HORSCH Live

Jelenleg elég sok ágazatban emelkednek az árak. Ez érinti az acél, az építőanyagok, a fa, az energia, de a műtrágya stb. ágazatokat is. Ráadásul ezen árucikkek hiánya miatt az árak még inkább emelkednek. A gabonafélék, a repce vagy a cukor ára is emelkedik. Mi az oka ezeknek a fejleményeknek? Talán csak egy buborékról van szó, vagy nagymértékű nyersanyag- és élelmiszerhiánnyal állunk szemben? A jelenlegi készlethelyzet felmérése és az éghajlat hatása a jelenlegi helyzetre szintén a vita részét képezte.
Dr. Balkhausen szerint az egyik tényező, hogy a sok gyár bezárása miatt szinte minden ágazatban, különösen Délkelet-Ázsiában és Kínában, a mezőgazdasági termelés kivételével, szűk termelési keresztmetszetek alakultak ki. Ennek következtében világszerte jelentős termelési problémák léptek fel a hiányzó alkatrészek miatt. De nem csak mi érezzük a világjárvány hatásait. Az éghajlat, a növekvő, korlátozott szélsőségek is ingadozó terméshozamokat és ezáltal növekvő árakat eredményeznek.

A repce mint készpénztermelő növény

A második napon a HORSCH Live többek között a repce mint "pénzvetemény" témájával foglalkozott. Miért keltett sok helyen csalódást a repce terméshozama, és hogyan lehet azt 2022-ben stabilizálni? Sok gazdaság vetésforgójában ugyanis központi a repce szerepe. Gazdasági okokból egyes középeurópai régiókban a repce-vetésforgó beszűkül, így egyre nehezebb sikeresen termeszteni. A különböző növényápolási komponensek kivonása ráadásul megnehezíti a repce jövedelmező termesztését. A repce fontos része a vetésforgónak, amely sok gazdaságban gazdasági szempontból rendkívül jövedelmező. Tavalyra gondolva, mikor a szezon végén a terméseredmények sok régióban csalódást keltettek, természetesen kíváncsiak vagyunk, hogy milyenek a 2022-es kilátások, és mit tehetünk a terméseredmények újbóli növelése érdekében.

Kornis Ferenc az N.U. Agrar GmbH-tól előadásában ezekkel a kérdésekkel foglalkozott. Kifejtette, hogy a repce tulajdonképpen "készpénzes növénynek" számított, de valójában egy problémás gyerek. Különösen szenvedett különböző tényezőktől: egyrészt az időjárástól, másrészt a repce kártevőitől, mint a bolhabogár vagy a lárvafajok, de a rotációs betegségektől is, mint a káposztagolyva vagy a szklerotínia. A késői fagyok, az eső és a nagy meleg, de a tápanyaghiány is sújtotta.

"Elemzéseink országos összehasonlítása azt mutatta, hogy a repce terméshozama a fontos termőterületeken kb. 10 százalékkal volt alacsonyabb" – magyarázta Kornis. Voltak régiók, ahol három tonnánál kevesebb repcét takarítottak be. A repce sokat tud kompenzálni, ha kezdetben kevesebb növény van (25-40 növény/m2 -en). Ez a kompenzációs képesség a szemsűrűségre és az ezermagtömegre (TSW) vonatkozik. Jó régiókban a 6 g TSW és 110 000 mag/m² mellett a termésszint körülbelül 6 tonna repcének felel meg. Befolyásoló tényezők, mint szélsőséges időjárás, kártevők, vagy a tápanyaghiány azonban megnehezítik a terméscél elérését. 35 °C feletti hőmérsékleten, mint amilyen idén is volt, a repce leáll, és csak nagyon kis szemeket kapunk, alacsony TSW-vel. Hasonló a helyzet a nedvességgel: a finom gyökerek elhalnak. Ez is befolyásolja a TSW-t és az általános szemsűrűséget. Kornis szerint a fényt is gyakran alábecsülik. Ha a virágzáskor túl kevés a fény, túl kevés pollen keletkezik, és így a beporzás nem optimális.

