A művelésről leválasztott vetési mód – egykor és ma

terraHORSCH: Horsch úr, hogyan kezdődött a művelésről leválasztott vetés?
Michael Horsch: Az 1990-es évek elején, Kelet-Németországban eladtunk néhány PD 12-t, amely a HORSCH első pneumatikus vetőgépe volt, több mint 12 méter munkaszélességgel – egyben az európai piac egyik legnagyobb sorvetőgépe.

Akkoriban egy normál traktor 180 lóerős volt, alkalmas a PD 12 elhúzására. A talajt azonban intenzíven elő kellett készíteni, ami mulcsos vetéshez nem olyan egyszerű. Könnyebb talajokon jól működött, de kötötteken jelentősen nehezebb – előtte két-három magágy-készítési menet kellett. Egyedül a magágy előkészítéséhez két-három plusz traktorra volt szükség, a vetőgép vontatójával együtt három-négyre. A vetési minőség – a könnyű csoroszlyák miatt és a magágy előkészítésétől függően – hol jobb, hol rosszabb lett. A művelésről leválasztott vetés végét többek között az egyre nagyobb teret nyerő mulcsos vetés vezette be. Ugyanakkor lassan megjelentek az első 250 lóerős traktorok a piacon. Ezekkel már lehetett hat méteres munkaszélességben tarlót művelni és sekély talajmunkát végezni. Továbbá megkezdődött az első csoroszlyás, majd nem sokkal utána a tárcsás vetőgépek értékesítése.

A 2000-es évek elején a 250 lóerős erőgépeket lassan felváltotta a 300 lóerős osztály. A munkaszélességek tovább nőttek, 6-8 méteres talajmegmunkáló eszközök kerültek forgalomba. Vetéshez mi is piacra dobtuk a HORSCH Pronto kombi-vetőgépet, és nagy sikert hozott. Nemcsak a végső finomszerkezetű talajt tudta elkészíteni, hanem pontos vetést is lehetővé tett, változó talajkörülmények között, és különböző előmunkák után. Az üzemek, a nagyobb traktoroknak és a HORSCH Prontónak köszönhetően, egyetlen traktorral tudtak vetőmagágyat előkészíteni és vetni – korábban nem elérhető minőségben, nagyon nagy területteljesítménnyel. Ugyanebben az időszakban több rövidvasú eke jelent meg, és 30-ról 20 centire csökkent a grúberek sortávolsága, illetve tökéletesítették a hengerek visszatömörítési technikáját.

terraHORSCH: Mi történt még a 2010-es években?
Michael Horsch: 2010 körül a traktorok teljesítménye lassacskán 350 lóerő felé haladt, és a HORSCH Pronto munkaszélessége kilenc méterig növekedett. Ekkortájt egyre nehezebben találtak képzett munkaerőt a nagyobb üzemek, hogy határidőre megbirkózzanak a lerövidülő munkacsúcsokkal. Ezért 12 méterre növeltük a Pronto munkaszélességét, de még egy 400 lóerős traktor teljesítménye sem volt elég, hogy elhúzzon egy HORSCH Pronto 12 SW-t. 500-600 lóerőre volt szükség. Csak kevés gazda állt készen, hogy – egyedül a vetőgép vontatására – további, ekkora traktort szerezzen be. És egyáltalán: 25 tonnás traktor a vetőgép előtt túl sok volt a már intenzíven megművelt területnek! Alapvetően az eljárást kellett megváltoztatnunk, hogy ezt a problémát kezelni tudjuk. Egyrészt az volt a cél, hogy még gyorsabban lehessen vetni, másrészt viszont egyre kevesebb személyzet állt rendelkezésre az üzemekben, és egyre csak nőtt a munkaterhelés.

