Hátszélben vetni
Lettország egyik legnagyobb gabona- és hüvelyesvetőmag-termelője a Kotini Farm. A gazdaság többféle növényt is termeszt. Aldis Ločmelis tulajdonos hozta létre, akivel az idei tavaszi szezon előtt beszéltünk.
Aldis és édesapja 1992-ben kezdtek gazdálkodni Vilaka településen, Skilbeni Parish-ban (Latgale régió), a lett-orosz határ közelében. 12 hektáron termesztettek árpát. Az ezredforduló környékén már 360 hektáron dolgoztak, és az összes terményt maguk dolgozták fel helyben. Mindig is sok volt a munkájuk, de nem sok hasznuk származott belőle. Ideje volt stratégiai döntést hozni. A gazdálkodó ekkor már tisztán látta: “Vagy a legmodernebb technológiával dolgozom, vagy sehogy!” Így vált Kotini-ből Lettország legnagyobb vetőmag termesztője, évente több ezer tonnát értékesít.
A gazdaság
A gazdasághoz 3000 hektár tartozik, ebből 2000 saját tulajdon. Az átlagos táblaméret 22 hektár. A Kotini sokféle növényt termeszt: búzát, árpát, zabot, rozst, repcét, babot, borsót és fűféléket is. Növényeik 70 százaléka tavaszi. “A jó vetésforgó elengedhetetlen, ezáltal tudjuk csökkenteni a vegyszeres növényvédelem mértékét. Emellett szántanunk sem kell, így nem serkentjük a gyommagokat, és nem pusztítjuk el a talaj biológiai aktivitását. Elnyúlik a vetési és betakarítási ablak, így csak pár nagy hajrá van szezon közben”, mondja Aldis.
Részben egyenesen a tarlóba vetnek, minimális mennyiségű a szántás. Néhány táblán már több, mint tíz éve nem használtak ekét. Sekélyen szoktak kultivátorozni, hogy meglazítsák a föld felső rétegét, és hogy beforgassák a növényi maradványokat. Aldis egy HORSCH Focus 6 TD-t és egy Cruiser 12 XL-t használ. E gépek gazdasági előnyeiről így beszél: “Szántáskor 16-17 liter dízelre van szükségünk. A HORSCH StripTill módszerrel csak 11-13 litert használunk, azt is amikor trágyázunk, így mindent egyszerre meg tudunk oldani. Amikor felhagy a szántással az ember, és még nem optimális a vetésforgója, biztosan lesznek kisebb esések a hozamban. De nem szabad feladni, hosszú távon megéri!”
Kezdetben a gazda az ekét és a forgóboronát részesítette előnyben, de egyszerűen csak azért, mert még nem volt tapasztalata a szántásmentes technológiával. “Mióta nem szántunk, sokat javult a földjeink struktúrája és egészsége. Több földigilisztát és szerves anyagot tartalmaz. A növények gyökerei nem közvetlenül veszik fel a tápanyagot: először gombák és baktériumok dolgozzák fel. És ha a hiányoznak a talajból tápanyagok, elégtelen a növények tápanyagellátása. A talaj mélyszántása viszont elpusztítja a gombák és baktériumok jótékony hálózatát. Továbbá, szántásmentes technológiával a fiatal növények ott tudnak gyökeret ereszteni ahol az előző növény gyökerének maradványai vannak, azok pedig lebomolva szerves anyagot adnak a talajhoz. A tápanyagok jelenléte miatt kényelmes, egyszerű és komplikációktól mentes a következő betakarítás”, magyarázza Aldis.
Szélirány és optimális sorköz
Hogy versenyben maradhassanak, a gazdálkodóknak mindig gondolkodniuk kell új, a megszokottól sokszor eltérő módszereken. Ilyen az uralkodó széliránnyal párhuzamosan vetni a sorokat. “A régiónkban nyugati szél dominál. Ezért vetjük sorainkat kelet-nyugati irányba, így több levegő jut a talajba, és kevesebb felesleges víz ragad meg benne. Kiiktatunk egy patogénforrást, főleg a sűrűn vetett növények esetében. Ki kell hoznunk a maximumot a rendelkezésünkre álló természetes erőforrásokból: a napból, vízből és szélből”, hangsúlyozza Aldis Ločmelis.
