Egészséges talaj – egészséges növények
Joe Wecker kilencezer hektáros farmot vezet Kanadában. Nemcsak az ökológiai gazdálkodás elvei szerint dolgozik, hanem társnövényeket és kultúrnövényeket is használ, és növényi segédanyagokkal javítja a talaj egészségét. Beszélt tapasztalatairól a terraHORSCH-nak.
Társnövények és kultúrnövények, segédanyagok, talajegészség és változatos vetésforgó – e témákról írt Joel Williams, független növény- és talajegészségügyi oktató a terraHORSCH utolsó két számában. Joe Wecker német származású gazda alkalmazza ezen elveket a gyakorlatban, a kanadai Saskatchewan tartomány délkeleti részén, Regina Plainsen. Az édesapjával és két állandó alkalmazottal működtetett, Winnipeg és Calgary közötti családi gazdaság, alig több, mint száz kilométerre északra fekszik az amerikai határtól. A vidék rendkívül lapos, nincsenek szélvédő erdősávok. Az átlagos éves csapadékmennyiség 380 mm, bár az elmúlt négy évben jelentősen kevesebb volt – összesen 50 mm. Idén viszont végre esett. A tél Regina Plainsen nagyon hideg, a nyár meleg.
Az országút melletti Wecker Farms egyik oldalán két lakóépület és gazdasági épületek állnak, lenyűgöző silók, szárító és tisztító berendezéssel. Arról, hogy ez utóbbi miért fontos később beszélünk. Csak néhány méterre, az út túloldalán vannak a további silók. A gazdaság és az eszközök nagyon jól karbantartottak. A traktorok és kombájnok elsősorban a John Deere cégtől származnak. 9560 RT, 8370 RT, 6215 R mellett Fendt 1050 Variót használnak, valamint két kombájnt 14 méteres vágóasztallal és két rendsodrót 12 méter munkaszélességgel. 18 méteres vetőgéppel juttatnak ki folyékony műtrágyát. Tavaszi talajműveléshez kultivátoroznak, gyomfésűznek és tárcsáznak. A betakarított terményt a kombájntól átrakókocsival, a táblahatárról pedig három pótkocsival szállítják el.
Több, mint 3500 hektáron gazdálkodnak, 2500-on ökológiailag, a fennmaradó részt is átállítják erre. "De mindent élelmiszergazdasági rendszerben termesztünk" – mondja Joe Wecker. Ezért tartja gépparkját meglehetősen nagynak. Véleménye szerint az élelmiszergazdálkodás a növények, a takarmánynövények, a kultúrnövények és a zöldtrágya sokféleségét jelenti. Ezenkívül támaszkodik a növényi segédanyagok speciális használatára. Termeszt: durum búzát, őszi búzát, zabot, lent, lucernát, khorasan búzát, tönkölyt, tritikálét, borsót, lencsét és csicseriborsót.
Rugalmasan használ különböző kísérőnövény, a vetésforgótól függően. Például: gabonafélék/gabonafélék-lóhere, gabonafélék-lucerna, csicseriborsó-len, borsó-mustár, borsó-zab vagy árpa, lencse-zab, lencse-brassica, valamint brassica-borsó-lóhere.
Kevesebb kockázat
De miért teszi ezt? „A köztesnövény termesztés, azaz a kísérőnövények és a kultúrnövények termesztése nagyobb biológiai sokféleséget jelent” – győződött meg a gazda. „Az eredmény nagyon pozitívan hat a talaj termékenységére, a jótékony rovarokra, a mykorrhizára és a tápanyagcserére – ez különösen nyilvánvaló a borsó, mint kísérő növény, valamint a szinergikus növekedés szempontjából. Nincs verseny, kevesebb termékenységi ráfordításra van szükség. Több a maradvány a talajtakaróban, gyorsabban bomlik a kevesebb gyom és betakarítási maradék. És: csökken a kockázat, különösképp nagyon száraz években.
Tapasztalataim nagyon jók, például a zab és a borsó kombinációjával. Gyökérszerkezetük és funkciójuk is teljesen más. Különböző pH-értékek vannak az egyes területeken, és a tápanyagok is eltérően szabadulnak fel. Ha felássa a növényeket, tökéletesen láthatja a nitrogént rögzítő rizóbiát. Másik példa a sárga mustár és a juharborsó kombinációja. Együtt termesztjük ezeket, mert a borsó gyakran megreked az aratás előtt. De a sárga mustár támogatja őket, így alig van probléma csépléskor. Kiválóan működik. A juharborsót valóban nehéz termeszteni. Így magas árat kapunk értük, és a mustár nagy segítség” – magyarázza a gazda.
