Kalkulált kockázat
Amikor biogazdálkodássá alakult az Agr’Estuaire, középpontba került a géppark, mivel nagyban meghatározza a stratégiát: egyfelől a munkaidő optimalizálását, másfelől hogy olyan növényekre lehessen koncentrálni, amelyeknek nagy a hozzáadott értékük.
Az Agr’Estuaire, Bordeaux-tól északkeletre, május 25. és 27. között rendezte volna meg a HORSCH Gyakorlati Terepnapokat. Fő témák a kukorica, a gyomfésű használata, a Maestro család új szemenkénti vetőgépe és persze maga a gazdaság lettek volna. Sajnos a koronavírus miatt törölni kellett ezt az eseményt.
Yoann Gauchery, agrármérnök felelős a gazdaság működéséért, amely idén teljes mértékben biotermelésre váltott. Gauchery négy partnerével vette át a 880 hektáros gazdaságot. Eredetileg hagyományosan művelték a földeket, a vetésforgó pusztán kukoricából és búzából állt. Ma árpa terem 45 hektáron, kukorica 245-ön és szója 570-en. A gyomor főként mechanikusan irtják. “Fejleszteni szerettük volna a termelésünket, ezért váltottunk biogazdálkodásra, sok beszélgetés után. Az ezzel járó gyakorlati kihívások is csábítók. Ebben mind az öten egyetértünk. Páran közülünk már próbálkoztak korábban biogazdálkodással pár táblán, vagy éppen melegházban zöldségekkel”, meséli Yoann Gauchery.
Pénzbefektetés
A gazdaságot arra a szintre juttatni, ahol ma van, kemény munka volt. Az Agr’Estuaire Gironde megyében fekszik, így a talaj sík és mocsaras. Miután 2015-ben átvették a gazdaságot, kezdésnek nagyon sok energiát kellett fektetni a legnagyobb probléma, a vízgazdálkodás orvoslására. Az érkezésük előttihez képest négyszer annyi munkát kellett beletenni a gazdaságba. A cél az volt, hogy évi 200 hektár földet tudjanak gazdálkodáshoz optimalizálni. A vetésforgóba azonnal beillesztették a búzát, hogy a talaj feljavítása már nyáron megkezdődhessen. A talaj meszes kezelése segített a felső 15-20 centiméter pH értékének növelésében, és keresztirányban meglazították a talajt. Zöldítést is bevetettek, hogy mihamarabb tudjanak kukoricát vetni. A köztes kultúrát a sorközökbe ültették, és a kukorica leendő helyére bakhátat húztak, hogy gyorsabban száradjon a talaj. A gazdaság átvételétől már szóba se jött a szántás.
“Tisztában voltunk azzal, hogy fejleszteni kell az energiaellátási és öntözési rendszerünket. A földjeink 97 százalékán öntözünk. Alkalmazunk egy mechatronikai szakembert, aki az öntözőrendszerért és minden elektronikai berendezés fenntartásáért felel. Ehhez természetesen a traktorok és a GPS berendezések is hozzá tartoznak”, mondja Yoann Gauchery.
A gépek az átalakulás fő tényezői
A biogazdálkodás bevezetésekor az egyik legnagyobb kihívás a munkaerő biztosítása volt. Több, mint a vetésforgó 90 százaléka öntözött tavaszi növény. Így az alkalmazottaink száma rögtön megduplázódott: egy fő/200 hektárról, egy fő/100 hektárra! Ezt a problémát a gépeink munkaszélességének növelésével, Controlled Traffic Farming (CTF) technológiával és a táblák újrarendezésével meg tudtuk oldani. “Szezonban hat ember, 150 hektáronként egy alkalmazott dolgozik a földeken. Minden táblánk négyszögletű, némelyik négyzet alakú, és 30-100 hektár méretű. A biogazdálkodás másik kihívása a szűk időjárási ablakok. Ezt is a szélesebb munkagépek oldották meg. Ha a körülmények adottak, a gépeink a hét minden napján, egész nap üzemelnek”, meséli Yoann Gauchery.
“Az előző tulajdonos csak felületesen foglakozott a talaj megművelésével, és az öntözéssel sokat rontott a talajstruktúrán. Ezért döntöttünk úgy, hogy mélyebben dolgozunk, hogy meg tudjuk lazítani az agyagot, megnövelve a felületet, amelyen a növények gyökerezhetnek. Így növelni tudtuk a hozamot. Ha intenzív művelést fontolgat valaki, akkor a gyengébb talajok teherbírását is figyelembe kell venni. Ezt a problémát CTF-fel és köztes kultúrákkal oldottuk meg”, mondja Gauchery.
