Legjobbak között
írta Štefan Ščecina, AGROMAGAZÍN
Szlovákia délkeleti része valaha az ország egyik mezőgazdasági erőssége volt. Az 1989-es társadalmi felfordulás azonban számos gazdaság és vállalat összeomlását eredményezte az ágazatban. A kiegyensúlyozatlan játéktér ellenére néhány gazda sikeres lett a piacon, sőt országos összehasonlításban is.
Rendszeres díjak
Akkoriban a helyi gazdák voltak kénytelenek több száz kilométerre elszállítani termékeiket a feldolgozóknak. Az eredmény tükröződött a felvásárlási árakban, amelyek tonnánként akár 20 euróval is alacsonyabbak voltak, mint például Nyugat-Szlovákiában. Természetesen, ha a termelési költségeket, a műtrágyaárakat, a vegyi anyagokat, a gázolajat és a hasonlókat nézzük, ez most „meglehetősen” kiegyensúlyozott.
A Szaxon család munkájának eredményeit rendszeresen elismerik országos versenyeken. Például 2019-ben először nyerték meg egyértelmű előnnyel a Top Agro versenyt, amely gazdasági mutatóik alapján évente értékeli a mezőgazdasági vállalatokat. A korábbi években a Szaxon család már a legmagasabb pozíciókat foglalta el. František Szaxont, a család pátriárkáját nemrég jelölték az év legjobb mezőgazdasági vezetőjévé Szlovákiában. A verseny díjátadóját elhalasztotta a koronavírus-járvány, így valószínűleg szeptemberben teszik közzé az eredményeket.
A család sokat jelent Szaxonéknál. František Szaxon mindig rámutat, hogy minden sikerük a közös munka eredménye, feleségével, Teréziával, František, Peter, Tomáš fiaikkal, és Annabella lányukkal, valamint az egész családdal.
František Szaxon egész életében a mezőgazdaságban dolgozott. A zatíni helyi szövetkezeti gazdaságban kezdte, ahol annak csődjéig dolgozott. Napjait ott töltötte, de délután és szabadidejében 42 hektárnyi területen nevelt gyorsan növő zöldségeket. Termékeit Szlovákia északi régióinak piacain értékesítette. Már akkoriban óriási segítséget jelentettek gyermekei, akik üvegházakban dolgoztak a ház mögött, amikor társaik valahol víz mellett vagy sportpályán szórakoztak.
Saját gazdaság
Szaxonék 2002-ben kezdték létrehozni családi gazdaságukat, nem sokkal a helyi szövetkezet összeomlása után. A gazdaság fokozatosan bővült a jelenlegi 2300 hektár mezőgazdasági területre, ebből 480 hektár állandó gyepterületnek minősül, benne 300 hektáros természetes élőhellyel a Latorca Védett Tájterületen.
Ezek a hivatalosan ökológiai területnek minősített rétek 220 limousin takarmányát biztosítják. Tavaly egyáltalán nem volt egyszerű takarmányozni. Májusban sikerült 120 hektár szénát kaszálni és bálázni a Latorca mellett, de a folyó egyik napról a másikra kiáradt, és az összes lekaszált széna csaknem egy hónapig vízben maradt. Ha a Latorca eléri az árvízszintet, nagyon lassan apad le.
Mély talajlazítást jellemzően a szántóföldeken használnak a vízgazdálkodás javítására. Sajnos tavaly ősszel nem sokat segített, amikor a nehéz talajok nem tudták felvenni a szélsőséges mennyiségű csapadékot, és több terület vizenyős lett. Legalább a helyi gyerekek jól érezték magukat, mivel télen korcsolyázhattak rajtuk. Alapesetben ezen a területen könnyebb gazdálkodni a szárazabb években, mivel a nehéz talajok jobban képesek megtartani a talaj nedvességét. Természetesen ez nem vonatkozik a nagyon száraz évekre.
