Sávos permetezés – meggyőzően hatékony
Volker Gröblinghoff diplomás gazdálkodó. Göttingeni és bonni mesterképzés után a Freiherr von Weichs KG-nél, egy kelet-vesztfáliai szántóföldi gazdaságban kezdett dolgozni. Jelenleg az igazgatóság asszisztense és a szántóföldi gazdaság kültéri munkálataiért felelős.
terraHORSCH: Gröblinghoff úr, melyek a legfontosabb növények az ön gazdaságában?
Volker Gröblinghoff: A megművelt területünk körülbelül ezer hektár. Tipikus haszonnövényeket termesztünk, mint a repce, a búza és a tönkölybúza, de fontos termények a cukorrépa és a burgonya, valamint a silókukorica és a szárazbab is. A cukorrépa még mindig elég nagyarányú a gazdaság vetésforgójában, és a terméshozam egyértelműen szerepet játszik a gazdaság nyereségében. Ökológiai és gazdasági okokból a cukorrépát sávosan permetezzük.
terraHORSCH: Milyen helyet foglal el a cukorrépa vetésforgójukban?
Volker Gröblinghoff: A vetésforgónkban a cukorrépa a gabonafélék után következik, általában az árpa, a búza vagy a tönkölybúza után. A cukorrépa után búzát és tönkölyt is termesztünk. A tönkölybúza és a búza termőterületének aránya a piaci helyzettől függően változik. A kukorica általában nem része az intenzív cukorrépa vetésforgónak. A földrajzi és az éghajlati viszonyok nem optimálisak a kukoricatermesztéshez, és a szilázs-, illetve biogáz-kukorica iránti kereslet sem túl nagy.
terraHORSCH: A gazdaság földjei különböző magasságokban helyezkednek el. Melyek a különleges kihívások?
Volker Gröblinghoff: Igen, a talajaink nagyon heterogének. Részben vannak nagyon nehéz agyagos talajok, amelyeket tavasszal nagyon óvatosan kell kezelni. Ezek gyakran nagy kihívást jelentenek, különösen a cukorrépa vetésekor. A jó cukorrépa vetőágy érdekében a talajművelést részben már a tél előtt elvégzik. A téli barázdálás már évek óta bevált a nagy agyagtartalmú földeken. Ahol a talaj minősége miatt nem tudunk cukorrépát termeszteni, helyette repcét vettünk be a vetésforgóba. A Warburger Börde felé eső, kevésbé dombos földjeink lényegesen iszaposabbak. Ezeken a talajokon könnyebb cukorrépát és burgonyát termeszteni.
Összességében a mi területünk viszonylag nedves, még ha az elmúlt évek száraz időszakai miatt másnak is tűnik. A borlinghauseni szántóföldi növénytermesztést azonban alapvetően az esőzés jellemzi. Ezek a körülmények pedig nagy kihívást jelentenek.
terraHORSCH: Mennyi volt az átlagos csapadékmennyiség az elmúlt években?
Volker Gröblinghoff: Azt mondanám: átlagosan 800-900 mm/m² között, tavaly alig 700 millimétert kaptunk, tehát körülbelül 200-zal kevesebbet. Idén októberig már 500 mm/m² körül volt a csapadék. A szokatlanul száraz körülmények bizonyos értelemben megkönnyítik a talajművelést, még akkor is, ha a tavaszi rendkívüli szárazság terméskiesést eredményezett, különösen cukorrépából.
terraHORSCH: Hogyan jutott el a sávos permetezéshez, és végül miért döntött úgy, hogy ezt alkalmazza a gazdaságában?
Volker Gröblinghoff: Néhány cukorrépa területünkön óriási problémáink vannak a gyomos répával. Ezért elgondolkodtunk, hogyan lehetne ezt könnyebben kezelni, hogy elkerüljük a gyomok eltávolításának fáradságos kézi munkáját. Van egy új rendszer a KWS és a Bayer részéről: a Conviso termesztési rendszer, amely vetőmagból és gyomirtó-szerből áll. Régiónkban idén a szisztemikus gyomirtó szert csak max. 45 százalékán engedélyezték sávos kijuttatásként. Erre a termesztési évre sikerült vetőmagot és a megfelelő gyomirtó szert beszereznünk, amely biztonságosan eltávolítja azokat a gyomokat is, amelyek nem toleránsak ezzel a szerrel szemben. Így ennek a gyomirtó szernek az engedélyezése miatt közvetlenül szembesültünk a sávos permetezéssel, és a téma lényegesen jobban jelen volt a gazdaságunkban, mint korábban. A szántóföldjeink megtisztításához a permetezőgépet sávos permetezőként, kapával kombinálva használjuk.
terraHORSCH: Milyen sorközökkel dolgoznak?
