Gondolkozz előre

Michael Horsch a hibrid gazdálkodásról beszélt a terraHORSCH-nak az EU által meghirdetett Green Deal kapcsán, és arról, hogy mennyi lehetőség rejlik még a humuszban tárolt CO₂ témájában.

Nagyon érdekes, hogy már egy ideje foglalkoztunk ezekkel a témákkal, jóval azelőtt, hogy most hivatalosan kiadták ezen irányelveket. Mi, és sok vásárlónk, akikkel hosszú ideje szoros kapcsolatban vagyunk a világ minden táján, jól tudtuk, hogy dolgoznunk kell a növényvédelmi beavatkozások csökkentésén, vagy a szermaradék-mentes élelmiszertermelés alapvető megoldásain. Mit jelent tehát a hibrid gazdálkodás ebben az összefüggésben? A végső cél, a „profitmaximalizálás egyedül hozammaximalizálással”, tökéletesen működött az elmúlt hatvan, hetven évben. Azonban csak akkor leszünk képesek előrejutni, ha felhagyunk ezzel a gondolkodásmóddal. A részleteket természetesen meg kell vitatni. Ez tulajdonképpen a hibrid gazdálkodás alapvető megközelítése. A hibrid gazdálkodás csak akkor működik, ha eleinte nem a maximális hozamot helyezzük előtérbe. Viszont ez nem azt jelenti, hogy a későbbiekben sem tudjuk elérni.

Csökkentett húsfogyasztás?

Másik központi kérdés ebben az összefüggésben: mit fogunk enni a jövőben? Ez a téma óriási lendületet kap Európában, az Egyesült Államokban és Kanadában, de például Brazíliában vagy Oroszországban is. A húsfogyasztás kissé csökken, az emberek több növényi terméket esznek. Az Egyesült Államokban ez a téma meglehetősen izgalmassá válhat Joe Biden és Kamala Harris választási győzelme után. Hiszen választási programjukban, különösen Harris alelnök határozott álláspontot képvisel abban, hogy csökkenteni kell a húsfogyasztást – főleg a gyors- és egészségtelen ételek ágazatában. Nem akarom megítélni, hogy ez helyes vagy helytelen. Akkor is megtörténne, ha más lett volna a választás eredménye. A rugalmasság, vagyis a kevesebb húsfogyasztás a világ számos országában trend még akkor is, ha ezek az országok csak a világ teljes népességének egy részét adják. Az emberek egészségügyi és/vagy éghajlati okokból megváltoztatják étrendjüket. Ugyanez igaz a húspótlókra is. Az állatok takarmányozásához már nem lesz szükségünk a jelenlegi kukorica- és szójamennyiségre. Több föld áll majd növényi élelmiszerek rendelkezésére.
Megfigyelem azt is, hogy az emberek gyakran nem vitatják meg, hogy pontosan miért és mikor kell bevetni az új folyamatokat. Sokan már megbeszélik, hogy mi a legjobb módszer erre. Amikor a hibrid gazdálkodással kapcsolatos gondolataimról beszélek, gyakran azt mondják: "Igen, ezzel foglalkoznunk kell, hogy fenntarthatóan és nyereségesen gazdálkodjunk." Talán néhány országban pénzt is kereshetünk az élelmiszerekben előforduló maradványok témakörében. A fogyasztók ugyanis maradványok nélküli ételt szeretnének, ez az, amit pontosan irányítani lehet, és még ha csak Európa akarja is, érinti az egész világot. Ha Ukrajnából kukorica vagy Brazíliából szója érkezik, és maradványokat találnak benne, akkor a búzával teli vonatnak vagy a szójával megrakott hajónak vissza kell fordulnia, hazafelé. Ezek is a Green Deal fontos témái. Természetesen vannak országok, amelyek például a búza esetében versenyelőnynek tekinthetik ezt. Vegyük példának Ukrajnát. A búzájuk Egyiptomba vagy Kínába kerülne, de ha Európa kiesik a kukorica vagy a szója importpiacaként, ennek hatalmas következményei lesznek az erőforrások áramlására és az árra is. Ha ugyanis a szója- és kukoricatermelők új piacokat keresnek, akkor az összes többi termelő is ezt teszi.

Humuszképződés

A humuszképződés témájában egyre világosabb, mi lehetséges és mi nem. Véleményem szerint, többek között a németek élen állnak az intenzív és modern gazdálkodásban. De a legtöbbjük még nem érte el a maximális szerves szén-dioxid arányt (C-org) földjeinkben. Szántóink átlagos humusztartalma Németországban alig éri el a két százalékot, a gyepeké pedig öt. Hogyan történhet meg, hogy a művelt gyepek C-org-tartalma két és félszer nagyobb, mint a szántóké? Ez szorosan összefügg azzal, hogy a fotoszintézis egész évben folyik. Amint napos és nedves az idő, cukor termelődik. Ennek a cukornak egy része, a növényfajoktól függően 10–30 százalék, folyékony szénként kerül ki a rizoszférába és a talaj organizmusaiba, amelyek ennek következtében jelentős növekedésnek indulnak. A talaj organizmusainak terjedését azonban korlátozza a talaj sókoncentrációja (műtrágya). Eddig kevés a kutatás a témában, de nyilvánvaló, hogy szélesebb körforgással, a köztes vetemények magas arányával és az alkalmazkodó, forgatás nélküli műveléssel közelebb kerülünk a megművelt állandó gyep C-org arányához. Így lehetővé kell tenni 0,1 százaléknyi humusz létrehozását évente. Ez esetben a felhalmozódott humusz általában táplálóhumusz, és nem állandó humusz, amely főleg a talaj agyagtartalmára utal. Pillanatnyilag ezt a folyamatot Kazahsztánban lehet megfigyelni. Az elmúlt hatvan év alatt tíz centiméter mélyen fellazították a teljes parlagot – a tápanyaghumusz majdnem kimerült. Most Tigerrel kezdték művelni harminc centi mélyen, így szeretnék elérni az állandó humusz mélyebb rétegeit. Számos növény profitálhat ebből, ha a talaj ásványi anyagokkal átitatott.