A direktvetés művészete
A növénytermesztés korlátozó tényezői a szárazság és a hőség. Az éghajlatváltozás következtében egyre gyakrabban fordulnak elő szélsőséges időjárási helyzetek. A terméshozam csökkenésének megelőzésére, illetve elkerülésére olyan módszereket alkalmaznak, mint a direktvetés.
Michael Horsch egyértelmű véleménye a direktvetésről: "Aki a direktvetést vallásként gyakorolja, lemond a haszonról, és legrosszabb esetben tönkreteheti a gazdaságát. Mi a HORSCH-nál negyven éve foglalkozunk a direktvetéssel. Vannak hullámhegyek és hullámvölgyek." A direktvetéshez elég sok mindent figyelembe kell venni. "Első lépésben a direktvetés nem technológiai kérdés. Döntő fontosságú a jó talajszerkezet, a kiegyensúlyozott vetésforgó, a jó talajborítás és a vetés időpontja."
Európában a direktvetést a közelmúltban elsősorban a humuszépítés érveként használták. A talajművelés elhagyásának és a kapásnövény-termesztésnek a kombinációja növelheti a talaj szervesanyag-arányát. Ha közelebbről megvizsgáljuk a direktvetést a világ minden táján, a legkülönbözőbb motivációkat találjuk rá: száraz régiókban egyértelműen a vízmegtakarítás áll a középpontban. A forró, részben szubtrópusi régiókban a talajt le kell takarni, hogy a talajhőmérséklet ne emelkedjen a növénynek káros tartományba. A csapadékos területeken különösen fontos a direktvetés és a talajtakarás az erózió megelőzéséhez. És ne feledkezzünk meg a nagyon alacsony terméshozamú országokról sem: a direktvetés költségmegtakarítása egy másik érv.
A direktvetés, mint víztakarékos vetési módszer
Az éghajlatváltozás és az elmúlt évek szélsőségesebb hőhullámai (35-40 százalék) miatt, amelyek miatt egyes gazdák még mindig aggódnak, egyre többet gondolkodnak a direktvetés és a víztakarékos termesztés témáján. A probléma különösen érinti például Magyarország, Románia és Bulgária egyes részeit. Miért jelenthet megoldást (legalábbis részben) a direktvetés?
"Vegyük példaként a fent említett országokat. Kukorica, őszi búza, őszi repce és napraforgó a fő kultúrák. A repce/napraforgó után, amikor szeptemberben és októberben még nagyon száraz az idő, a búza vetése Avatarral, melyet egy ultrasekély művelet előz meg a Cultróval. A kukorica után általában a búzát is elég jól el lehet vetni egytárcsás vetőgéppel. Hacsak nincs túl sok szalma a földön. Ebben az esetben először egy kicsit be kell dolgozni a szalmát, például tárcsás boronával. Ha tavasszal kukoricát akarnak vetni – ezt például Brazíliában teszik –, akkor esetről esetre kell dönteni, mert kockázatos, ha túl alacsony marad a talajhőmérséklet!"
A fedett talaj
A sötét, megművelt földek nem verik vissza olyan jól a napsugárzást, mint a műveletlen vagy fedett földek. Elnyelik a napsugarakat és gyorsabban felmelegednek. Ez természetesen a talaj típusától függ. Így például a sötétbarna, majdnem fekete talajok lényegesen gyorsabban melegszenek fel, mint a világos vagy akár enyhén vörös talajok. "Feltételezzük, hogy a növényi maradványokból álló talajtakaró javítja a talaj védelmét. Ugyanis csökkenti a párolgást, növeli a víztartó képességet és mérsékli az eróziót."
Ez előnyös a csírázás és a gyökérfejlődés szempontjából is, vagyis egy növény jobban tud fejlődni, ha a talaj nem hajlamos a túlmelegedésre. "Különösen tavasszal lehet egy vékony határvonal. Vannak ugyanis olyan régiók, ahol ilyenkor a talaj nem éri el a minimális hőmérsékletet. Ami egyrészt jó, az másrészt hátrányt is jelenthet, ha a talaj nem melegszik fel kellőképpen." Ha túl meleg a talaj, már nem lehetséges a növény biztonságos csírázása és gyökérfejlődése. A minimális hőmérséklet elérését követően a növény növekedése leáll. Ha a hőmérsékletet még olyan mértékben is túllépik, hogy a fehérje degenerálódik, a növény fejlődése teljesen befejeződik. Egyes régiókban, amelyeknek szélsőséges hőséggel kell megküzdeniük, ez nagy kihívás.