terraHORSCH: Hogyan kezdődött ez az eljárásbeli változás?
Michael Horsch: Saját, AgroVation üzemünkben öt évvel ezelőtt minden területünkön, egyetemesen bevezettük a 12 méter munkaszélességű „Controlled Traffic Farming“ (CTF) csekély talajtaposási rendszert. Csakhogy kisebb területeken túl hosszú és kezelhetetlen volt a vetőkocsiból és vontatott, 12 méteres Prontóból álló Pronto 12 SW. Akkor kitaláltuk, hogy Maestro kukorica-vetőgépünket szereljük át nehéz tárcsás csoroszlyával paralelogramma rendszerre, hogy 12 méteres szélességgel vethessünk gabonát. Ez egészen jól működött, csak a vetőmag lehelyezés volt, változó talajkörülmények között, esetenként nagyon elégtelen. Igazából előre tudhattuk volna, hiszen a paralelogramma-tárcsás csoroszlya, mögötte nyomóhengerrel sem tudja jól kiegyenlíteni a talajegyenetlenségeket és leginkább a különböző felületi tömörségeket. Már majdnem húsz évvel ezelőtt rájöttünk erre a Prontónk fejlesztésekor, amikor egykarú duplatárcsás csoroszlya vetett korábban visszatömörített talajba – e vetési eljárást világszerte gyakran másolják, és még most is nagy siker. Összefoglalva elmondható, hogy a nehéz paralelogramma-csoroszlyánkkal a megfelelő lehelyezési technológia birtokában voltunk, még akkor is, ha egy kicsit durvább volt a magágy. Egyébként a vetőgép, a Pronto előtömörítő gumiabroncs-hengersora nélkül, nem hozza az elvárt egyenletes vetési mélységet. Így jött létre a Serto SC koncepciója: teljesen felcsukható, mint egy Maestro SW, teljes értékű gumi-tömörítőhengerrel és az új fejlesztésű PowerDisc paralelogramma csoroszlyával.

terraHORSCH: Napjainkban mik a művelésről leválasztott eljárás előnyei?
Michael Horsch: A standard erőgépek mostanában a 400 lóerős osztályban mozognak. Egy 400 lóerős traktor magágy-előkészítés közben is el tud húzni 12 méteres Jokert vagy 12 méteres Cruisert. Ugyanakkor sok nagygazdaságban van akár 600 lóerős traktor, amely kötött talajokon akár magágy-előkészítésre is használható. 12 méteres munkaszélességgel előkészíti a talajt, miközben 12 méteres Sertóval vet. Mindkét munkamenet optimális munkasebessége 12-15 km/óra. Így kétszer 400 lóerővel napi 100-200 hektáron lehet optimálisan gabonát/repcét vetni. És ezt, mint ahogy saját tapasztalataink is mutatják, 10-20 hektáros földdarabokon is. A művelésről leválasztott vetés e formája megengedi az egyedi reagálást nagyon nedves vagy extrém száraz körülményekre – az előmunka időzítésével és a magágy-előkészítő gép, például Joker vagy Cruiser, kiválasztásával. További fontos téma, amelyre eközben figyelni kell, a Sertót húzó traktor nyoma. A Wellsech-rendszer nagy sebességnél is eltávolítja a traktornyomot. Ennek ellenére fontos, hogy a traktor abroncsai megfelelők legyenek, és az erőgép ne legyen túl nehéz.

Itt kínálkozik a CTF rendszer, amelyben a vetőmagágy előkészítéskor és a Sertóval ugyanabban a nyomban halad a traktor. Prof. Dr. Bauer úrral a Triesdorfi Főiskoláról jelenleg pont azon dolgozunk, hogy megtudjuk, milyen hozambeli előnyöket hoz ez a rendszer.