Világosan látszik, hogy a két növény mennyire fonódik össze, és a mustár hogyan tartja fenn a borsót. 
Világosan látszik, hogy a két növény mennyire fonódik össze, és a mustár hogyan tartja fenn a borsót.
Biolen, csicseriborsóval: „Két évig egymás után termesztettük ezeket a növényeket” – mondja Joe Wecker. „A csicseriborsót általában ötször-hatszor kell gombaölővel kezelni, de minősített biogazdaságként, nem választhatjuk. A kombinációval egyáltalán nincs szükségünk gombaölő szerekre. Vannak olyan folyamatok, valószínűleg a talajban, amelyek szükségtelenné teszik. Világosan láthatja.
Egy másik kombináció, amelyet szívesen használunk, a biobúza és lóhere, mint alulvetett növény. Egy dolognak nagy jelentőséget tulajdonítok: Számomra a köztesnövény nem csak vegyes növények termesztése, ahol mindkét partnert használják. Véleményem szerint a kísérőnövényeket is magában foglalja, amikor a kombinációból csak egy termést takarítanak be. Szeretem ezt gabonafélékhez használni, például zabhoz borsót. Valójában ez az egyik legkedveltebb kombinációm. Mindig feltűnő, hogy milyen egészségesek a levelek. Egy másik példa a zab velőzsíros borsóval. Ez utóbbi meglehetősen nagy kihívás a gazdának. Zabbal kombinálva sokkal könnyebb. Különösen a gyomnyomás kisebb. ”
Pozitív hatások
Joe Wecker egy másik lehetőséget is leír: őszi búza lucernával, mint alávetett növénnyel. Különösen, mikor a lucerna vetőmagot újra és újra ugyanott termesztik, a következő években árvakel. Bár ez esetben kifejezetten kísérőnövényként használja, gondoskodnia kell, hogy ne emelkedjen túl magasra a lucerna aránya. A gabonafélék ilyenkor nagyobb eséllyel jutnak el a lucernához. Joe Wecker 1,5-2 százalékkal több fehérjét állapított meg a búzában, hozamveszteség nélkül. Ideális takarmánylucernát alávetni, ha növelni kívánja a búza fehérjetartalmát. Tapasztalatai szerint a mustár juharborsóval is nagyon jól működik együtt. Csépelni gond nélkül lehet, ha egyszerűen megváltoztatja a gép néhány beállítását.
Joe Wecker szerint azonnal láthatók a köztes vetés hatásai. Az első évben már nem kellett gombaölő szereket használni a len-csicseriborsó és len-lencse kombinációkhoz. A talaj egészsége egy kicsit tovább tart. Három év alatt lépésről lépésre csökkentették a műtrágyázást, mostanra csak fele akkora a mennyisége, mint kezdetben. Ez idő alatt javult a talaj biológiai aktivitása – stabil hozammal. A növények profitálnak abból, ha nem töltenek fel túlzott mértékben nitrogént. Jelentősen csökken a gombák és az állati kártevők nyomása.
Joe Wecker nagy jelentőséget tulajdonít a talaj- és tápanyagelemzésnek. „A talaj és a növény összefüggésére összpontosítok” – mondja. „Vagy inkább: mi van a talajban és mi nincs a növényben. Nem veheti biztosra, hogy a talajból minden belekerül a növénybe. Szükség van a talaj ép biológiai aktivitására. Ezért nemcsak a talajt vizsgáljuk, hanem a növények szöveteit is. Ha bármilyen furcsaságot észlelünk, tudjuk, hogy tennünk kell valamit a talaj jó biológiai aktivitásáért. A kultúrnövények és kísérőnövények mellett, amelyek szintén pozitív hatással vannak rá.
Függetlenül attól, hogy szerves vagy hagyományos – stimuláló szereket alkalmazunk minden területen, hogy ösztönözzük a talaj aktivitását, különösen a gyökérzetben. Így támogatjuk, hogy a növény felvehessen néhány olyan tápanyagot, amelyet eddig nem.”