"A 2020/2021 őszi vetési körülmények valójában meglehetősen jók voltak. Október párás-nedves, november száraz-enyhe volt. A legtöbb régióban a gyökerek jól fejlődtek. A probléma az volt, hogy a december is meglehetősen enyhe volt, és a repce tovább nőtt. Ez ugyan előny a kései vetésűeknél, de hátrány a korai vetésűeknél. Ha ugyanis a repce tovább nő, akkor továbbra is szüksége van tápanyagokra. Azokon a vidékeken, ahol például a nitrogén amúgy is kevés, egyszerűen nem marad belőle. Ebben az esetben a repce lassan lilul. Ha ez megtörténik, különösen a nyolcleveles stádiumtól kezdve tudod, hogy a repce éhezik, és korán elveszíted a rügyeket" - nyilatkozta Kornis.
A repce virágzása alatti esőzés idén kedvezett a szklerotíniának. Egy nagyon hűvös nap (10 °C alatt) és egy nagyon meleg nap (34 °C felett) kombinációja miatt nem sokkal később a szemek lerakódása nem volt jó, és végül a TSW alacsony volt. Addig a szakaszig a populáció zöld és gazdag volt. A hirtelen jött hőség miatt minden besárgult. A repce jövő évi terméshozamának biztosításához meg kell akadályozni a rügyek, a hajtások és a siliquák újabb csökkenését, időben és helyesen kell küzdeni a betegségek és kártevők ellen, és a jelenleg magas nitrogénárak ellenére biztosítani kell a tápanyagellátást.
Kornis azt javasolja, hogy tavasszal a megfelelő helyre helyezzenek ki sárga csapdákat, a káposztarepce szármaradványokra a szántóföldek határán, a sövények és erdőszélek közelében, a szármaradványokra a szomszédos tavalyi repceföldeken és azok közelében, hogy időben tudjanak reagálni a káposztarepce-fertőzésre. A bolhabogár ellen a jövőben inkább korábban és ritkábban kell vetni. Ugyanis a kártétel nagy részét nem a levélkárosítás, hanem a petefészekrakás okozza. "Ha a növény erős, vastagabb a levélnyele, a lárva tovább táplálkozik, és nem költözik be a repce szárába. Egy nagy növény több lárvát is elvisel, és még így is elég jól kompenzál – sőt, termést is hozhat. Egy későn vetett, vékony növénynek szinte semmilyen tartaléka nincs, és a bolhabogár egyszerűen átrágja magát rajta. Ebben az esetben egy-két bolhabogárlárva is elég" – mondta Kornis.
A tápanyaghiány korai felismerésének egyik megoldása a növényelemzés. Legjobb ősszel elvégezni, így már korai szakaszban látható, hol vannak problémák. A mikrotápanyagok, mint például a molibdén, fontosak a növény nitrogénhasznosításához. Ha hiányoznak a mikrotápanyagok, a nitrogén hatékonysága is csökken. Ezért van értelme a mikrotápanyag-ellátás rendszeres elemzésének. Fontos, hogy ne éhezzen a repce. Arra a kérdésre, hogyan lehet felismerni a megfelelő starter inputot, Kornis így válaszolt: "Ha a repce korán lilulni kezd, akkor tudjuk, hogy már megtörtént a nitrogéneltolódás. Ekkor a termőhelytől függően nagy mennyiségű N-t, azaz 100 kg/ha nitrogént lehet kijuttatni, hogy a repce ne éhezzen tovább. A korán vetett repcét ugyanis meg kell tolni, és már korán szüksége van nitrogénre."

A jövő termesztési célkitűzései

Dr. Hubert Kempf (SECOBRA GmbH) előadása "A búzanemesítés kihívásai a jövőben" témában szintén érdekes betekintést nyújtott. A kérdés elsősorban az volt, hogy milyen nemesítési célokat kell követni 2022-ben, hogy 2030-ban naprakészek legyünk. A nemesítés nagyon hosszú távú folyamat. A fajták keresztezésétől a szelekció variabilitásának előkészítésén át az értékelemzésig és a fajtaengedélyezésig kb. 10-14 év telik el. A búzanemesítés különösen készül a kihívásokra és problémákra, amelyek a növényápoló szerek és a műtrágya használatának csökkentésével, az éghajlatváltozásból adódó szárazabb és melegebb vegetációs időszakokkal (hő-, illetve szárazságstressz), valamint a biogazdálkodás térnyerésével kapcsolatosak. Már léteznek olyan megközelítések, mint a rezisztencianemesítés, az ökológiai minőség, valamint a hő- és szárazságstressznek ellenálló fajták. Ahhoz, hogy 2030-ra kész megoldások és fajták álljanak rendelkezésre, már ma gondolkodnunk kell. A társadalmi és politikai fejlemények, de az éghajlatváltozás is meghatározza a jövő nemesítési célkitűzéseit.