Vetésforgó hat növénykultúrával
Tavaly a zatíni aratás az elmúlt évek egyik legnehezebbje volt, a gyakori csapadék és az instabil időjárás miatt, amely július 8-tól augusztus 3-ig tartott, közel egy hónapig. Szaxonék általában két héten belül tudják betakarítani terményeiket, két saját Claas Lexion kombájnnal, és alvállalkozójuk további három gépével. A hozamok jók voltak, különösen a fő növényé, az őszi búzáé, 6,15 t/ha termésátlaggal 682 hektárról, míg a jobb földeken 8-at értek el. Sok gazdának voltak minőségi problémái tavaly, de ez nem vonatkozott a helyi búzatermesztésre. Összességében a termés élvonalbeli mezőgazdasági paramétereknek felelt meg, 14-15 százalék közötti fehérjeértékekkel, és átlagosan 33 százalékos sikérttartalommal.
A tavaszi árpa, amelyet heves esőzések és szélvihar károsítottak, kevésbé volt sikeres. A termény nem felelt meg az előírt malátázási paramétereknek, és takarmányárpának használták fel, összesen 650 tonnát. A gazdaság akár ötezer tonna árut képes tárolni három hangár típusú tárolóépületben.
Repcével sokkal jobb eredményt értek el, 206 hektáron 4,17 t/ha termésátlagot. Ha nem vesszük bele azt a két kevésbé termékeny mezőt, ahol kezdettől fogva probléma volt a növény fejlődésével, 4,5 t/ha lett volna az átlaghozam. És a legjobb 50 hektáron? Több, mint tekintélyes 4,8 t/ha. Szaxonék tudják, hogy fontos bevenni a repcét a vetésforgóba. Bizonyosan nem tervezik csökkenteni, sőt meg akarják növelni jelenlegi területét több, mint háromszáz hektárra.
Szaxon úr egy másik fontos előnyt említ: „650 tonnára szerződtünk egy céggel, amely nagyon megbízható a vásárlások finanszírozásában. A repce leszállítása és kiszámlázása után, 14 napon belül számlánkon volt a pénz. Természetesen vannak példák, amikor sokkal tovább kell várni. ”
Időjárási ingadozások
2019 júniusában erős jégeső söpört végig Zatín környékén, amely jelentősen károsította a kukoricát, a búzát, az árpát, a napraforgót és a szójababot. A kukorica volt leginkább érintett, a legnagyobb hozamcsökkenést szenvedte el. A sértetlen és legjobb parcellákon azonban 14,5 t/ha volt a termés, és a tavalyi is tisztességes. Éppen ezért idén 280 hektárról négyszázra növelték termesztési területét.
A szójabab is virul Zatín környékén, több, mint 150 hektáron termesztik. A napraforgó az utóbbi időben csökken. Egyik fő oka a szójabab termesztése, ahol a napraforgó évekig gyomként maradhat, míg a vegyi anyagok egyszerűen nem képesek megbirkózni ezzel a problémával. Jelentős probléma a parlagfű is, amelyet rendkívül nehéz kiirtani. És nem úgy tűnik, hogy könnyebbé válik a vegyi növényvédelem a közeljövőben. A bonyodalmakat a hatóanyagok korlátozása okozza, különösen a szisztematikus peszticidek szektorában.
A kedvezőtlen őszi időjárás miatt kevesebb búzát vetettek. Hétszáz hektár körül terveztek, de a Szaxon család végül kétszázzal kevesebbet vetett. Az utóbbi években sikeresnek bizonyult a gabonafélék őszi gyomirtós kezelése, és tavasszal jobban indultak a növények – a gyomok versenye nélkül. Tavaly ezt egyszerűen lehetetlenné tette a kedvezőtlen időjárás.
Sikertényező
A Szaxon család nagyon elégedett a gépekkel – különösen minőségükkel és teljesítményükkel. Az időjárási ingadozások és az egyre rövidebb optimális időablak rákényszeríti őket, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek az egyes ágazatokra. Ezért vásároltak tavaly új HORSCH Leeb permetezőgépet traktorral és Claas Lexion betakarítógéppel.
