Fenntartható mezőgazdaság Pronto NT-vel
Stuart McAlpine, a nyugat-ausztrál búzaöv mezőgazdasági termelője úgy véli, hogy megfelelő célokkal, inputokkal és technológiával minden farm gazdaságilag sikeresen térhet át a hagyományos gazdálkodásról a regeneratívra. Andrea Mayes ausztrál újságíró beszélt vele stratégiájáról.
Világszerte növekszik a kereslet az egészséges és környezetbarát élelmiszerek iránt. Sok fogyasztó szeretné tudni, hol és hogyan termelik az ennivalóikat, s hajlandóak többet fizetni a fenntartható módszerekért, nagyobb tápértékért.
Nyugat-Ausztráliában sok év és kísérlet után szó szerint teret nyernek a regeneratív gazdálkodás alapelvei, és a regeneratív gazdálkodásból származó élelmiszerek kezdik felkelteni a fogyasztók érdeklődését. A regeneratív vagy hibrid gazdálkodás jelentős rést foglal el a valódi ökológiai termelés és az ipari gazdálkodás között, mivel egyre több gazdálkodó fedezi fel a talaj egészségét javító és a szenet lekötő biológiai gazdálkodás előnyeit.
A Wheatbelt (gabonaöv) néven ismert terület a nyugat-ausztrál mezőgazdaság szíve, az állam mezőgazdasági termelésének közel felét adja. Csaknem 155 ezer négyzetkilométeren fekszik az állam délnyugati részén, főleg Perth városától keletre, 350 kilométerre terjed ki kelet felé és északról délre 425 kilométeren. A régióban körülbelül 73 ezer ember él, közel negyedük valamilyen mezőgazdasággal foglalkozik.
Az éghajlatváltozás még nagyobb kihívássá teszi a Wheatbelt mérsékelten száraz jellegét. A csapadék rendkívül változó, egy jó év alatt mindössze csak 330 mm esőre számíthatnak. Nyugat-Ausztrália egyik legmelegebb téli időszakát éli át. Perth városában átlagos maximum a majdnem 20 Celsius-fok volt ezen a télen, az országos csapadékmennyiség 46 százalékkal volt alacsonyabb a szezonális átlagnál.
2018 a nyugat-ausztrál gabonatermesztők valaha volt legnagyobb árréseit hozta, 2019 viszont a legrosszabb veszteségeket. A termelőknek sürgősen szembe kell nézniük a hatékonyság és a hozam növelésével, valamint a kevésbé termőképes területek korlátainak leküzdésével, e csekély csapadékú területeken. A talajromlás fokozódó nyilvánvalóságával és a növényvédő szerekkel szembeni fokozott ellenállás hatására néhány gazda elkezdte vizsgálni és megvalósítani a regeneratív mezőgazdaság technikáit, különös tekintettel a talajbiológiára, a növény-egészségügyre és az ökológiailag integrált termelésre.
Talajbajnok
Stuart McAlpine negyedik generációs búzaövi-gazdálkodó. Csaknem negyven éve gazdálkodik ötezer hektáron Buntine-ban, az északi mezőgazdasági régió, Dalwallinu közelében. Feleségével, Leanne-nal két állandó alkalmazottat és két alkalmi idénymunkást foglalkoztatnak.
"Ha valaki sávos kísérletet hajt végre műtrágya nélkül, az eredmények nem lesznek kecsegtetők mindaddig, míg meg nem változtatja a talajbiológiát."
Noha Stuart elődei az akkori hagyományok szerint dolgoztak, apja, Ian haladóbb volt, műtrágyával és új növényfajtákkal kísérletezett. Ian átadta kisfiának a természet és a természetes növényzet iránti szenvedélyét, valamint az élénk érdeklődést a jó minőségű ételek tápértéke iránt.
