Klíma - elszámoltuk magunkat!?

Az energia vagy a logisztika árai jelentősen emelkedtek. A gabonaárak is folyamatosan nőnek. Az időjárási szélsőségek, például a heves esőzések, árvizek vagy aszályok miatt csökken a terméshozam. A részben csekély terméshozamok ellenére folyamatosan nagy a kereslet. Michael Horsch elmondja, hogyan értékeli a gabonapiac jelenlegi helyzetét, mit jelentene elméletileg egy hiány, és hogyan kezeli azt a HORSCH.

terraHORSCH: A gabonapiaci helyzet feszült, az árak is azok. A kereslet nagy. Az éghajlat probléma a gazdáknak és a terméshozamoknak. Bajban vagyunk?
Michael Horsch: Először is: meg kell engedni, hogy feltehessük ezt a kérdést, és el kell gondolkodnunk, hogy mit jelentene. Végiggondolni a forgatókönyvet, hogy megoldást találjunk. Én személy szerint nem mennék ilyen messzire, és úgy vélem, hogy már a közepén vagyunk. De a jövő témáival kell foglalkoznunk, és nem szabad szemet hunynunk a mostani történések felett. Ez nem jelenti azt, hogy túl kellene reagálnunk.
Amit egy ilyen forgatókönyv láttán tudni kell: a globális hozamok újabb emelkedése nem várható a közeljövőben. Majdnem pontosan egymilliárd hektárnyi szántóföld van, ahol hárommilliárd tonna gabonafélét, például kukoricát, búzát, rizst és mást, valamint ötszáz millió tonna olajos növényt, például szóját, repcét, napraforgót stb. termelünk. Tudjuk, hogy ez a terület nem fog tovább növekedni, és hogy mostanra a világ szinte valamennyi szántóföldi régióját optimális módon művelik. Ez a 3,5 milliárd tonna gabona és olajos mag felel meg a teljes kalóriabevitelünk kb. 70 százalékának – közvetlenül és közvetve.
Ez azt jelenti, hogy a kalóriaszükséglet kb. 70 százalékát a szántóföldek, illetve a gabonafélék és az olajos magvak fedezik. Nem rendszerkritikus, ha fagy miatt kevesebb burgonya, kevesebb hüvelyes vagy kevesebb alma terem. Ha elfogynak a mikrochipek, kevesebb lesz az autó, de éhen nem fogunk halni. Ha elfogy az ásványolaj, alternatívák után fogunk nézni. De az alapvető élelmiszereknek nincs alternatívája, szükségünk van rájuk. A probléma tehát elsősorban akkor válna kritikussá, ha a gabonafélék fogyatkoznának. Különösen a harmadik világban.

Szükségünk van alapélelmiszerekre. Nincs alternatíva.

terraHORSCH: Mik lehetnek a gabonafélék hiányának tényezői?
Michael Horsch: Az éghajlatkutatók évtizedek óta jósolják, hogy éghajlatunk jelentősen meg fog változni, és az időjárási szélsőségek fokozódni fognak. Aszály, hőség, heves esőzések, erős szelek – mindebből több lesz. És most vesszük észre: igazak a tudósok előrejelzései. A szélsőséges időjárási események és azok intenzitása is jelentősen megnőtt az elmúlt öt évben. Nyilvánvaló, hogy ez befolyásolja a termést, különösen, ha egy nagy gabonarégiót érintenek. Az úgynevezett rekordtermések csökkennek az ilyen események miatt. Természetesen vannak olyan országok is, amelyek profitálnak az éghajlati változásokból, például Ukrajna. Júniusban és júliusban most több eső esik, mint húsz évvel ezelőtt, és a hőmérséklet sem olyan magas. De a szántóföldi régiók többsége szerte a világon szenved ezektől a változásoktól, Nyugat-Európa is ezek közé tartozik.
Idén is láttunk példákat, hogy mit tehetnek az ilyen események a termésünkkel. Három hónappal ezelőtt Nyugat-Kanadában hőhullám volt, 45-50 fokos hőséggel árnyékban. A talaj nedves volt, és a gazdák először azt hitték, hogy az idei év jó lesz a nyári búzának és a nyári repcének. De nem ez volt a helyzet. A hőség nagy károkat okozott. Eredményként jelenleg drasztikusan emelkedik a repce ára. Brazíliában a kukoricatermés is mintegy 30 százalékkal elmaradt a várttól. És a szélsőséges időjárás miatt nemcsak a termés volt alacsonyabb, hanem a minőség is rosszabb. Európában heves esőzések és árvizek befolyásolják a termést, az USA-ban vagy Kanadában szélsőséges hőség és szárazság. Egyik dolog a másikhoz vezet. A termés kevesebb, de a kereslet és az árak nőnek. A gazdák érzései vegyesek. Egyrészt ugyanis egyre nehezebb jó terméshozamot elérni, másrészt viszont magasabb árakra lehet számítani. De a műtrágyák és más nyersanyagok, például az ásványolaj stb. ára is emelkedik.
Ami pedig biztosan emelkedni fog, az a földbérlet. És ezek nem fognak egykönnyen újra csökkenni, ahogyan azt a múltból tudjuk. A gazdák ilyenkor igyekeznek megvédeni a terméshozamukat és differenciáltabban kiegészíteni a gépeiket. Így optimálisan tudnak reagálni a talaj mindenkori állapotára, illetve a szükséges vetőgéppel reagálni, és így megteremteni az alapot a jobb terméshozamú betakarításhoz. Ha a bérelt földek árai emelkednek, akkor a géptőke csereértéke is nő!

