Optimális erőforrás-használat
Timmis Farms Ltd (GB)
Mindig rugalmasnak maradva, és az egymást kiegészítő két ágazatra, a szántóföldi termesztésre és a baromfitenyésztésre alapozva tudott a H. Timmis Farms Ltd. bővülni, jól képzett személyzetet megtartani, és erőforrásokat optimálisan kihasználni. A terraHORSCH meglátogatta az üzemet Nagy-Britanniában.
A Timmis család 1927 óta gazdálkodik Shropshire-ben, Angliában, Telford közelében. Kezdetben csak szántóföldi növényeket termesztett a H. Timmis Farms Ltd., ma közel 1500 hektáron gazdálkodik, és négy éve baromfit is tenyészt.
A gazdaság tulajdonos-vezetője Rob Timmis, az alapító unokája. Öt alkalmazott támogatja: egy-egy a szántóföldi növénytermesztés és a baromfitenyésztés fő felelőse, és három teljes munkaidős munkatárs. David Pugh földművelési vezető szerint ugyan egymástól függetlenül dolgozik a két üzemi terület, olyan jól kiegészítik egymást, hogy egész évben elfoglalt a hatemberes csapat.
Rob Timmis 1997-ben vette át az akkoriban bérmunkában műveltetett gazdaságot. Ettől kezdve maga gondoskodott a szántóföldi termesztésről, és vásárlással növelte területeit. Következő lépésként aktívan kezdett, bérmunkában, más gazdálkodóknak dolgozni. A földek közel fele mára saját tulajdona.
Hogy szélesítse a gazdaság tevékenységét, és hogy további, állandó bevételi forráshoz jusson, Rob Timmis beszállt a baromfitenyésztésbe. A gazdaság ma 297 ezer csirkét nevel hathetes ciklusokban. Egy további hétre van szükség a csirkeólak előkészítésére a következő turnusnak.
Bővítés és megújuló energia
Az eredeti terv az volt, hogy a gazdaság maga használja fel a keletkező csirketrágyát. „Az első pár évben valóban ki is vittük a földekre,“ meséli a gazda. „Azonban ennek nagyon nagy a nitrogéntartalma. Szinte kizárólag őszi növénykultúrákat termesztünk, amelyeknek télen nincs sok nitrogénre szükségük, hanem csak tavasszal. Így ez a tápanyag elpazarlódott. Most szennyvíziszapot használunk, amely jóval megfelelőbb a talajoknak, nagyon hasonló költségért. Gazdag foszfátban, segíti a gyökérképződést és a növények megfelelő bokrosodását.” A csirketrágyát egy szomszédos gazdaságba adjuk el. Így kiegyenlítődik a szennyvíziszap beszerzési költsége.
Rob Timmis már egyetemistaként is játszott a gondolattal, hogy beszáll a baromfitenyésztésbe. Az ehhez kapcsolódó rendszeres jövedelem és a hét hetes cikluson belüli, kiszámítható pénzforgalom jövedelmező perspektívát tárt a gazdaság elé. Még érdekesebbé tette a projektet az átállás a megújuló energiára. „A csirkéknek sok hőre van szükségük, és mivel ezt saját energiaforrásainkkal tudjuk előállítani, még az átvételi díjakat is kifizetik nekünk,” fűzi hozzá David Pugh.
Az átvételi díjak kifizetése a brit kormányzat programja (RHI: Non-Domestic Renewable Heat Incentive), a nem háztartási felhasználású megújuló energiát termelő beruházások pénzügyi ösztönzésére. A termelőknek hosszú távú szerződéseket ajánlanak fel.
A gazdaság geotermikus energiája száz fúrt lyukból származik, melyek száz méterre nyúlnak le a földbe. A lyukakba szivattyúzott víz két fokkal melegebben kerül vissza a felszínre, és ezzel az energiával melegítik hőcserélők a csirkeólakat.
„Más megújuló energiaforrásokat is megvizsgáltunk,” meséli Rob Timmis. „Például a biogázt, de nem akartuk megváltoztatni a gazdasági koncepciónkat. Növényeket akarunk termeszteni, nem pedig energiát. Egy másik lehetőség volt a biomassza, de ahhoz mindig tüzelőanyagot kell vásárolni, és annak ára nagyban függ a piac ingadozásaitól.”
A munkatársak megtartása
Az öt állandó munkaerő mellett a Timmis Farms egy gyakornokot is alkalmaz a Harper Adamstól, az Egyesült Királyság egyik vezető egyetemétől, 14 hónapos gyakorlati időre. Rob Timmis és David Pugh is ennek az intézménynek a végzősei, és gyakran támogatják gyakornoki helyekkel – hiszen tudják, milyen fontos a diákoknak a tapasztalatszerzés.
