozzá Mross.
A szórakoztató és érdekes panelbeszélgetés végén Michael Horsch pozitív összefoglalót tartott. Az ökológiai gazdálkodásnak mindenképpen van jövője, és a hagyományos gazdálkodás mellett hosszú távon is jövedelmező lesz. Ami az éghajlatot illeti, az egész ágazatot politikai iránymutatások kísérik, amelyeknek azonban mindenkire – az iparra, a kiskereskedőkre vagy a gazdálkodókra – ugyanazokat a szabványokat kell előírniuk. Ma a mezőgazdaság rengeteg újítást és fejlesztést kínál. „Nagyon fontosnak tartom, hogy hagyjuk abba a hagyományos ellenállást az ökológiai gazdálkodás ellen. A rendszereknek középen kell találkozniuk” – mondja Bergmann. Csak így lehet közös megegyezésre jutni, amely egészségesebb fogyasztást eredményez.