E gazdaság másik különlegessége a 30 centiméteres sortáv. Aldis HORSCH Focust használ, amellyel több, mint elégedett. Második éve vet repcét, rozst, búzát, tritikálét, kendert, zabot és babot 30 centi távolságra. “Tavaly próbáltunk árpát is így vetni, de rettenetesen nézett ki a tábla. Viszont az árpa kalászai szépen kifejlődtek, és a cséplés is sokkal egyszerűbb volt, mint 15 centis távolsággal, mert nem feküdt le az árpa a talajra. De tavaszi árpát és lent még mindig a hagyományos távolságra vetünk, mert jobban tetszik úgy”, mondja a gazdálkodó.
Aldis rájött, hogy 30 centiméteres távolságnál könnyedén tud a sorok között vezetni, a növények rongálása nélkül. Ezért szeretne egy HORSCH kultivátort beszerezni, mechanikus gyomirtásra. Ez a technológia ideális biofarmoknak, márpedig Aldis az elkövetkezendő időben gazdálkodása egy részét ilyenre szeretné átállítani.
Magtermelés
A vetőmagtermelés Kotini fő profilja. “Magokat azóta termesztünk, mióta megalapítottuk a gazdaságot. Pillanatnyilag 2200 hektáron állítunk elő minősített vetőmagokat. Ez az üzletág viszont nem túl egyszerű, mivel évről évre nagyot változik a kereslet. Vetőmagjaink olyan tiszták, amennyire lehet, és csak annyi növényvédőszert használunk, amennyit nagyon muszáj”, meséli Aldis. A gazdasághoz nagy tároló és szárító tartozik még. Körülbelül 3000 tonna vetőmagot termesztnek évente. 30 silójuk összes kapacitása 7000 tonna.
Termékek
A farmon mindent feldolgoznak, ami a földeken betakarítanak. “Csak abból készítünk ételt, amit mi magunk termelünk meg, és ami meggyőzött. Az ételeink jellemzője, hogy minden egy bizonyos választékból készül. Így garantáljuk, hogy mindig ugyanaz marad a főzési idő és az íz”, mondja a tulajdonos, “Folyamatosan vizsgáljuk a különböző fajtákat, mert mindegyik máshogy viselkedik különböző körülmények között”.
A Kotini átlátszó csomagolásában jól láthatja a vevő a minőséget. Mindig adnak hozzá számlát és használati útmutatót. Takarmányt is előállítanak – génmódosító adalékok nélkül. Termékeiket az interneten és bioüzletekben árulják.
Gépek
Tizenegy traktor van a gazdaságban, ebből kettő csuklós Case, van még négy kombájn, valamint számos rakodógép és egyéb gép. A tulajdonos a farm udvarának közepén díszelgő két gépre a legbüszkébb: a két HORSCH Focus 6 TD egyike üreges tárcsájú, szintezéshez, a másik morzsolóhengeres. “Mióta HORSCH eszközökkel dolgozunk, kevesebb gépet tartunk fenn szántásra. Ez persze csökkenti a költségeinket”, mondja Aldis.
A gazdaság HORSCH vetőgépein egy főtartály a vetőmagoké és a műtrágyáé, plusz egy opcionális 400 literes tartály a harmadik komponensnek. “Mindent ezekkel a gépekkel vetünk, még a babot is. Régebben szántottunk a bab vetése előtt, de mióta a HORSCH technológiáját használjuk, már nem kell”, mondja elégedetten a gazdálkodó.
Másik fontos gépük egy HORSCH Cruiser 12 XL kultivátor, amellyel a betakarítási maradványokat dolgozzák a földbe. “Ezzel 15 centiméter mélységig tudnánk megmozgatni a földet, de mi csak maximum 4-ig dolgozunk. Általában még addig se, leggyakrabban 1-2 centi mélyen. Egy kultivátor, traktor, borona és permetező, mindössze ennyire van szükségünk. Gondolkozunk még egy gyomfésű beszerzésén, hogy mechanikusan tudjunk gyomlálni.”
A jövő
A gazdaság jövője a könnyen előállítható termékek kínálatának bővülésétől és a biotermékek termelésétől függ. “Szeretnénk, hogy biotanúsítványt kapjon a farmunk egy része. Ott nem használunk növényvédő szereket a babhoz, és szeretnénk egy biotermékcsaládot. Ezek mellett vegetáriánus és vegán termékeket is előállítanánk. Ami még sokaknak fontos lehet: nemsokára gluténmentes termékekkel bővül a palettánk. Kielégítjük az emberek óhajait: így egyszerűbben és olcsóbban juthatnak majd élelemhez”, így foglalta össze gazdálkodói filozófiáját Aldis Ločmelis.