Együttműködés a DLG-vel

A második kísérleti évben, 2017 augusztusától 2018 júliusáig, a kb. 380 mm/m² összes csapadékmennyiséggel, mint ahogy a 2016/17-es szezonban is, nem volt elegendő a vízellátás. 511 mm átlagával (1981-2010) Bernburg elég száraz területnek számít, ami 2016/17-ben, majd még inkább 2017/18-ban egyértelműen bebizonyosodott. A nagyon jó löszös-feketeföldes talajokon átlagosan 85-ös „talajpont” földminősítési értékszámmal és 250 mm hasznosítható víztároló kapacitással a hosszú szárazság ellenére a hozamok 2018 tavaszán és nyarán átlagos értékre álltak be.

A vetés a 2017/18-as vizsgálati évben 2017. szeptember 1-jén, az őszi repcével kezdődött. Az elővetemény őszi búza volt. A már vetésre kész talajt HORSCH Focus TD-vel lazították fel, körülbelül 22 centiméter mélységben, és a megfelelő műtrágyamennyiségekkel látták el.

Az őszi búzát 2017. szeptember 28. és 29-én, nedves körülmények között vetették. Az előtermény az első szakaszban őszi repce volt, a második szakaszban őszi búza, így el lehetett végezni a repce-búza és tarló-búza összehasonlításokat, figyelembe véve az elővetemény hatását is.

Használtak HORSCH Focus TD-t is. A műtrágya-kísérleteket az őszi repce analógiájára végezték el. A vetőcsoroszlya sortávolságát, gabona vetéséhez, 15 centiméterre felezték. Azaz minden lazítócsoroszlya után két vetőcsoroszlya halad, a fellazított terület mellett balra és jobbra felszerelve.

2018-as betakarítási eredmények

Az első két kísérleti év eredményei megmutatják a két változat nagyon egyértelmű különbségeit.

Őszi repce:
A vizsgálat már 2017 őszén egyértelmű különbséget mutat a gyökérnyak-átmérő és a felszíni növekedés között. A trágyázott változatok, de különösen az NP-műtrágyával (DAP 18/46) kezeltek, kitűntek a tél előtti pozitív fejlődésükkel.

Tavasszal különösen a virágzás kezdetekor lehetett különbségeket megállapítani. A nem trágyázott változatok egyértelműen korábban virágoztak, mint a különféleképpen tárgyázottak. Ezért bizonyosan a nagyon száraz 2018-as tavasz a felelős.

A műtrágyázás jelentős előnyei nyilvánvalók voltak a betakarítás előtti értékeléskor (lásd a fotót). A bal oldali növényt a lazított, de nem műtrágyázott területről vették, a jobb oldalit a lazított, majd szabvány szerint DAP-pal műtrágyázottról. A két növényt összehasonlítva egyértelmű különbségek láthatók mind a gyökérzeten, mind a felszín felett. A lazított és trágyázott növénynek szemmel láthatóan erősebb karó- és több mellékgyökérzete fejlődött ki. Ez főleg száraz években fontos előny. Ránézésre is, a lazított és trágyázott parcellákban fejlődött növénynek sokkal több becője van. Az ezermagtömeg ezzel szemben közel azonos az összes változatban.   

Aratáskor, 2018. július 5-én, a trágyázatlan, lazítatlan területről 3,5 tonna/hektár mennyiséget lehetett betakarítani, a trágyázott, illetve mélyen lazított földekről viszont, az utolsó két kísérleti évben, átlagosan 1-5,5 mázsa/hektár mennyiséggel többet. A legnagyobb különbséget a mélyen lazított és DAP műtrágyával kezelt terület mutatta. Itt akár 5,5 mázsa/hektár többlet hozamot tudtak adott hozamszint mellett realizálni. Ha alaposabban megnézzük a különböző talajminőségeket, megállapíthatjuk, hogy a nevezett változatban a nagyon jó őszi fejlődés és a nagyon jól kifejlődött gyökérnyak volt a magas hozamok alapja. Így ideálisnak tűnik mind a csírázás, mind a célzott lazítás és az ellátottság friss tápanyaggal.

Őszi búza:
Azok a parcellák, ahol őszi búza volt elvetve, mindkét előveteménnyel (repce és őszi búza) egyértelmű különbséget mutatnak a fiatalkori szakaszban. A foszforral kezelt állományok a nem trágyázottakhoz képest felismerhetően erősebbek, és sokkal több az oldalhajtásuk. A vegetáció előrehaladtával az oldalhajtások hatása nagymértékben semlegesítődik. A kalászos szárak számának értékelése nem mutatott egyértelmű különbséget. A tavaszi vegetáció értékelései mindig különbséget mutattak a foszforral, illetve a foszforral és alkálival kezelt változatok között. Ez utóbbiak pusztán ránézésre is egyértelműen jobban fejlődtek, és a magképződése is jobb.

A repce után vetett őszi búza 2018. július 9.-i betakarítási eredményein nagyon szépen látszott, hogy a PK-trágyázott változatok, a kijuttatás módjától függetlenül, hektáronként körülbelül 0,3 tonnával nagyobb hozamot hoztak, mint a tisztán foszforral trágyázottak. Sajnos ebben a betakarítási évben, amikor a helyszínen átlagosan hektáronként hét tonnánál alacsonyabb volt a terméshozam, nem lehetett egyértelmű tendenciát felismerni a téli búzánál. Abból kell kiindulni, hogy „normális” évben, a telephely környékének tíz tonna/hektár vagy annál is nagyobb hozam-potenciálját kihasználva, éppen a nagyobb táplálékfelvétel miatt, nagyobbak lettek volna a különbségek.

Összefoglalás

A 2018-as betakarítási évre kemény, hosszú aszály vetett árnyékot a bernburgi telephelyen. Repcében az első egyértelmű különbségeket a gyökér- és a termésfejlődés mutatta. Gabonában egyértelműen életképesebb, jobban kifejlődött és jobb állományú növényeket lehetett látni a műtrágyázott területeken. Nyilvánvaló, hogy a foszfor és a kálium kombinációja, mélyen műtrágyázva, a száraz években pozitívan hat a növényfejlődésre. Ha abszolút hozambefolyásoló tényezőként tekintjük a csapadékot és a nagy hőhullámokat, akkor a fent említett pozitív hatások nem mindig használhatók ki egészen a betakarításig. A 2019-es betakarítás alapján lehet majd levonni a kísérlet záró következtetéseit, és megállapítani az összes tényező gyakorlati hatását.