Volker Gröblinghoff: Cukorrépában 45 cm-es sortávolsággal dolgozunk. A permetezőgép, egy HORSCH Leeb 7 GS, 27 m munkaszélességű, 25 cm-es fúvókaelrendezéssel.
terraHORSCH: Hogyan szerelték át a gépeket?
Volker Gröblinghoff: A ferde HORSCH fúvókasapkákat szereltük fel. Kétféle ferde fúvókasapka van: szürke és piros. Ferde fúvókasapkákkal, egyenes fúvókasapkákkal és vakkupakokkal 45 cm-es sorszélességgel és 25 cm-es fúvókatávolsággal tudtuk sávosan permetezni a cukorrépát.
Hogy az egész rendszert kipróbálhassuk anélkül, hogy rögtön gyomirtót használtunk volna, a kijuttatást és a beállításokat vízzel teszteltük a szántóföldön. A RowFan 40 02-es szórófejekkel a vízmennyiség 300 l/ha volt. Így sok mindent kipróbálhattunk, beállíthattuk a keretet az optimális magasságra, és meghatározhattuk a megfelelő sávszélességet. A 20 cm-es sávhoz a fúvókákat 45°-os eltolt helyzetbe kellett fordítanunk a fúvókatartóban. A BoomControl pontos keretmagasság-szabályozásának köszönhetően a kijuttatási sáv szélessége biztonságosan tartható volt, és megfelelő hatóanyag-koncentráció kerülhetett a meghatározott területre. Amint meggyőződtünk, hogy működik, használtuk a gyomirtót. Eleinte folyamatosan ellenőriztük a rendszert, folyamatosan figyelve a permetezőfilm hatását. Így megbizonyosodhattunk, hogy megbízhatóan működik, és hogy a gyomirtó szert azon a területen juttattuk ki, amelyet a kapa mechanikusan nem tart tisztán.
terraHORSCH: Mi volt a legnagyobb beállítási kihívás?
Volker Gröblinghoff: A traktoron úgy vezetni a sávvezérlést, hogy a sáv pontosan középen legyen a répasor felett. A permetezőgép hossztengelyében van egy bizonyos játék. Blokkolt kormánytengellyel vezettünk, és a traktor RTK-kormányzási rendszerét használtuk az esetleges korrekciókhoz, hogy a gépet egy centiméterrel balra vagy jobbra mozdítsuk el, hogy elkerüljük a kisodródást, és hogy a sávot mindig középen, a sor fölött alkalmazzuk.
terraHORSCH: Mi a következtetése?
Volker Gröblinghoff: Idén csak egyszer juttattunk ki, mivel az aszály után nem jelentek meg további gyomok. A szántóföld teljesen tiszta, és semmiben sem különbözik a szemközti répaföldtől, ahol a hagyományos gyomirtási módszerünket alkalmaztuk az egész szántóföldön.
Kapálógépként ezen a szántóföldön egy Farmdroid robotot használtunk, amely a soron belül RTK pontossággal képes a répanövény közelében kapálni. A közvetlenül a répanövénynél növő gyomokat azonban nem ragadta meg, így a pusztán mechanikus gyomirtással nem értük el a kívánt eredményt, a gyommentes répaföldet. A permetezőgéppel viszont nagyon jól sikerült. Összességében a sávos permetezés a kapálógéppel kombinálva teljesen meggyőzött bennünket, és tiszta répamezőt eredményezett. A szórókeretet megbízhatóan alacsony, kb. 28 cm-es kijuttatási magasságban tartottuk, megfelelő működési sebességgel, így optimális volt a penetráció.