Infláció: egy új mezőgazdasági modell felé?
A helyzet adott: nyolcmilliárd embert a jelenlegi termelési feltételek mellett nem lehet ellátni. Az érintett szereplőknek tisztában kell lenniük a kihívásokkal, amelyeket el kell fogadniuk. Nagy lehetőségek rejlenek számukra.
Philippe Dessertine közgazdász, az Államháztartási Főtanács tagja a HORSCH 2022-es franciaországi Szántóföldi Napok alkalmával kifejtette, hogy 2020 januárja óta az egészségügyi, geopolitikai és gazdasági válságok drámaian megváltoztatták a mezőgazdaság megítélését. Különösen a pénzügyi szektor értette meg, hogy a lakosságot tápláló mezőgazdaság nélkül nem lesz többé gazdasági tevékenység! Ezért az érdekeltek befektetnek a mezőgazdasági ágazatba. A kapacitásaik jelentősen meghaladják a KAP költségvetésének kapacitásait.
Az inflációs mechanizmusok részei azoknak a nehézségeknek, amelyeket le kell küzdeni-az ipari országokban, de különösen a szegényebb országokban, ahol az élelmiszerellátás körüli feszültségek az instabilitás okai. Ezért hangsúlyozta Philippe Dessertine: "A fiatal generációnak azt kell közvetítenünk, hogy a mezőgazdaság stratégiai fontosságú".
Az infláció lassítása
A közgazdász rámutatott, hogy az infláció a pénz és a vagyon közötti egyensúlyhiány eredménye. Az elért vagyonhoz képest túl sok adósság az infláció táptalaja. Egy olyan helyzet, amely már a Covid-19 járvány előtt is fennállt, és amelyet a rendelkezésre álló készpénz mennyiségének növekedése még tovább fokozott. A kamatlábak és az alacsony energiaköltségek megcáfolták ezt a jelenséget. Az energiaválság és az ukrajnai konfliktus volt a kiváltó ok.
Az infláció által táplált félelmek egyike az ár-bér spirál: a vállalatok a növekvő árakra reagálva emelik a béreket. A munkaerőköltségek is emelkednek, ami szintén hatással van az árakra. "Az infláció egy versenyfutás, amelynek nincs győztese"-figyelmeztetett Philippe Dessertine. A helyzet azonban kezelhető, ha minden érdekelt fél ugyanúgy viselkedik: nem tartja vissza a készpénzt és nem csökkenti a fizetési feltételeket. A pénz veszít az értékéből, de a következmények mindenki számára ugyanazok. A kilábaláshoz továbbra is vagyont kell teremteni-nem szabad átállni a biztos menedéket jelentő valutákra, mint az arany, az ékszerek vagy a fold-, és folytatni kell a befektetéseket.
A hozzáadott érték változása
Tekintettel a jelenlegi-éghajlati és demográfiai-kihívásokra, a mezőgazdasági ágazatnak egyedülálló esélye van: a termelés fenntarthatóságának szempontján és a CO2-kibocsátás csökkentésének képességén alapuló hozzáadott érték. Nem annyira a vállalat pénzügyi eredménye számít, hanem inkább a hatása (a környezetre, az emberre, a társadalomra...). Ez a Tesla nevű gyártó esete, amelynek rangsora jelentősen meghaladja a több autót gyártó versenytársakét. A befektetőknek az újonnan létrehozott értéket kell mérniük. Ezt az adatok (tárolt szén, agroökológiai mutatók, hozamok...) kezelésével lehet megtenni. Philippe Dessertine a gazdasági modellnek ezt a változását a lóról az autóra való áttéréshez hasonlította. És ennél az átmenetnél a hozzáadott érték elsősorban az emberen múlik: termelők nélkül nem lesz mezőgazdaság.
Az új egyensúly felé
Christian Huyghe, a Nemzeti Mezőgazdasági, Táplálkozás- és Környezetkutató Intézet tudományos igazgatója ismertette az új mezőgazdasági modell alapjait. "Minden egyes fordulathoz meg kell állapodni az elérendő célokban"-mutatott rá. Az egyik probléma a globális élelmiszerbiztonság a növekvő urbanizáció hátterében. Ez nagy logisztikai kihívásokat jelent az élelmiszertermelés számára, amelyeket a fejlődő országok egyre nehezebben tudnak kezelni. "A megélhetés érdekében az emberek magukkal viszik az állatokat a városokba. Ez növeli az egészségügyi kockázatokat" - magyarázta Christian Huyghe. Felmerül tehát a kérdés az élelmiszer-változással és a fehérjék iránti tényleges szükséglet elemzésével kapcsolatban. Az élelmiszerlánc átszervezése és új egyensúlyok kialakítása elengedhetetlen. Ebben a tekintetben figyelembe kell venni a gázkibocsátás és az üvegházhatás szükséges csökkentését.