Rendszeres elemzés
A Wecker Farmsban évente legalább egyszer vizsgálják a szöveteket. Joe Wecker összeveti ezt a talajelemzéssel, és ha észreveszi, hogy a tápanyagok nem elérhetők a növénynek, alkalmazza őket.
Általában bórt használnak, algakivonattal és fulvinsavval együtt. Nem drága. És nem okoz kárt, mondja Joe Wecker. De eléri ezt a kis lendületet a talajéletben.
Térjünk vissza a talaj- és növényelemzéshez. Joe Wecker leírja a még hagyományosan termesztett területek elemzésének eredményeit. „A termés len. Nem használtam foszfort. Az elemzés csak feleannyi nitrogént mutatott ki, mint valójában kellene. De egyáltalán nem aggódtam emiatt. Az állomány pedig valóban kiválóan fejlődik. Célunk mindig a lehető legnagyobb hozam volt, nagy erőfeszítéssel. Ma az ellenkezője: arra figyelünk, milyen kevés erőfeszítéssel nem veszítünk hozamot.
A vegetációs időszakban mindig kéznél van a refraktométer. Így a helyszínen nagyon gyorsan megtudhatjuk, mennyire egészségesek a növények. A cukortartalomból észrevesszük, ha vannak hiányosságok. Ha igen, azonnali laboratóriumi vizsgálattal kapunk pontos adatokat. Ha például bórt alkalmazunk, keverjünk bele fulvinsavat, tengeri moszatot és egy kis cukrot. A cukor kedvezően hat a jótékony rovarokra. ”
Nem veheti biztosra, hogy a talajból minden belekerül a növénybe. Szükség van a talaj ép biológiai aktivitására.
Következő művelet
Öt éve kezdődött a farm áttérése ökológiai gazdálkodásra. Az indokairól kérdezve így válaszol a gazda: „Egyrészt mi magunk is jó ideje biotáplálékot eszünk, másrészt a gazdaságban talajromlást észleltünk. Ezért kezdtünk el gondolni a köztes vetésről. Mi is sokat kérdeztünk, és megpróbáltunk összefüggéseket felderíteni. Gyakran észre sem vesszük az apró dolgokat, amíg a problémák nagyobbak nem lesznek. És akkor elkezdünk gondolkodni.
Ami a hozamokat illeti, a veszteségek valóban minimálisak a szomszédokhoz képest. Ez azonban a terméstől függ. Az árpáé és a lené például alig észrevehető, búzából 10-15 százalék. Ez esetben nagyon fontos, hogy melyik fajtát választottam: a modern búza csak akkor ér el jó termést, ha optimális a tápanyagellátás. Ezért előnyben részesítjük a régebbi fajtákat, amelyek általában még mindig kaphatók. Ha nem, akkor gyakran vannak fennmaradó készletek. Az árpa viszont kevésbé érzékeny tapasztalataink szerint.
De nem minden a hozam. Gyakran beszélek meg a közvetlen szállítást a malmokkal. Ezért tisztítjuk és szárítjuk meg alaposan a gabonaféléket. Ügyfeleim gyakran mondják: szeretjük a gabonáját. A kenyerünk sokkal jobban ízlik vele. Ahogy már korábban is mondtam: a jövőben ügyfeleink nemcsak a mennyiségért, hanem egyéb dolgokért is fizetni fognak. Például teljesen gombaölő szerek nélkül előállított csicseriborsóért.
Már jó ideje szerettem volna megújulóan biogazdálkodni. Mindig a talaj egészségére koncentráltam, és különösen arra, hogy mit tehetünk javításáért. Ez áll minden tevékenységünk mögött. Az egészséges talaj garantálja az egészséges növényeket. Ugyanez igaz a rovarokra is. Nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy mezőink jó életkörülményeket biztosítanak a méheknek és más hasznos élőlényeknek. E szempontból ideális a közbenső vetés, mivel automatikusan olyan területeket hozunk létre, ahol a rovarok optimálisan fejlődhetnek.
És végül, de nem utolsósorban meggyőződésem, hogy ügyfeleink többet várnak el tőlünk, mint korábban. Ez fontos ok lesz, hogy együttműködjenek velünk, és honorálják is. ”
A gilisztatenyésztő tíz konténerből áll. 
A kapott szubsztrátumot a vetőmag kezelésére használják. Elősegíti a rizómák kialakulását a borsóban.