Ehhez Rob Timmis annyit fűz hozzá: „Mivel egyre igényesebbé válnak a gépek és a gazdasági vezetés módszerei, nem optimális a munkavállalókat egyetlen szezonra kiképezni, majd elveszíteni őket. Ezért nagy súlyt helyezünk a jól képzett, állandó csapatra. Például, amikor turnusváltás van a csirkeólaknál, egy hétig rohanunk, de ennyi időre az egész csapatot rá tudjuk állítani a feladatra. E rugalmassággal tudjuk megtartani és egész évben foglalkoztatni a jól képzett dolgozóinkat. Embereinket mindenhol alkalmazni tudjuk, engem permetezésnél a kollégáim helyettesíthetnek.”
Rugalmas gazdálkodási rendszer
Az új körülményekhez és befolyásoló tényezőkhöz alkalmazkodni, fontos elvárás a Timmis Farmsnál. Ez igaz a szántóföldi növénytermesztési stratégiára is. A gazdaság két vetőgéppel –négy méter munkaszélességű Pronto DC-vel és hatméteres Focus TD-vel, egy Joker 6 RT-vel és egy Sumo Quatroval dolgozik. Így David Plough szerint megvan a felszereltség és a vetőmag kijuttatáshoz szükséges rugalmasság.
A Timmis Farms 90 százalékban őszi búzát, árpát ás repcét, illetve őszi zabot termeszt. Ehhez jön még néhány tavaszi fajta, de ezeket David Plough szerint csak a gyomok ellen használják a vetésforgóban.
„Közepes és könnyű talajaink vannak” mondja David Pugh. „Az egyenletes hozam végett az őszi búza mellett döntöttünk. A tavaszi növénykultúrákkal az a gond, hogy a száraz években mérsékelt a termés. És ez sajnos gyakran előfordul.”
Nyolc éve a Timmis Farms megvásárolt egy parlagi ecsetpázsit-problémákkal küzdő gazdaságot, és ekkor a „zéró tolerancia” stratégiája mellett döntött. David Pugh azt mondja: „A vetésforgó, a késői vetés és a manuális gyomirtás hármasával viszonylag gyorsan úrrá lettünk a problémán. Folyamatosan figyelni kell ugyan rá, de kezelhető a helyzet.” A gazdaság főképp minimális talajműveléssel dolgozik, csak néha szántanak, ha a gyomok ellen kell harcolni. „Néhány könnyebb helyen szántunk az őszi árpa előtt, a rozsnok és a perje elleni küzdelem részeként, illetve az egyik gazdaságban, ahol bérmunkában termesztünk őszi árpát, vetőmagért. Így tiszta vetőmagágyat kapunk.”
A repce után és a búza előtt kultivátoroznak, hengerelnek és vetnek. „A kicsit nehezebb talajokon egy munkamenetben a Jokerrel is végigmegyünk, mielőtt vetünk, hogy javítsuk a magágyat.”
Hat méteres Joker RT és mélylazító helyettesíti a 4,4 méteres Terranót, amellyel négy évig dolgoztak. „Néhány területünkön a tömörödést kellett kezelnünk, ezért mélyebben dolgozhattunk,” teszi hozzá Rob Timmis. „A Terrano nagyon jó munkát végzett, de a területeink legnagyobb részén a Joker mellett döntöttünk, és mélylazítózunk, ahol szükséges. Egy éve van egy Jokerünk – nagyon jó eredményekkel. Kitűnően dolgozik, amikor hibás vetőmagágyról vagy egyenletes mélységű munkáról van szó. A legfelsőbb centimétereket nagyon jól megdolgozza, és a felszínen tartja a gyomot. A munkateljesítménye kitűnő, nagy területeket tudunk megművelni vele.
Jó kezdet
A Focus TD mellett búzavetésre Pronto DC-t is használnak. „Ez már a második Prontónk” mondja Rob Timmis. „Az első hatméteres volt, nyolc évig dolgoztunk vele. Az volt az egyetlen vetőgépünk, és ráadásul kitűnő – az összes búzánkat azzal vetettük el. Akkoriban a repcét még sűrűsorban juttattuk ki. „Ahogy egyre fontosabbá vált ez a növény a gazdaságban, úgy döntöttünk, hogy szélesebb sorba fogjuk vetni, az egyenletes csírázásért. A Focus tetszett, mert ugyanazokkal a csoroszlyákkal van felszerelve, mint a Pronto. Hogy állandóan tartják a vetési mélységet, azt már tudtuk. Húsz soros, mindegyik mögött egy kapával. A vetéssel egy menetben DAP-műtrágya is kijuttatható vele, a növény növekedését elősegítendő.
