Nyitva az új ötletekre
Marco Horsch, DE
A mezőgazdaság hatalmas változások előtt áll – nemcsak a politika, hanem a társadalom növekvő nyomása miatt is. Eddig beválni látszó földművelési módszerek kérdőjeleződnek meg, és sok mezőgazdász kísérletezik új technológiákkal. Marco Horsch ezek egyike.
Marco Horsch a családi gazdaságot vette át Sitzenhofban. Továbbá, Joachim Suttorral vezeti szintén sitzenhofi Bintec cégét, amely terménytárolásra kínál professzionális megoldásokat. Marco Horsch és egy alkalmazottja 300 hektárt művel, ebből 80-at bérmunkában, másoknak. Az egész területen ötrészes vetésforgót alkalmaznak. Az egyes földterületeket művelési blokkokba szedték.
“Karcsú a gépparkunk. Egyedül a traktorjaink sajátok”, magyarázza Marco Horsch. Vető, arató és szántó gépeiket a helyi szövetkezettel osztják meg. Számára rendkívül fontos a regionális, helyi gazdálkodás, ezért is szövetkezeti tag.
“A kölcsönös figyelem elengedhetetlen a szövetkezetünkben. És nálunk remekül működik, mint aratási szövetkezetünk mutatja. Betakarításkor mindegyik tag tisztában van azzal, hogy néha háttérbe kell, hogy szorítsa a saját érdekeit. Mindannyian együttműködve úgy igyekszünk intézni a dolgainkat, hogy mindenkinek gyors és sikeres legyen a betakarítás. De ezáltal lehet, hogy várnod kell egy-két napot, míg rád kerül a sor”. A szövetkezet tagjai együttesen 500 hektár gabonát és repcét takarítanak be egy kombájnnal. A saját földjein Marco Horsch szándékosan kisebb traktorokat használ, hogy kevésbé tömörítse, ezáltal óvja a talajt. A szövetkezet más tagjai részben eltérnek ettől.
Marco Horsch önjáró permetezője már több, mint harminc éves. A PT 150-es volt az első önjáró permetező, amelyet még 1989-ben épített a HORSCH. Munkaszélessége 24 méter, az évek alatt többször felújították a gépet.
A családi hagyományok mentén
Marco Horsch gyermekkorában megélte a HORSCH Maschinen GmbH kezdeti éveit, és erősen befolyásolta gondolkodásmódját családja hozzáállása a talajműveléshez. A minimálisan szántó földművelés fénykorában nőtt fel, és gyorsan rájött, hogy Schwandorf környékén elérte határait a módszer. A mai napig nagy figyelmet fordít a talajminőség javítására és új technológiák tesztelésére. “Nekem nem számít, hogy mit mondanak a tankönyvek. Új dolgokat igyekszem kipróbálni és a saját tapasztalataimra szeretek építeni. Szeretném élvezni a munkámat, akkor is, ha előre tudom, hogy egy kísérletem dugába fog dőlni. Mégis tisztában vagyok azzal, hogy meg kell élnem gazdaságom jövedelméből”, mondja Marco Horsch. Jelenleg kapóra jön a szokatlan vetésforgó, ezáltal képes nyereséget termelni. Az ötrészes forgónak, melynek sorrendje gabona, repce, gabona, kukorica, majd tavaszi virágzó vagy hüvelyes növény, másik előnye a kisebb gyomosodási nyomás. Régebben forgója csupán repcéből és búzából állt. Így hatalmas munkát jelentett, és rengeteg idegeskedéssel járt a vetés és a betakarítás. Az ötrészes vetésforgó jelentősen megkönnyíti a munkáját. Nem kell egyszerre törődni a vetéssel, aratással és gondozással, így a munkaórákat is jobban be lehet osztani.
“Sokat kísérletezek köztes kultúrákkal. Például nem az egész táblán termesztem őket egyszerre, csak az egyik felén. Célom, hogy pontosan meg tudjam mérni hatását a következő növényre”, meséli. Direkt nem foglalkozik például repcsénnyel, hogy elkerülje összeférhetetlenségét a repcével. A repce még mindig a legfontosabb növény a rotációban. Pár éve szóját is termel, hogy forgóját színesítse. Ezzel erősíti a regionális földművelést is. Eddig elégedett eredményeivel: “A hozam 3,5 és 4,5 tonna között mozog. Betakarítás után a szóját sajtoljuk, az olajat pedig helyben értékesítjük”.
Bár Marco Horschnak nem célja a biogazdálkodás, szeret bio-módszerekkel kísérletezni. Főleg mikor a talaj termőképességének javításáról van szó. Minél többet foglalkozik e témával, annál jobban látja, hogy miért érte el határait a szántás nélküli földművelés a 80-as években, Schwandorf környékén. “Abban az időben nagyon rövid forgót használtunk, elpazaroltuk a szántás mellőzésének minden előnyét. Ma már látom, hogy elengedhetetlen a talaj mély lazítása. Másik hiba volt a föld feketén tartása. Nemcsak a köztes kultúrák fontosak a humuszképzéshez, hanem a gyökérváladékok is. Azokban az Időszakokban, amikor a talaj takaró nélkül maradna, fontos, bevetni valamilyen köztes kultúrával, hogy segítsük a humuszréteg felépítését. Ha tudtuk volna ezeket a 80-as években, biztosan sikeresebben tudtunk volna szántás nélkül földet művelni”. Ennek ellenére Marco Horsch bevallotta, van még bőven tennivalója, földjei humusztartalmának növelése érdekében. Igyekszik kitalálni, miként növelhetné úgy a talaj szervesanyag-tartalmát, hogy közben nyereségesebbé tegye gazdaságát.