terraHORSCH: Miért főképp nagy üzemek lelkesednek a művelésről leválasztott vetésért?
Michael Horsch: A fő ok a nagy területteljesítmény, optimális munkaminőséggel. A Serto ráadásul gyorsan csukható össze kompakt méretre, nagyon biztosan közlekedik közúton. További ok, hogy 400 lóerő fölött viszonylag könnyen vontatható a 12 méteres Joker vagy Cruiser – ha az ember mindenféle vetési körülményhez igazodni akar, mindkettőre szüksége van. Ha pedig betiltják a glifozátot, szinte muszáj lesz a művelésről leválasztva vetni. Hiszen hogyan is lehetne kezelni a vetés előtti enyhe gazosodást, mint röviddel a vetés előtt átdolgozni, hogy kiszáradjon? A Serto SC előnyei a kompakt felépítés, az egyszerű kezelés és a robusztusság. Ha eljön a glifozát-tiltás, nem kerülhetjük el a művelésről leválasztott vetést, de ez akkor is megoldás lehet, ha önként akarunk lemondani a glifozátról. Ha tovább akarjuk növelni a precizitást, akkor laza talajokon számít a csoroszlyatávolság. Hogy minél jobb legyen az átömlés a vetőcsoroszlyáknál, ezek két sorba vannak rendezve. Így több föld és növényi maradvány tud közöttük átfolyni. A laza talajokon hátrányos, hogy a második vetőcsoroszlya-sor földje pont az első, már elvetett sorokat találja el. Ennek az eredménye különböző vetési mélység. Az egyenlő hosszúságú csoroszlyák előnye, hogy ezt a hatást megakadályozzák. Különösen kötött talajokat kell finomra, alaposan előkészíteni, az eltömődések megakadályozására. Nagyon tisztán látjuk itt a piaci igényt, tovább kell dolgoznunk a precíziós vetés témakörén.

terraHORSCH: Mire figyeljen, aki egyidejűleg kultivátort is szeretne alkalmazni?
Michael Horsch: Jelenleg nagyon intenzíven foglalkozunk a kultivátorozási és a boronálási technikával. Az ökológiai mezőgazdaság terjeszkedése és a hagyományos mezőgazdaság növekvő hajlandósága – kulcsszó: hibrid-mezőgazdaság – a mechanikai állománykezelésre jelentősen megnövelte az ilyen gépek iránti igényt. Ha egy állományt kultivátorozni kell, akkor az elegendő, 25-35 centiméteres sortávolság mellett leginkább az állomány egyenletességére kell figyelni. Kulcsfontosságú lesz a csoroszlyák már említett egysoros elrendezése – azaz egyenlő hosszúságuk. Mindegy, hogy sík a terület vagy lejtős – a sortávok mindig egyenletesek maradnak, mivel a csoroszlyák nem futhatnak össze. Mostanában nagyon jók a tapasztalataink az Avatar 12.25 SD típusunkkal. A kultivátorozáshoz ideális a 25 centiméteres sortávolság, az egy gerendelyes felépítés és a nagy munkaszélesség. Így a vetéstechnika minden követelménye teljesül.

A művelésről leválasztott vetés tökéletes megoldás abban az esetben, ha valaki önként le akar mondani a glifozát használatáról, vagy valamikor törvényileg lesz kötelezve ugyanerre.

terraHORSCH: Milyen legyen a művelésről leválasztott vetéskor a keréknyomás és a munkaszélesség?
Michael Horsch: Fontos figyelni a gördülő és a nem gördülő felület arányára, ezenkívül figyelembe kell venni a gumiabroncs profilját és a gép össztömegét is. A művelésről leválasztott vetés egyik alapgondolata, hogy a lehető legkisebb legyen a nyomsáv-hányad. Ebből következik, hogy a művelésről leválasztott vetésnek csak nagy munkaszélességgel van értelme. Jelenleg erre 10 és 12 méteres munkaszélességet kínálunk, de mérlegeljük, hogy a jövőben legyen 8 méteres is. A nyomsáv-hányad mellett maga a nyom is nagy befolyásoló tényező. Fontos az optimális keréknyomás, vagy pedig alternatívaként hevederes járószerkezetű erőgépet használjanak.