Gazdálkodás koronavírus idején
Ki gondolta volna három hónapja, hogy világszinten hirtelen ilyen fontos lesz az agrárszektor? A koronavírus-helyzet hatására mégis így lett. Azonban nem szabad hagynunk, hogy háttérbe szorítsa erőfeszítéseinket regeneratív gazdálkodás érdekében. Michael Horsch mondja el, miért.
“Új szintre lépett a vita a bio- és a konvencionális gazdálkodásról. Észrevenni, hogy a törvényhozás nem kezdeményez minden áron olyasmit, ami további terheket róna a gazdaságra. Ez azonban nem jelenti, hogy eltűnnének a klímavédelem, egészséges ennivaló, stb. kérdéskörei. Pont az ellenkezője igaz: elértek egy olyan szintre, ahol már mi gazdálkodók tudjuk azokat megbeszélni a társadalommal, racionálisabban mint eddig.
Vegyük példának a növényvédő szereket. Ma már a gazdálkodók többsége tisztában van azzal, hogy használatuk csökkentése nem csak társadalmi követelés. Gazdálkodói tapasztalataink is azt mutatják, hogy ez a helyes irány. Nő a rezisztencia a növényvédő szerek ellen (pl. fekete fű), így ezek permetezése csak rövid távon képes problémáinkat kezelni. Továbbá évről évre szűk repceforgók (25% +) kísértenek minket. A repce hozama egyáltalán nem nő, sőt, inkább csökken. Annak ellenére (vagy annak köszönhetően?), hogy egyre több növényvédő szert használunk?!
Ennek eredménye a vetésforgó folyamatos bővülése (diverzitása) és a növényvédő szerek mennyiségének csökkentése. Így egyre több tavaszi növény illik bele a forgóba, valamint több és több növényt vetünk sorba szemenkénti vetőgéppel. Így csak a sorokat kell gyomirtózni, a sorközöket pedig mechanikusan, gyomfésűkkel kezeljük. A repce is beleillik ebbe a modellbe, azt is tudjuk 50 centiméter sortávval vetni.
Úgy gondolom, hogy hosszú távon a regeneratív vagy hibrid gazdálkodás harmadik alternatíva lesz, a bio és a hagyományos mellett. E szektor szakértőivé szeretnénk válni, hogy hangoztathassuk előnyeit. Sokan gondolják, hogy teljesen új módszer vagy, hogy a biológiai gazdálkodás szinonimája. Ez viszont nem igaz. A regeneratív aspektus beilleszthető a hagyományos gazdálkodásba is.
A regeneratív gazdálkodás a műtrágyázás és a mesterséges növényvédőszerek mennyiségét hivatott csökkenteni, akár teljesen. Jobban meg kell értenünk a talaj, a növény, és gyökerei közti kölcsönhatásokat, azok hatását a környezetre, így ezek alaposabb ismeretével ki tudjuk váltani a műtrágyát és a növényvédő szereket.
Azt viszont látni kell, hogy a regeneratív gazdálkodás fő célja nem a hozamnövelés, hanem a talaj minőségének javítása, a növények természetes egészsége és magasabb tápértékű gabona betakarítása. Ne feledjük, hogy csak ily módon képes szenet megkötni a talaj (humuszképződés) – még ha a koronavírus miatt kissé háttérbe is szorult a klímavédelem.
Ezért foglalkozunk egyre többet a terraHORSCH-nál a regeneratív gazdálkodással. Már sok tapasztalat gyűlt össze Németországban, Ausztriában, Franciaországban és az Egyesült Királyságban. Mi tágabb viszonylatban gondolkodunk. Szeretnénk tapasztalatot szerezni Európán kívülről is. Boldogan mondhatom, hogy Joel Williamsben egy nemzetközileg elismert szakemberre találtunk, aki cikkeket fog írni nekünk. Az elsőt már a következő oldalon meg is találják. Nagyon várjuk, hogy milyen új ismeretek és tapasztalatok vannak a témában.