McAlpine üzemi területe többnyire sík, csak néhány szelíd lejtő van rajta. A talajok könnyű homokos vályogok, keveredve néhány nehezebb talajjal és szegényebb sekély kavicstalajjal. A téli hőmérséklet hideg lehet, de fagy ritkán okoz problémát, a nyári hőmérséklet pedig napokig 40 fok fölé emelkedhet.
Stuart 1996-ban a talajművelés úttörője lett, és 1999-ben Nyugat-Ausztrália Év mezőgazdásza díj nyertese.
2007-ben, egy újabb nagyon száraz szezon és egy olyan gazdálkodási rendszer után, amely egyre nagyobb ráfordítást igényelt a jó terméshez, megkezdődött az áttérés a biológiai megközelítésre.
Stuart szerint a termelékenység csökkenése és a változó csapadékminták tudata fokozta a talaj egészségére összpontosító figyelmét, valamint a talajbiológiai aktivitás serkentésének fontosságát.
"Úgy gondolom, hogy a legtöbb gazdálkodó helyesen akar cselekedni a környezet érdekében" – mondta. „Közülük sokan nem használják ki a természetes rendszerek valódi képességeit, mert sokáig nagyon jövedelmező volt ezeket helyettesíteni. Azzal, hogy nem engedjük érvényesülni a természetes folyamatokat, túlzott hangsúlyt fektetünk a talaj fizikai és kémiai összetevőire, amikor valóban szükség van a talajbiológia stimulálásának és serkentésének megértésére. A nem hatékony rendszerek kemény, leromlott talajhoz vezetnek, a termés stagnál vagy csökken, és egyre több mesterséges alapanyagra van szükség. A költségek növekednek, a növények és a talaj egészsége a haszonkulccsal együtt romlik.
A regeneratív gazdálkodás fő célja nem egyszerűen a hozamok növelése. A cél a hatékonyság és a termelékenység növelése a mesterséges alapanyagok és a peszticidek csökkentésével, jobb talaj létrehozásával, a növények ellenálló képességének természetes javításával és a tápanyagsűrűség növelésével. A hozamaink a regeneratív rendszer alatt nem hanyatlottak jelentősen, és kivételes visszajelzéseket kapunk a minőségről. Azóta nem osztályoztuk a kis szemeket, bár a szomszédos gazdaságok időnként osztályozzák az övéket. A hagyományos gazdálkodási módszerek ártónak bizonyultak, figyelmen kívül hagyva a természetes körforgást és elnyomva a növények természetes képességét a talaj tényleges helyreállítására.
Még sok mindent meg kell tanulni azokról az előnyökről, amelyeket a talajbiológiával nyerhetünk, de kevés ismerettel csökkenthetjük a költséges ráfordításokat, helyrehozhatjuk a károkat és fenntarthatjuk a gazdaságilag életképes hozamokat. Ennek tudatában hogyan folytathatnánk a dolgokat régi módon?"
Stuart ma mintegy 3200 hektár búzát, árpát, zabot, csillagfürtöt, repcét és borsót termeszt vetésforgóban, növényeket felhasználva a táplálékkörforgás és a gyomirtás elősegítésére. Jelenleg száz angus marhája van, évszaktól függően további szarvasmarhákkal kereskedik, és vizsgálja a több növényfajú legelőket.
Társalapítója volt a Liebe Groupnak, Ausztrália egyik kiemelkedő termelői csoportjának. Emellett a Wide-Open Agriculture, a nyugat-ausztráliai vezető regeneratív élelmiszer- és gazdálkodási vállalat igazgatósági tagja.
2015-ben, a Talaj Nemzetközi Évében Stuart elnyerte az Északi Talajbajnok címet az északi mezőgazdasági búzaöv régióban.