A sekély tarlóművelést a betakarítás után mielőbb elvégzük. Szaxonék a közelmúltig főleg "X" tárcsát használtak. De ennek a névtelen gépnek a tárcsái egyenetlenül koptak, és zavaros talajfelszínt hagytak, középen bakháttal, oldalt barázdákkal. Három éve úgy döntöttek, hogy hat méter munkaszélességű HORSCH Joker 6 HD-t vásárolnak. Ifj. František Szaxon, agronómus, és a farm üzemeltetési szakembere több, mint boldog: „A Jokerrel összehasonlíthatatlanul jobb dolgozni. A vetés előtti talaj-előkészítésére használjuk, különösen ősszel vetett növényekhez. ”
A HORSCH gépek is jól illeszkednek a gazdaság talajművelési rendszerébe, ahol a szántás még mindig fontos szerepet játszik. A terület megközelítőleg 50 százalékát évente szántják, és a Jokert használják például a durva barázdák kiegyenlítésére, repcevetés előtt.
A Szaxon farm egyik legkihasználtabb gépe a Terrano 5 FX kultivátor. Vetőágy előkészítésre szolgál, jellemzően 20 cm munkamélységben, a fő növény – búzavetés (csaknem 700 ha) előtt. A Terrano kiváló munkát végzett a tavalyi rendkívül párás őszön is. Gyakorlatilag lehetetlen volt másféle gépekkel dolgozni, mivel gyorsan eltömődtek. A HORSCH Terrano hátsó részén SteelDisc tömörítő, sárkaparóval garantál kiváló teljesítményt, nedves és ragadós talajban is. Tapasztalataik alapján Szaxonék a dupla hengeres RollPackot használnák a Jokerben is. Egyébként ez a tömörítő akkor működik nagyon jól, ha nem rendkívül nedves a talaj.
Szilárd keret
A legtöbb gazdálkodó már nemcsak vegyszeres permetezésre használ permetezőgépet, hanem lombtrágya kijuttatására is, elsősorban a tavaly tavaszi szezon szárazsága miatt. A szilárd műtrágyák kijuttatása után meg kell várni az esőt, és ha túl hosszú az idő, a növények nem kapják meg a megfelelő időben a tápanyagokat, a műtrágya bizonyos mennyisége a levegőbe párolog. Szaxonék megpróbálnak mindent megadni a növényeknek, amire szükségük van, és nagyobb mértékben támaszkodni a lombtrágyákra.
Mivel nagy területeket kell kezelni és műtrágyázni, önjáró permetezőgépükön kívül vontatott permetezőgépet is vásároltak. Ing. Peter Szaxon így kommentálja döntésüket: „Előtte meglátogattuk a németországi gyárat. Láttuk munkájuk profizmusát – a fejlesztéstől a gép összeszereléséig.” Másik okból is vettek a tavalyi szezon előtt egy új HORSCH Leeb 4 AX-et, 24 méter munkaszélességgel. „Ha csak egy előnyét kellene kiemelnem, az mindenképp a szórókeretvezérlő-rendszer lenne. Legutóbb késő őszi búzát vetettünk olyan talajba, melyet a túlzott mennyiségű csapadék miatt nem sikerült optimálisan előkészíteni. Meglehetősen göröngyös volt, de a keret hihetetlenül stabilan maradt a meghatározott magasságban, mintha sima felületen mozogna a gép”, teszi hozzá Peter Szaxon.
A permetezőtartálya 3800 literes, és van egy további kétszáz literes is, akkor is elég, ha felhabosodik a permetlé. Jelenleg a gazdaság mind a négyezer litert problémamentesen használja fel.
Mi lehet a következő kiegészítője a Szaxon család HORSCH gépeinek? Talán egy Maestro szemenkénti vetőgép, amelyet tavasszal teszteltek.