A Focus TD-t akkor használjuk, amikor direkt vetjük a gazdaság növénykultúráinak 30 százalékát kitevő repcét, valamint MinTill-vetőgépként búzához. Kétféle csoroszlyakiosztással dolgozunk, az egyik a repcéhez 30 centis sorokkal, a másik, 15-ösökkel a gabonához. A kettő között gond nélkül lehet váltani. Ez egy sokoldalú vetőgép, és nagyfokú rugalmasságot tesz lehetővé.”
Búzavetéskor a Focus nem egészen tud lépést tartani a Pronto DC-vel, de repcéhez, sokoldalúsága miatt, kitűnő választás. „A Pronto tárcsái tökéletes munkát végeznek,“ véli a gazda. „De úgy gondolom, a Focus nagyon szorosan ott van mögötte.”
Ahogy növekedett a Timmis Farms, vettek egy további Prontót négy méter munkaszélességgel, hogy megfelelő legyen a búzavetés teljesítménye. Erről Rob Timmis annyit mond: „Egyik fő célunk a jó időzítés. Egyre fontosabb, hogy megfelelő időben vessük el a gabonát, és permetezzük. A jó kezdet már fél győzelem – rossz körülmények között vetni azt jelenti, hogy a növények mindig lemaradnak, az állomány foltos, hiányos lesz. És azon már nem lehet segíteni.”
A vetőmag és a műtrágya egyidejű lehelyezése mellett David Pughnak fontos kritérium a változtatható vetőmagmennyiség. Hat évvel ezelőtt a SOYL, egy nagy-britanniai gabonatermelési szolgáltató felmérte a földeket, és részletes talajtérképeket állított össze. „A gabonánál a gyorsabb befedettség javította a hozamokat,” mondja David Pugh. „Azokat a nagyon sűrű területeinket, ahol túl intenzív volt a harc a vízért és a tápanyagokért, megritkítottuk, és ahol hatékonyabb a nagyobb gabonapopuláció, javítottuk a gyomirtást. Egyszerű térképeket használni a vetéshez, és sokkal pontosabb, mintha manuálisan próbálnánk megoldani a problémákat.
A Timmis Farms teljes egészében maga tartja karban a vetőgépeket. „Ezek nagyon megbízható gépek, és kiemelkedő támogatást kapunk a helyi kereskedőnktől, az Edwards & Farmers-től és a HORSCH UK felelősségteljes dolgozóitól,” meséli Rob Timmis. „Eddig még soha nem volt problémánk. Megelőző intézkedésként évente kicseréljük a csapágyakat. Mivel már 2006 óta dolgozunk velük, elég jól ismerjük a HORSCH vetőgépeket.” arbeiten, kennen wir die Technik ziemlich gut.”
A jövőbe tekintve
A gazda jelenleg egy nagyobb vetőgép beszerzésén gondolkodik: „Mivel a vetőmagot idén már nem kezelhetjük rovarirtóval, kicsit későbbre tolódik a kijuttatás, rövidebb lett az őszi kultúrák vetéséhez rendelkezésre álló időkeret. Nagyobb kapacitásra van szükségünk.
Egy nagy traktor, amely búzavetéskor nincs teljesen kihasználva, sok lehetőséget nyit meg David Pugh előtt: „Épp azon gondolkodunk, hogy megtartjuk az eddigi rendszerünket, de megnöveljük a munkaszélességeket – vagy direktvetőgépet alkalmazunk, mint az Avatar. A körülmények évről évre változnak, ezért nem akarunk mindent egy lapra feltenni. Szeretnénk nyitott lehetőségeket hagyni. Számomra a Focus ezért nagyszerű gép: ezzel lehet direkt vetni, de megmunkált talajba is.“
A Timmis Farms jelenleg az összes szalmáját értékesíti az erős helyi piacon, ahol sok az állattartó telep. „Csábító lenne csak szecskázni a szalmát,” véli David Pugh. „Hiszen a szalma kezelése csak gond. Például a bálázás tömöríti a talajt. De a szalmának jó az ára, és ezt nem akarjuk nélkülözni. Egy direktvetőgéppel kicsit korlátozottabban tud dolgozni az ember, nem lesz olyan rugalmas.”
David Pughnak a jövő fontos tényezője a glifozát lehetséges betiltása: „Ha néhány éven belül betiltják, akkor teljesen meg kell változtatnunk a gazdálkodási rendszerünket. Azért remélem, hogy a józan ész szavait is figyelembe veszik a döntésnél.”
A Timmis Farms mottója a jövőre vonatkozóan a következő: rugalmasnak maradni és a változó körülményekhez alkalmazkodni – időjárásban, kultúrában vagy a politikában. A HORSCH gépek sokoldalúsága biztosan segíteni fog ebben.