Kihívás a repce árvakelés
A repce árvakelés széles körben elterjedt probléma. Két átfogó agronómiai tesztben a HORSCH meg akarta tudni, hogyan lehet legjobban kezelni. Többek között tesztelték a kapálás lehetőségét ebben a növényben.
A teszt első lépése a repce vetése volt Maestro 12.50 CX-szel, a szokásos 15 vagy 30 centiméter helyett 50-es sortávolsággal, két különböző helyszínen. Az első a HORSCH székhelye közelében van, Sitzenhofban. A mezők fűvel borítottak, a talaj részben nagyon nehéz. A második helyszín Regensburg, az agyagarány majdnem hasonló, de a talajban több a szerves anyag. Mindkét helyszínen nagy probléma a régi repce, a repce hosszú időn át tartó vetésforgója miatt.
E tesztek okai és ötletei változatosak voltak. Minden azzal kezdődött, hogy a Maestro vetőegysége jobban beágyazta a magot, különösen a nehéz talajokba. Ilyenkor előnyösek a gép sortisztító tárcsái. Eltávolítják a szerves maradványokat és a rögöket a sorokból. A sortisztító tárcsák kiválóan működnek 12–13 km/h üzemi sebességgel, és jó magágyat készítenek.
Ötven centiméteres sortávolság mellett döntöttünk, mert kapálni akartuk a repcét. Ezenfelül sávpermetezési teszteket akartunk, hogy kiderüljön, van-e értelme a repcének agronómiai és gazdasági szempontból. Ami a hozamot illeti, az elmúlt évek megfigyelései és gyakorlati tapasztalatai azt mutatták, hogy a nincs negatív hatása nagyobb sortávolságnak. Néhány HORSCH-ügyfél már jó ideje támaszkodik erre a módszerre. Nyilvánvalóvá vált, hogy a repce optimálisan tudja kitölteni a sorok közötti helyet. A tíz-tizenkét leveles szakaszban a sorok szinte zárva vannak.
A nagyobb sorszélességgel 25-30 szem/négyzetméterre csökkent a vetési sűrűség, hogy ne legyen túl szoros a sor növényei közötti távolság.
Az alapvető probléma egyértelműen a repce árvakelés volt. Még több év után is megjelenik, és versenytársként működik a hibrid repcében. A kapálás legalább lehetővé teszi a sorok között az összes nem kívánt növény elleni küzdelmet. Így optimálisan kihasználható az új hibrid tenyészetek hozampotenciálja. Összességében ezzel a módszerrel a szántóterületek körülbelül 80 százalékát kapálni fogják, mivel a nem megművelt sáv körülbelül tíz centiméter széles.
Michael Braun
Michael Braun tizenkét éve dolgozik a HORSCH-nál, és Kurt Glückkel együtt vezeti az értékesítési támogatási részleget. Magánéletében részmunkaidős farmot vezet Schwandorftól nem messze. Szeret saját területén is kísérletezni. Hiszen kívülről ismeri – különös tekintettel a talaj szerkezetére és más empirikus értékekre. Természetesen naponta látja területeit, és a múlt ismerete miatt képes a speciális effektusok értelmezésére is. Általában a gazdálkodás további fejlesztése, jelen esetben a repcetermesztés jövője érdekli.
Idei tesztjeink kihívása az volt, hogy a nagy esőzések miatt nem lehetett korán kapálni. Normál esetben a négy-hat-leveles stádiumtól kezdve lehetett kapálni - anélkül, hogy különleges védelmet nyújtott volna a növénynek. Valójában a tízleveles szakaszban csak egy menetet tudtunk végrehajtani. Ha az időjárás optimális lett volna, akkor ebben a szakaszban már beterveztük volna a második kapálást.
Az idei tesztek eredménye kiváló volt. Más területeken azonban a régi repcének csak körülbelül 80 százalékát fogná el egy menetben. Egyes régiókban a régi repce mellett probléma a betegségek átadása a repce árvakelés hiányzó csávázása miatt, amelyet a korai kapálás csökkenthet.
A Green Deal célkitűzése növényvédő szerek jelentős csökkentése. A sávos permetezés lehetővé teszi pénz megtakarítását hagyományos sorkultúrákban, például kukoricában, cukorrépában és burgonyában. A repcében jelenleg szinte nincs is csökkentési hajlandóság. További vizsgálatokat fogunk végezni, hogy ezt részletesebben megvizsgáljuk.
Az első kapavágást a négyleveles stádiumban tervezték. Tesztünkön ez az időjárás miatt nem volt lehetséges. 
Repce Maestróval vetve, 50 cm-es sortávolsággal a hat-/nyolcleveles szakaszban. 
Az 50 centiméteres távolság ellenére a repce a tízleveles szakaszban már lezárja a sorokat. Ebben a szakaszban még elvégezhető a kapálás.
A teszteket Michael Braun és Josef Stangl kíséri. Olvassa el az információs mezőket, hogy megtudja, min dolgozik a két HORSCH-szakértő, és miért érdekli őket személyesen ez a módszer.
Josef Stangl
Josef Stangl kilenc éve dolgozik a HORSCH-nál, a szántóföldi gazdálkodás új művelési koncepcióira összpontosít. Előtte növénytermesztési tanácsadóként dolgozott, és ma is részmunkaidőben tanácsot ad néhány gazdaságnak. Amióta a HORSCH-nál kezdett dolgozni, alkalmazástechnológiai tudásával és fúvókatechnikai tapasztalataival járult hozzá a gyakorlati növényvédelemhez. Az agronómiai művelési stratégiák és a gazdálkodás általános koncepciói iránti érdeklődés ösztönzi az új módszerek felfedezését, megértését és továbbfejlesztését. E tekintetben a terméshozam biztosítására összpontosít, a szántóföldi gazdálkodás legkülönbözőbb regionális vagy termeléshez kötődő körülményei között.
A passzió és a vonzalom vezérli, hogy kipróbálja azokat a dolgokat, amelyek kimutatható fejlesztésekhez vezetnek, és ezeket a gazdákkal együtt megvalósítsa. Josef Stangl vitapartnerként és tanácsadóként is részt vesz a szántóföldi gazdálkodási ágazat minden kérdésében saját mezőgazdasági üzemeink számára.