terraHORSCH: Vannak más tényezők is, amelyek befolyásolják a magas árakat?
Michael Horsch: A Covid 19 és a magas ásványolajárak stb. bizonyára hatással vannak a gabona árára. A kérdés az, hogy valójában milyen mértékben? Mennyire valószínű, hogy valóban elszámoltuk magunkat, alábecsültük az éghajlatot, és hogy valóban hiány lesz?

A hibrid gazdálkodással talán ki lehet bírni az élelmiszerhiányt.

terraHORSCH: Mit jelent az, hogy elszámoltuk?
Michael Horsch: Az USDA (Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma) minden hónapban jelentéseket tesz közzé a gabonakészletek és a globális kereslet-kínálati helyzet előrejelzéseivel. Ezekhez a jelentésekhez körülbelül 50-60 éve kiszámítják a különböző tényezők hatásának átlagos értékét, például azt, hogy hány El Niño (heves esőzések), aszályos időszakok és szélsőséges időjárási események fordult elő, és ennek alapján a fogyasztás és a készletek arányát stb. számítják ki. Mindezek beépülnek a statisztikákba, még az elmúlt öt évre vonatkozóan is. Ez az öt év azonban csak nagyon kis mértékben változtatja meg a teljes statisztikát, mivel az elmúlt 50-60 év adataival van kombinálva. Ha csak az elmúlt öt évet nézzük, hatalmas változás történt.
Az elmúlt két évet nézve nem tudunk nem arra gondolni, hogy valami baj lehet a statisztikákkal és a feltételezésekkel. Például az a feltételezés, hogy Kínában hatalmas kukorica- és szójakészletek vannak. Ha ez igaz, akkor miért vásárolt Kína a járvány kezdetén annyi kukoricát és szóját, annak ellenére, hogy megduplázódtak az árak? Feltételezhetjük, hogy talán nincsenek is ilyen készletek. Ha közelebbről megnézzük, hogyan készülnek ezek a statisztikák, hamar nyilvánvalóvá válik a probléma. És persze nem szabad elfelejteni, hogy az USDA politikai hatóság, bizonyos befolyással a tőzsdékre.
De mondok egy példát személyes tapasztalatomból: július elején Európa-szerte kapcsolatban álltam a gazdákkal. Mindannyian és a saját családom, a fiaim és én is meg voltunk győződve, hogy idén rekordtermés lesz. A május csapadékos és hűvös volt, a június is hűvösebb és kissé csapadékos volt. Ott álltunk a mezőn, megdörzsöltük a kalászokat, néztük a szemeket, és azt mondtuk: nem nagyok, de elég sok van belőlük. Négy héttel később már jobban tudtuk. A termés lényegesen kevesebb lett a vártnál. Biztosan nem volt rossz a termés, de a várakozásainkhoz képest jelentősen kisebb volt. Ha figyelembe vesszük az idei összes veszteséget – ha az árak ismét csökkennek, akkor két abszolút rekordévre lenne szükségünk az egész világon, hogy 2019-től elérjük az USDA Stock to Use értékeit, amelyekről tavaly még azt gondoltuk, hogy pontosan így lesz.  
Most az a kérdésem, hogy egy statisztikai hivatal hogyan tudja előre felmérni, mi fog történni, ha mi, gazdák minden tapasztalatunkkal együtt már nem vagyunk képesek erre? Mi is nagyot tévedtünk és elszámoltuk magunkat. El kell fogadnunk és fel kell készülnünk, hogy a hirtelen időjárási szélsőségek a korábbiaknál nagyobb mértékben befolyásolhatják a termésvárakozásokat.