A fő termények mellett annyi köztes kultúrát igyekeznek vetni, amennyit csak lehet, hogy ne maradjon semennyi talaj takaró nélkül. A föld magasabb szervesanyag-tartalma növeli a talaj teherbíró képességét és a biológiai aktivitást is. Korábban a köztes kultúrákat két lépésben vetették. Tiger DT-vel helyreállították a talajstruktúrát, majd egy Partner tartályos Jokerrel megforgatták a talajfelszínt, hogy aztán szórásosan lehessen vetni. Idén viszont már csak egy lépésben vetettek, Partner tartályos Tiger MT-vel. Így, amint legurul a kombájn a földről, kezdődhet a vetés. A tárcsák keverik, a hátsó fogak pedig 25-30 centiméter mélyen dolgozzák meg a talajt. Majd a Terrano FG nagyon rövidre vágja a zöld növényeket. A fogak összezúzzák a növénymaradványokat, a borona pedig szépen eloszlatja a talajon. A Terranót henger nélkül használják, így kisebb a gyomosodási nyomás. A Tiger MT és a Terrano FG különböző mélységben dolgoznak. Gauchery kiemeli: “Kevés, de a legjobb gép, teljes mértékben kihasználva!”
A CTF forradalom
“Mint sok más gazdálkodó, mi is a HORSCH eseményein találkoztunk először a CTF-el. 9 méteres pályán és annak szorzatain dolgozunk. A földjeinket ehhez a rendszerhez igazítottuk, az abszolút legkisebb teherrel tömörítjük. A gépkezelők előre beállított pályákon haladnak, így tudjuk csak megóvni a legfőbb termelőeszközünket: a talajt”, mondja a gazdálkodó.
Az Agr’Estuaire 12 méter helyett 9 méter mellett döntött, mert az ő mocsaras földjeiken ez jobban illik a talaj teherbíró képességéhez. Ezzel a szélességgel jobb és egyenletesebb a szalma és a pelyva szétszórása a kombájn mögött, és a trágyázás is.
Amint rögzítették a gépek munkaszélességét, a következő gyakorlati kihívás a művelőutak kijelölése volt. Egyik tábla sem tökéletes négyzet, és a mocsaras földek topográfiája miatt 100-200 méterenként van egy csatorna. Így két művelőút kellett az árkok miatt: egy a csatornák előtt és egy után, táblánként átlagosan 5-7.
A rendszert úgy terveztük, hogy minden táblán a leghatékonyabb legyen a munka. Minden traktorban megvan a CTF-pályák összegzése. Ez segíti pontosan követésüket, és elkerülni új pályák kijárását.
Új technológiák
“Trimble GPS rendszert és Climate Field View szoftvert használunk a tábláinkon navigáláshoz és a földek valós idejű felügyeletéhez, hogy a változó körülményekhez tudjuk igazítani a trágyázás mennyiségét és minőségét”, mondja Yoann Gauchery, majd hozzáteszi: “Így a vetés sűrűségét is változtatni tudjuk öntözött és nem öntözött tábláink között. Vetés közben rengeteg adatot gyűjtünk: a vetési sűrűség, a szervesanyag-mennyiség és a talajnedvesség mind láthatóak egy iPad-en. Ez nagyon hasznos, és sok mindent leegyszerűsít.”
Jövőbeni tervek? Új növények?
“Célunk, hogy minden legalább olyan jól működjön, mint eddig, de közben folyton szeretnénk javítani a stratégiáinkon. Ez az első évünk, hogy teljesen bio módon gazdálkodunk. Hagyományos növényeket is be szeretnénk illeszteni abba a rendszerbe, amit az új gépeinkkel építettünk ki. Így kukoricát, árpát és szóját mindenképp fogunk vetni. Olyan növények termesztésével szeretnénk foglalkozni, amelyeken viszonylag nagy a haszon”, mondja Yoann Gauchery.
Majd így folytatja: “ A vetésforgónk fontos része a kukorica, ezért gondolkodunk különböző fajták, mint a csemegekukorica, pattogatni való kukorica és kukorica-vetőmag bevezetésén. A kukorica művelését már nagyon jól csináljuk, és az öntözőrendszerünk is megvan hozzá, így sok hozzáadott értéket hozna különböző fajták használata. Ám ezek a növények nagyon igényesek. Sok befektetést és erőfeszítést igényelnek. Ezért zöldbab és paradicsom termesztésén is gondolkodunk.
Folyamatosan dolgozunk rendszereink fejlesztésén. Ezért hoztunk létre egy teszttáblát, közösen a Girondei Agrár Kamarával. A különböző szójafajtákat tudjuk ott próbálgatni. Minden évben körülbelül tíz hektárt használunk kísérletezésre. Új köztes kultúrákkal is próbálkozunk, például árpát teszteltünk szójával. Van több ötletünk is a jövőre. Ki szeretnénk próbálni a kukoricát 1.5 méteres sortávval, minden sorközben pedig valamilyen köztesnövénnyel.
Yoann Gauchery így foglalja össze a jövőt illető elképzeléseit: “Mivel a partnereink érdeklődést mutatnak, és sok tapasztalattal, valamint tudással látnak el minket, reméljük öt éven belül új növényeket és rendszereket tudunk majd kifejleszteni, ezt a tudást pedig más gazdáknak át tudjuk majd adni.”