A megfelelő inputok és technológia kiválasztása
A Pronto NT egy kompakt univerzális vetőgép, talajműveléshez, vetéshez és visszazáráshoz, talajforgatás nélkül. A gép csak azt a talajterületet műveli meg, ahová a vetőmag kerül. A TurboDisc csoroszlyák hatékonyan alkalmazkodnak az egyenetlen talajhoz, garantálják a nagy csoroszlyanyomást és a vetőmag pontos elhelyezését. A pontos vetőmag-elhelyezés és a növények egyenletesebb pozícionálása javíthatja a növény mikroklímáját, egészségesebb, erősebb növényeket hozhat létre, jobb gyökérfejlődéssel és nagyobb betegségállósággal. A Pronto elülső csoroszlyájával létrehozott aprómorzsás talaj elengedhetetlen a gyökér optimális behatolásához, valamint az ideális nedvesség- és tápanyag-felvételhez.
“„Nagyszerű dizájnra és fejlett precíziós tervezésre, beépített rugalmasságra és egyszerűen kezelhető, karbantartható gépre vágytam. Megtaláltam az egészet a HORSCH Pronto-ban.”
Stuart elmondta, hogy 12 méteres HORSCH Pronto NT vetőgépe szerves része a regeneratív gazdálkodásának. „Itt, Nyugat-Ausztráliában, a hagyományos és regeneráló gazdaságok hozama meglehetősen csekély és változó, 0,6-tól hektáronként 3+ tonnáig terjed. Az itteni gazdaságok általában nagy földterületeket használnak a gazdaságos méret érdekében, ami azt jelenti, hogy a gépek megosztása nem járható megoldás, továbbá nagyon magas lehet a gépekben lekötött tőkehányad. Nehéz olyan gépet találni, amely szinte minden feladatot képes elvégezni, létfontosságú a megfelelő felszerelés. Ideális esetben nagyszerű dizájnra és fejlett precíziós tervezésre, beépített rugalmasságra és egyszerűen kezelhető és karbantartható gépre vágytam. Megtaláltam az egészet a Pronto-ban” – mondta.
Néhány legfontosabb előny, amelyet a Pronto Stuartnak nyújt: a rendkívül pontos vetés és beágyazás az egyenletes csírázásért, a nagy vetéssebesség a megfelelő időjárási viszonyok kihasználásáért, a különböző magágyi viszonyok jó toleranciája, a gombák útjának és a talaji mikrobiota minimális zavarása illetve, csekély karbantartási követelmények.
Stuart testreszabott felépítménye 6000 literes vetőmagkocsit és 4000 plusz 2000 literes tartályt tartalmaz folyékony műtrágyának és biostimulánsoknak, a rúdra szerelt másik 2000 literes folyadékegységgel. Azt mondta, nyolc éve folyékony műtrágyákat és biostimulánsokat próbált ki, a szintetikus műtrágyák csökkentése érdekében. Az Új-Dél-Walesben kifejlesztett és előállított biostimuláns, a TM Agricultural minden talajtípusban serkenti a talajmikrobák növekedését, ami megnövekedett szén- és szervesanyag-tartalmat, nagyobb tápanyagsűrűséget hoz létre a növényekben és javítja az állatok egészségét.
Stuart jelentős mértékben csökkentette az ásványi műtrágya, a herbicidek és az inszekticidek mennyiségét, és 2007 és 2016 között csak háromszor alkalmazott fungicidet. „A biostimuláns mellett a gazdaságban itt készített folyékony komposztkivonatokat és más szénalapú tápanyagokat használunk” – mondta. "A folyadékot egy nyíláson keresztül juttatjuk ki a maggal, hogy a növény a lehető legjobban kezdje meg növekedését. Mindkét folyadékáramot hektáronként körülbelül 50 literes mennyiségben alkalmazzuk, és később folyékony levétrágyázással térünk vissza. Óránkénti 14-15 km sebességgel vetünk, nagyon precízen, ez a tökéletes vetés a sávoknak megfelelően. Olyan pontos, hogy bármikor visszajöhetek, és egyből eltalálhatom a termést anélkül, hogy még a csírázásra várnék, ami plusz néhány napos gyomirtást ad. Sokkal kevesebb üzemanyagot használunk, időszerűbben vetünk el és minimálisan mozgatjuk a talajt. A Pronto több tarlót hagy felül, és könnyen is vet. Ha legelőket akarunk létrehozni, akkor egyszerűen rá lehet vetni a meglévő takaróra anélkül, hogy irtani kellene. Ezzel nagyon sikeresek vagyunk. Minden életképes mag csírázik és növekszik. Sok észrevételt kaptunk a személyzettől és a gazdaság látogatóitól arról, hogy a termés robbanásszerűen kel ki a földből.
