Fürkészdarazsak kukoricamoly elleni küzdelemben
A kukoricamoly és lárvái nagy problémát okoznak német kukoricaállományokban. Lyukakat fúr, növényeket görbít meg, és még a kukoricacsöveket is károsítja. Ellene különböző lehetőségek vannak, például kémiai és mechanikai módszerek. De létezik egy új biológiai kezelés is. Erről bővebben a következő cikkben olvashat.
Az éghajlati változások miatt a kukoricamoly Németországban is tovább terjed. Hernyói és lárvái minden évben jelentős károkat okoznak a kukoricaállományban. A kukoricaszárak letörnek, és ennek következtében a növény víz- és tápanyagellátása megzavarodik, valamint a baktérium- és gombabetegségek potenciális fertőzési foltjai keletkeznek. Ez részben betakarítási és minőségi veszteségekhez is vezethet.
A kukoricamoly elleni küzdelemre azonban létezik egy hatékony biológiai eszköz is: a trichogramma brassicae – a körülbelül egy milliméteres méretű fürkészdarázs. A nőstény fürkészdarazsak a kukoricamoly petéibe rakják petéiket. Így a kukoricamoly lárvái helyett új fürkészdarazsak fejlődnek a kukoricamoly tojásaiban.
A kukoricamoly-fertőzés főként a lepkék elvándorlásával kezdődik a tavalyi populációiból – régiótól függően, júniusban és júliusban. A nőstények előszeretettel rakják petéiket a levél aljára. Körülbelül egy-két héttel később kikelnek a kukoricamoly lárvái, és elkezdenek terjedni, és belefúródnak a növényekbe. A vegetáció során a hernyók a szár belsejét felülről lefelé végigrágják.
Betakarítás után főként a szár tövében tartózkodnak, és a szántóföldön maradt kukoricamaradványokban telelhetnek át.
Theo Leebnek fontos, hogy a vegyszeres és mechanikai módszerek mellett más növényápolási alternatívákat is megvizsgáljanak. Brazíliában például már különböző baktériumokkal kutatják a vegyi anyagok csökkentését. "Normális esetben a kukoricamolyt kémiai szerrel ölik. Egy másik nagyon jó módszer a kukoricamoly elleni küzdelemre a kukoricatarló hatékony megsemmisítése – ezzel elveszik a téli álom lehetőségét. Jelenleg a fürkészdarazsas biológiai módszert is vizsgáljuk – amely napjainkban egyre jelentősebb. Dél-Németországban vagy Bajorországban a kukoricamoly eddig nem okozott nagy gondot. De természetesen vannak olyan régiók és országok, amelyek rendkívül érintettek. Többek között Nyugat- és Dél-Európában. Magyarországon például rengeteg kukoricát termesztenek, és ott a kukoricamoly hatalmas probléma".
A darazsak bejutása a kukoricaállományokba
A fürkészdarazsak bejuttatásának a kukoricapopulációba különböző módjai és eszközei vannak. A legelterjedtebb az ichneumon darázslárvákat tartalmazó kis cellulózkapszulák. Átmérőjük körülbelül 20 mm. A cellulóz a kijuttatás után, például a nedvesség hatására, feloldódik, és a darazsak bejutnak a kukoricaállományba. "A legfontosabb, hogy a megfelelő pillanatot kell eltalálni a kijuttatáshoz, hogy elpusztíthassák a kukoricamoly lárvákat a fürkészdarazsak. A döntő tényezők a vonulás kezdete és a peték lerakásának időpontja". Emellett egy másik kérdés, hogyan kell a cellulózkapszulákat a lárvákkal együtt kijuttatni. "Az egyik lehetőség, hogy több ember járja végig a mezőt, és 10 méterenként egy-egy kapszulát helyez el. Ez azonban óriási erőfeszítéssel jár. Ki engedheti meg magának?! Másik lehetőség lenne a kapszulákat drónnal kijuttatni, tartállyal az alján. GPS-szel vezérelt, előre megtervezett útvonalon repül a mező felett, és szintén tíz méterenként dob le egy kapszulát. Dél-Németországban ezt a szolgáltatást már jó ideje nyújtják. Területteljesítményben azonban ez a módszer is gyorsan eléri a határait, mivel korlátozott a drón munkaszélessége. Ráadásul a repülési útvonal telepítésének kezdeti erőfeszítése meglehetősen nagy, és ez az egész módszer meglehetősen drága." Mivel a kukoricamoly elleni kezelést akkor kell elvégezni, amikor a kukorica körülbelül két méter magas, normál traktorral nem lehet kijuttatni. Voltak olyan megközelítések, hogy könnyű, nagy hasmagasságú traktorral dolgozzanak, amelyet kifejezetten a trichogramma-kapszulák kijuttatására fejlesztettek ki. De Theo Leeb szerint ez sem volt éppen zseniális.
Kijuttatás növényvédő permetezővel
Egy lehetőség azonban megnyílt, mégpedig a cellulózkapszulák kijuttatása növényvédő permetezőgéppel. "Tavaly megkeresett a Biocare cég ügyvezető igazgatója, hogy megbeszéljük, vannak-e esetleg más ötletek az alkalmazáshoz. A Biocare egy partnerével együtt már kifejlesztett egyfajta kapszulaszórót. Ez egy 50 x 50 cm méretű doboz, az alján adagolószerkezettel, amely csöveken, sűrített levegővel szórja szét a kapszulákat."
Tesztelni, több ilyen kapszulaszórót szereltek fel egy HORSCH Leeb permetezőgépre. "Ha egy 36 méteres keret több ilyen kapszulaszóróval van felszerelve, akkor jobb az oldalirányú eloszlás és nagyobb a hatékonyság. Így született meg az ötlet, hogy a permetezőgépet ne csak folyadékok, hanem szilárd anyagok – esetünkben az ichneumon darázskapszulák – kijuttatására is használjuk. Mivel ezek nagyon könnyűek, nincsenek súlyproblémák." Fontos, hogy a kapszulák egyenletesen és sakktáblamintázatban kerüljenek a szántóföldre.
"Jelenleg a permetezőgép bal és jobb oldalára légelosztókat szerelünk, amelyek egyenként 24 métert fednek le. Vagyis hatékonyan tudunk 48 méter munkaszélességet lefedni. Mindegyik elosztó három kivezetéssel dobja a kapszulákat a szántóföldre. Még dolgozunk az optimális sakktáblamintán. A terepen tesztelünk, és jelenleg várjuk az eredményeket. Akkor többet fogunk megtudni a módszer hatékonysági tényezőjéről is. Természetesen nem várom, hogy ugyanolyan legyen, mint a kémiai növényvédő szerek. De véleményem szerint ma már elengedhetetlen, hogy alternatívákkal foglalkozzunk. Mert ki tudja, hogy a jövőben nem kell-e majd valamilyen kompromisszumot kötnünk. Ha ez beválik, akkor tervezzük, hogy saját kapszulás adagolóberendezést fejlesztünk ki. Ez technikai szempontból – hasonlóan a szemenkénti adagoló készülékünkhöz – teljesen lehetséges."