Marco Horschról
Marco Horsch Philipp és Michael Horsch legfiatalabb testvére. Ő vezeti a családi gazdaságot Sitzenhofban, Schwandorfban. Felesége kanadai, akivel két fiát neveli. Marco Horsch és családja másfél évet éltek Kanadában. Ott rukkolt elő cége, a Bintec, megalapításának ötletével. Azóta ez a második nagy projektje a családi farm mellett. Nagy jelentőséget tulajdonít a helyi gazdaságok és a helyi termelés erősítésének, és új ötletek kipróbálásának. Emellett új növények termesztése iránt is érdeklődik.
Ipari kender, mint a vetésforgó kiegészítője
Kukoricatábláin Marco Horsch alávetéssel szeretné segíteni a humuszképződést. Nem ijed meg új dolgok kipróbálásától akkor sem, ha a változatosságot kell növelnie földjein. Ezért kezdett el ipari kenderrel is foglalkozni. “A HORSCH egyik fiatal marketinges munkatársa keresett meg az ötletével. Munkája mellett alapított egy helyi start-up céget, ahol kendermagból állítanak elő különböző élelmiszereket. Megkérdezett, lenne-e kedvem kendert termeszteni, és beszállítóként biztosítani kendermagigénye egy részét. Mindig nyitott vagyok új ötletekre, és mivel egy helyi céggel volt szó együttműködésről, gyorsan eldöntöttem, hogy segíteni szeretnék. Az első évben tíz hektár ipari kendert termesztettem. Könnyedén beillett a vetésforgómba, csupán néhány, előzőleg hüvelyes táblát vetettem be kenderrel”. Egy tonna/hektár hozammal sikeres volt az első év, ám nem volt egyszerűnek mondható. Nem lehetett kombájnnal betakarítani, mert nem vágta el a kenderszárat, csak letaposta a táblát. Ez később hatalmas hibának bizonyult, mivel jelentősen megnehezítette a szármaradvány földbe forgatását, csak egy HORSCH Tiger MT-vel lehetett elvégezni. Ez a kultivátor nehéz tárcsás boronából áll, kapák lazítanak mélyen. Marco Horsch csak a tárcsákat használta a kenderszár beforgatásához. Sajnos nem lett tökéletes az eredmény, mivel az erős kenderszár miatt egyenetlen maradt a tábla talaja. Permetezéskor és trágyázáskor ez igen kellemetlen a gépkezelőnek. Idén újra nekifut a kendertermesztésnek, tanulva az előző évek hibáiból. A kender betakarítása után szeretne egy tavaszi növényt vetni. Így a kenderszárnak több ideje lesz elszáradni, könnyebb lesz a talajba forgatni. Továbbá finomított a kombájn beállításain, hogy jobban boldoguljon az ipari kenderrel. Gazdasági szempontból a kender már tavaly is hasznos volt. Gyomosodással nem kellett számolni, növényvédelemre és trágyázásra sem volt szükség. Így igazán jó növénynek bizonyult az ipari kender. Mind a vetésforgóra, mind az anyagiakra jó hatással van.
Alternatív növényvédelem
Marco Horsch másik nagy célja a kémiai növényvédelmi szerek minimalizálása. Főleg erjesztett anyagokkal szeretné védeni a növényeit. “Ebben a témában gyakran konzultálok más gazdákkal. Már sokaknak vannak bevett módszerei, de sajnos ez az ágazat még mindig gyerekcipőben jár, nincsenek tudományosan tesztelt alternatívák”.
Marco Horsch szerint ebben az ágazatban sok potenciál van, és át is alakíthatja gondolkodásunkat a mezőgazdaságról. A jövőben a gazdálkodóknak muszáj lesz csökkenteniük a növényvédőszerek és a műtrágyák használatát, és így kell majd állandó hozamot fenntartaniuk.
Marco Horsch hangsúlyozta, hogy e célok eléréséhez a gazdálkodóknak nyitottabban kell kommunikálniuk egymással. Be kell vallani, ha valaki elhibázott valamit, és a sikereket is közösen kell megélni. “Jelenleg a mezőgazdaság egy rettentően izgalmas ágazat, mivel nagy változások előtt áll. Még én is a tankönyvi módszerekkel kezdtem, túl sokat hagyatkoztam tudományra és szakértők véleményére. Jól működött, de közben elfelejtettem, hogy hogyan hallgassak magamra. Ma már eljutottam arra a pontra, hogy megnézem, milyen alternatívái vannak a tankönyvi növénytermesztésnek”, foglalta össze a vele készült interjút Marco Horsch.
A terraHORSCH továbbra is nyomon követi Marco Horsch gazdálkodását, és alternatív módszereinek sikerességét.
A terraHORSCH továbbra is nyomon követi Marco Horsch gazdálkodását, és alternatív módszereinek sikerességét.