Ez elképesztő látvány, részben az általunk használt termékek, az egész megtett utam, és a Pronto képességei hatására: elképesztően erős az összes növény csírázása. Néhány itteni talajjal olyan volt a helyzet, mintha betonba próbáltunk volna ásni, vagy amikor 25 milliméter eső esik, akkor a talaj annyira ragacsos, hogy lehúzza a csizmát. Most a nehezebb talajok még morzsalékosak, ha csontszárazak is. Le tudok ásni 15 centiméterre, és morzsalékos a talaj nyáron és télen is. Olyan érzés, mintha agyagkeverék lenne. Csapadék után nem ragad. Alig tapad az ember kezére. Nagyon kielégítő ezt látni.
Ezeket a változásokat a megnövekedett biológiai aktivitás és a magasabb szerves szénszint okozza. Ahol korábban gyökértömeget kaptunk 10 centiméter mélyen, most néhányukat 20-25-ön látjuk."
A több nem mindig jobb
A jó dizájn és a kivitelezés gyönyörűen egyszerű lehet, mint a Goldilocks-elméletben: nem túl sok, nem túl kevés, de éppen megfelelő. Stuart úgy véli, hogy ez az elmélet tökéletesen alkalmazható a regeneratív gazdálkodás teljes filozófiájára. A természetes talaj mikrobiota-rendszerének fejlődése hihetetlenül összetett, de amit nyújt, abban gyönyörű egyszerűség rejlik.
„A több nem minden esetben jobb, legyen az eső, vetőmag, műtrágya, növényvédelmi alapanyag, műszaki újítás vagy akár a hozam. A több lehet romboló is, és ettől lustává válhatunk. A növényeket is lustává teheti.
Ösztönözni kell őket, hogy részt vegyenek ezekben a csodálatos szimbiotikus talajfolyamatokban. A gazdálkodók egyedülálló helyzetben vannak a természetes ciklusok nagymértékű megfigyelésében. Az agyunk annyi mindent képes érzékelni és megérezni. Úgy gondolom, hogy elvesztettük néhány erőteljes megfigyelőképességünket azáltal, hogy előírt gazdálkodásba kezdtünk, és arra támaszkodtunk, amit tennünk kell. Ahelyett, hogy többet foglalkoznánk a problémákkal, újra be kell kapcsolnunk az érzékeinket: ásni, nézni, szagolni, tapintani, tesztelni és átgondolni az összes tényezőt, ami játékba lép. Mi történik valójában?
“Ha egy sávpróbát végzel több műtrágya helyett műtrágya nélkül, az eredmények nem lesznek szépek – mindaddig, míg meg nem változtatod a talajbiológiát. Úgy gondolom, hogy a HORSCH emberei is így dolgoznak, figyelembe véve az összes tényezőt, és okosabb megoldásokat találva ezek kezelésére. Nem félnek kérdezni, tanulni, megváltozni.”
Gazdálkodási stílusunkhoz a Pronto elengedhetetlen, és nemcsak a vetőmag elhelyezésének pontosságával, hanem a rugalmasságával is alkalmazkodik az egyes követelményekhez, például a folyékony biostimulánsokhoz. Ahogy én is része vagyok ennek a regeneratív rendszernek, úgy a Pronto is. Könnyen használható, és éppen megfelel arra, amit el kell érnünk. Nincs túltervezve. Helyet enged az intuitív használatnak. "A legtöbb féle gazdaság hasznot húzna a Pronto előnyeiből, és annak, aki fontolóra veszi az átállást a regeneratív gazdálkodásra, ez remek kezdet."