Dr. Kempf kifejtett néhány fontos alapkövetelményt ahhoz, hogy egyáltalán nemesíthessünk, például az adott faj génállományának megfelelő variabilitását. Nem minden termesztési előny kifizetődő a gazdálkodónak. Egyes célok kedvezőbben megvalósíthatók technikai vagy növénytermesztési megoldásokkal. A nemesítők elsősorban a termésstabilitást és az alkalmazkodást az éghajlatváltozáshoz igyekeznek beépíteni a fajtaanyagba. Ezt többéves szelekcióval lehet elérni különböző helyszíneken és éghajlati régiókban. E követelmények teszik lehetővé, hogy a mezőgazdasági ágazatot regionálisan adaptált fajtákkal lássák el.
A rezisztencia-nemesítés különösen sikeres. Egyes fajták, pl. a "Kastell", kiválóan ellenállnak a betegségeknek. A kezeletlen és kezelt változatokkal végzett vizsgálatok között alig volt terméshozam-különbség. "Növekedésszabályozók és gombaölő-szerek nélkül tavaly az összes értékelemzés átlagában több mint 10 t/ha termést takarítottunk be. Véleményem szerint ez a rezisztencianemesítés óriási sikere" – mondta Kempf. A műtrágya csökkentésének egyik megközelítése lehet a nitrogénhatékonyságra figyelő szelekció, vagy a nagy fehérjeminőségű fajtákra támaszkodni. Ez esetben azonban figyelembe kell venni, hogy a jó minőség kisebb szemtermést eredményezhet. A piacnak pedig ezt értékelnie kell. Németországban jelenleg 18 nemesítési program létezik őszi búzára. Ezeket főként közepes méretű nemesítők működtetik. Dr. Kempf hangsúlyozta, hogy munkájuk garantálja elegendő új, a különböző termőhelyekre alkalmas fajtaanyag létrejöttét.

Mikroorganizmusok a mezőgazdaságban

A mikroorganizmusok a mezőgazdaságban is jelentős szerepet játszanak. De nem csak itt: az egész földi élet alapját képezik. Minden élőlénynek - embernek, állatnak vagy növénynek – megvan a maga mikrobiomja. Nincs olyan pont a világon, ahol ne találnánk mikroorganizmusokat. Még szélsőséges régiókban és környezetben is, például forró forrásokban, ahol nincs más élet, előfordulnak.

A mikroorganizmusok nem csak baktériumok vagy gombák, az algák is ebbe a csoportba tartoznak. Vagy ahogyan ezt Prof. Michael Schloter magyarázza: "Minden, ami 50 mikrométernél kisebb, és szabad szemmel nem látható". Egy gramm talajban több mikroorganizmus él, mint ember a Földön. Előadásában kifejtette, hogy a talajok mikrobiomjának milyen jelentősége van a növények minőségére és az emberi egészségre. A talajokban ezek az organizmusok nagyon fontosak a talajminőség szempontjából. Különösen a mezőgazdaságban töltenek be nagyon fontos szerepet, például a tápanyagok mobilizálásában, a szén tárolásában, a talajszennyező anyagok lebontásában vagy a talajvíz minőségének fenntartásában. A mikroorganizmusok emellett olyan anyagokat termelnek, amelyek egyfajta ragasztóként megakadályozzák az eróziót.
Ezeket a legkisebb szervezeteket azonban befolyásolja az életmódunk és a gazdálkodásunk. Az egyik probléma a mikrobiom sokféleségének elvesztése világszerte, amelyet nem tudunk újra regenerálni. Ezt a veszteséget főként a túlzott műtrágyahasználat, de a monokultúrák, a növényvédő szerek és bizonyos állattenyésztési formák is okozzák. Az ember elveszíti a változatosságot és ezáltal a talaj ökoszisztéma-szolgáltatásait.