A talajtakarás másik előnye, hogy a talaj felső rétegében tartja a felszínre szállított nedvességet. Így egyfajta mikroklíma jön létre, ahol a maradék nedvesség felhalmozódik a felső talajban, és garantálja a jó kelést. "Elég, ha júniusban vagy júliusban mezítláb végigmegyünk egy olyan búzaállományon, amelynek a felszínén nincsenek maradványok. Még ha sűrű is az állomány, akkor is megégeti a lábat a fekete agyagos talajon – bár a talajt növekvő növények borítják. Ez azt mutatja, hogy van összefüggés, és hogy egy populáció tovább tartja magát, ha maradványok vannak a felszínen.
Egy másik probléma, amit észrevettem: ha a szalmaszál túl hosszú, illetve ha a szalma túl sokáig marad a szántóföldön, többek között az egerek nagyon jól érzik magukat. Ezt csak nemrég láttam Romániában. A repceállomány nem nézett ki túl rosszul, de a szántóföldön egyik egérlyuk volt a másik mellett! Ugyanez igaz a csigákra is. Ha túl hosszú ideig túl hosszú szalma és túl magas a páratartalom, akkor a csigák felfalják a repcét, búzát stb."
Köztesnövény-termesztés és direktvetés
A direktvetés előtt mindig jobb, megművelni a köztes növényt. Ennek azonban előfeltétele, hogy a köztes kultúrák beilleszkedjenek, és hogy biztosított legyen a megfelelő vízellátás.
A köztes kultúrák segíthetnek a humusztartalom növelésében. Ezenkívül a vetésforgó egy másik tagja mindig elkülönítheti az előző és a következő növénykultúrát növény-egészségügyi szempontból. "A hagyományos gazdálkodásban ez az elválasztás a talajművelés ".
Ha kevés a teljes csapadékmennyiség, a gazdák természetesen megvitatják a kérdést, hogy a köztes növények nem igényelnek-e pluszban vizet. "Nyilvánvaló, hogy ez egyes régiókban egyszerűen nem lehetséges. Ha ugyanis nyáron a művelési szünetben nem esik az eső, akkor a köztes növények sem nőnek, és így nincs értelme termesztésüknek".
Hogyan lehet aktívan megállítani a köztes növények növekedését? Fagykárral, késes hengerléssel vagy glifozáttal. "Meg kell nézni, hogy melyik módszer melyik régióban milyen hatásos. Európában ugyanis a glifozát használata hamarosan már nem lesz lehetőség. Akkor más intézkedésekre van szükség a növekedés megállításához".
Egy másik kérdés, amit mindig feltesznek, amikor a direktvetésről beszélünk, hogy nem összeegyeztethetetlen-e a direktvetés és a talajművelés. Egyáltalán nem – éppen ellenkezőleg. "Véleményem szerint a kettő kombinációja akár a jövő kulcsa is lehet. Ennek több oka is van. Egyrészt azt látjuk, hogy a direktvetés csak akkor jár magas hozamokkal, ha nagyon jó a talajszerkezet. Mint már említettem, a jó talajszerkezetet a köztes kultúrák termesztésével lehet elérni, illetve elősegíteni. De vannak olyan helyzetek is, amikor nincs idő a talaj javítására, köztes vetésekkel. Ebben az esetben természetesen érdemes fellazítani a talajt, hogy a gyökerek mélyen tudjanak növekedni, és elérjék a vizet az altalajban.
Azt tapasztaljuk, hogy még olyan országokban is, mint például Brazília, ahol a direktvetés már évek óta bevett gyakorlat, a talajt 30-40 cm mélyen lazítják, mivel a köztes vetés ellenére is tömörödik a talaj."
De milyen irányt vesz a direktvetés témája Európában? Van-e jövője a direktvetésnek nálunk? "Abból kell kiindulnunk, hogy az időjárási szélsőségek növekedni fognak, és több forró, száraz évünk lesz. Nem hiszem, hogy a mi éghajlatunkon tisztán direktvetést, azaz talajművelés nélküli vetést fogunk látni. Véleményem szerint a gazdaságoknak úgy kell majd felkészülniük, hogy a talajukat úgy készítsék elő, hogy szükség esetén száraz években közvetlenül vetni tudjanak. Ez azt jelenti: mindig tökéletes szalmaeloszlás, a gabonaszárak minél rövidebbek, a betakarítás során kerülni, illetve jelentősen csökkenteni a tömörödést/nyomvályúkat (pl. CTF betakarítással).".
Ez a direktvetés általános alkalmazásáról szólt. A következő terraHORSCH-ban részletesen kifejtjük, hogy melyik vetésmód (tárcsás, kapás) hova illik, hogyan kell alkalmazni, milyen előkészítő munkák szükségesek, alkalmasak.
Továbbá tippeket adunk a maradékok C:N arányával, a szármaradványok hosszával és kezelésével kapcsolatban.