"A növénynemesítésben mindig a növény genomját próbáltuk optimalizálni, de megfeledkeztünk a mikroorganizmusokról, amelyek szorosan kapcsolódnak a növényhez. Az eredmény a funkcionalitás elvesztése volt. Ezért kell ma annyi műtrágyát használnunk" – magyarázta Schloter. Mivel most már tisztában vagyunk a problémával, különösen a gyökér mikrobiomját próbáljuk stabilizálni, hogy helyreállítsuk a funkcionalitást. Ha több mikrobiális biomasszát és nagyobb baktériumdiverzitást szeretnénk, akkor többek között a talaj szénkészletét is regenerálnunk kell. Ez a szántóföldek nagyobb rugalmasságához, stabilitásához és ellenálló képességéhez vezet. Lehet, hogy van értelme a vetőmagok mikrobiomját egyik régióból a másikba vinni. A növénynek sok energiát kell fordítania a mikrobiom fenntartására. Fokozatosan a növény "ellustul". Ha a növény körülményei nem optimálisak, a biom automatikusan változatosabbá válik, mivel a növény váladékot termel a mikroorganizmusok táplálására. "Hasonlíthatjuk például egy olyan régióhoz, ahol sok a vihar. Az ott élő emberek szilárdabb falú házakat építenek, mint ahol ritkák a viharok" – ismertette Schloter.
Az emberi mikrobiomot – a növények mikrobiomjához hasonlóan – erősen befolyásolja a környezet. Ezzel összefüggésben Prof. Dr. Schloter ismertette az "Egy egészség koncepciót" is, amely szerint az egészséges ember egészséges környezetben él. Az emberek, az állatok és a környezet egészsége szorosan összefügg. Ha a környezetet nem védik, patogén mikrobiomok alakulhatnak ki, amelyek betegségeket okozhatnak – embereknek, állatoknak vagy akár növényeknek is. Az elmúlt években a fertőző betegségek elszaporodását vettük észre, mivel a kórokozók a környezet legkisebb organizmusainak fogyása miatt uralkodnak el. A mikrobiomok nagyfokú változatossága tehát véd a kórokozóktól. Ezért olyan fontos a sokféle mikroorganizmus fenntartása.
Ha rossz a talaj minősége, megszenvedi az emberek egészsége is. Tehát negatív visszacsatolás van az emberi egészség és a talaj minősége között. "Meg kell próbálnunk visszatérni a pozitív fejlődéshez. Ezt úgy tudjuk megoldani, hogy több teret hagyunk a természetnek – a vidéki és a városi régiókban egyaránt. A mezőgazdaságban megfelelő technológiákat kell alkalmaznunk, hogy garantáljuk a mikroorganizmusok nagyobb változatosságát. Az eredmény egészséges talajok és egészséges növények, és ezáltal egészséges élet" – hangsúlyozta Schloter.

Új megközelítések a növényápolás csökkentésére technológiával

A szabályozási keret egyre inkább korlátozza a növényápoló szerek használatát. Az új koalíciós megállapodásban is szereplő, meghatározott csökkentési célok eléréséhez, de továbbra is jó terméshozamokhoz új technikai és agronómiai megközelítésekre van szükség. Prof. Dr. Bernhard Bauer (HSWT Triesdorf) előadásában a "Milyen új megközelítések és ötletek vannak a növényvédelem technikai csökkentésére?" kérdésről beszélt.

Nagy jelentőséget tulajdonít e megoldások gyakorlati megvalósíthatóságának. A hangsúly ezen van: mit tehetünk? Mely termékek valósíthatók meg a gyakorlatban. Hogyan lehet őket továbbfejleszteni? Megoldás lehet például a gépi növényápolás kiváltása. Így a gyomirtó szereket fokozott kapálással és tarlóhántással lehet helyettesíteni. Másik lehetőség a vetésforgók kiterjesztése. Más megközelítések támogatják a növényápoló szerek technológiával csökkentésének gondolatát. A kijuttatási technológiák optimalizálásával javítható az adszorpció, a populáció telítettsége vagy a penetráció. A kijuttatási technológia azonban nem használható mindenféle növényápolás kijuttatási arányának optimalizálására. Olyan eszközök, mint a fertőzési modellek vagy az időjárási adatok, döntéstámogatásként szolgálhatnak az optimális idejű, mennyiségű, célzott növényápoláshoz.
Jelenleg a gombaölő szerek egy teljesen új koncepcióján dolgoznak a tudósok. Az elképzelés lényege, hogy például az őszi búzát már nem síkbeli, hanem térbeli kultúrának tekintik. Széles sorokat fektetnek. Speciális fúvókákkal bemerészkednek a sorokba, és oldalról kijuttatják a hatóanyagot. Ennek előnye lehet, hogy egyszerűbben és biztonságosabban lehet eltalálni még a növény alsó részeit is. Az első tesztek már folynak a triesdorfi telephelyen.
Prof. Dr. Bauer szerint az impulzusszélesség-modulációs rendszerben, röviden "PWM"-ben is hatalmas lehetőségek rejlenek. A szórókeret minden egyes fúvókatartója másodpercenként többször is képes kinyítni és zárni. Ha a zárási idő és a nyitási idő aránya 50 százalék, akkor a mennyiség fele kerül kijuttatásra. További nagy előnye, hogy a cseppspektrum és a kijuttatási mennyiség szinte külön-külön szabályozható. "Néha csak kevés vízre, de finomabb cseppekre van szükségünk. Ez PWM-rendszerrel könnyen megvalósítható, sőt, a helyhez specifikusan hozzáigazítható" – magyarázta Prof. Dr. Bauer.
Mindenképpen van fejlődési lehetőség – hogyan tekintünk a populáció térbeli vagy síkbeli termesztésére, technikai lehetőségek maximális kihasználására és továbbfejlesztésére is. A jelenlegi állapot azonban jelzi, hogy vannak módok elérni a kitűzött célokat, mégsem kelljen mondanunk, hogy bizonyos alkalmazások már nem lehetségesek.

Kamerák a növényápolásban

A panelbeszélgetés Theo Leeb (HORSCH LEEB Application Systems GmbH) részvételével, Michael Braun moderálásával, a kamerarendszerek témáját járta körül a növényápolási ágazatban. Dr. Jens König (Robert Bosch GmbH, Smart Agriculture részleg), Prof. Dr. Bernhard Bauer (HSWT Triesdorf) és Dr. Robin Mink (a SAM-DIMENSION.com társalapítója és társügyvezetője) társaságában megvitatta, hogy a kamerák felváltják-e az emberi szemet a növényápolásban, támogatják-e az integrált növényápolást a felismerő algoritmusokkal, és hogy ez a technológia képes lesz-e jelentős megtakarítási lehetőségeket generálni.
A jövőben az algoritmusokkal ellátott kamerák fogják támogatni az emberi szemet. Jelenleg azonban a döntéshozatal középpontjában a gazdálkodónak kell állnia. Ugyanis jelenleg még a legjobb kamerás technológiák is csak a gazdálkodót támogathatják az agronómiai döntésekben.

A kamerák alkalmazásának másik fontos szempontja, hogy valóban képesek legyenek valamit érzékelni. Ez kizárja például az optikailag támogatott módszerek közül a kelés előtti gyomirtási intézkedéseket, mivel a gyomok még nem láthatóak. Prof. Dr. Bauer különösen a levélaktív hatóanyagok vagy a problémás gyomok kezelése esetében lát megtakarítási lehetőségeket. A gyomirtó szerek helyettesítésére a mechanikus növényápolási intézkedések kamerás sorfelismeréssel szintén hozzájárulnak a növényápolási költségek csökkentéséhez. A kamerák lehetővé teszik gombabetegségek tüneteinek felismerését, és így a gombaölő szerek helyspecifikus alkalmazását.
"Technikai szempontból nagyon pontos keretszabályozásra van szükség" – magyarázta Theodor Leeb. Ez az előfeltétele a kamerás sávos permetezésnek és a spot permetezésnek. Ellenkező esetben nem fog működni. A fúvókáknak, illetve a foltnak pontosan a növénysor, illetve a gyom fölé kell kerülnie.
A kamerarendszerek különböző alkalmazásairól bővebben a Theodor Leebbel készített "Egyedi növényfelismerés – kamerarendszerek jövővel?" című interjúban olvashat a 28. oldalon. 
Továbbra is megtekintheti az összes előadást és beszélgetést. Használja a QR-kódot, vagy látogasson el a www.horsch.com/live weboldalra.