Home » Szám 2-2019 » Gyakorlatból véve » A jövő most kezdődik: Agro KMR (UA)

A jövő most kezdődik

Agro KMR (UA)

A 2017/14. számban a terraHORCH bemutatta az ukrajnai Agro KMR gazdaságot. Jean Paul Kihm újabb pillantást enged a kulisszák mögé.

Ez alkalommal mindenekelőtt azt szeretnénk megtudni, milyen a gazdaság állományvezetési és műszaki stratégiája: csökkentett talajtaposásos gazdálkodás (CTF) 12 vagy 18 méterrel? Jobb a heterogénebb vetésforgó? Inkább direktvetés vagy egyéb módszer? Sok mindent kell mérlegelni, és mindnek egy a célja: az Agro KMR gazdálkodásának optimalizálása.

Bármi elképzelhető

Az Agro KMR főként négy francia mezőgazdász munkája: 2006-ban Jean Paul Kihm, Alan és Florent Renard, valamint Jean Loup Michel alapította meg az ukrajnai Pavlohrad közelében. Az üzemnek ötven alkalmazottja van, 12 ezer hektáron gazdálkodik, hatezren búzát, háromezren repcét és ugyanennyin napraforgót termel. A négy barát mindenre nyitott, így sok a lehetőségük: növeljék a megművelt területet, lehetne-e csökkenteni a gépesítés költségeit; mi a helyzet a CTF-fel; fektessenek kutatásba és fejlesztésbe; hol van még potenciál a vetésforgóban, logisztikában, üzemstratégiában? Vagy az segít, ha jobban oktatják a gépkezelőket, esetleg a StripTill sávos művelésbe fektessenek be, vagy a CTF-et alkalmazzák hatékonyabban? A tulajdonosok sok ötletet és megközelítést vetnek össze. Mindent folyamatosan vizsgálnak.

Jean Paul Kihm egyértelműen hangsúlyozza: „A filozófiánk világos: egy mezőgazdasági üzemnek akkor van létjogosultsága, ha elegendő bevételt termel a tulajdonosoknak és az alkalmazottaknak. A kiválasztott növénykultúráknak rentábilisnak kell lenniük, a költségeket minimumra kell szorítani. Egyetértünk, hogy a túlélés érdekében az üzemnek tiszteletben kell tartania a szántóföldi és emberi erőforrások korlátait. A kettő összetartozik! De hogy nyereségesek legyünk, minden érdekes ötletet meg kell vizsgálnunk.”

Logisztikai optimalizálás – költségcsökkentés

Ezen az elgondoláson alapul az Agro KMR szinte mindegyik projektje. „Néhány évvel ezelőtt úgy döntöttünk, kipróbáljuk a CTF-et (Csökkentett Talajtaposásos Gazdálkodás). Leginkább a permetezést és a műtrágyaszórást akartuk optimalizálni, mivel ezekkel a gépekkel jártunk legtöbbet a földeken. Feketeföld talajaink vannak, azaz 60 százalék iszap, 30 agyag és némi homok. Ezek hajlamosak tömörödni. Az első években – a művelőutak optimalizálása előtt –közúti profilú abroncsokkal használtunk egy műtrágyaszórót. Kijelölt nyom nélkül mentünk a szántóföldeken, ami tömörödéshez vezetett (lásd a „Controlled Traffic Farming“ szövegdobozt). A nyomvonalakat még betakarításkor is lehetett látni. A CTF-fel csökkenteni tudtuk a tömörödést, így, a kevesebb átjárás miatt, egyenletesebben fejlődtek a növények.

A mezőgazdasági szempontok mellett sokféle előnye van:

  • az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália tanulmányai alapján 13 százalékos nettó árrés-növekedés várható;
  • kevesebb a kopás és kisebb a húzóerő-igény;
  • logisztikai előny: még ha el is tűnik a GPS-jel, a gépkezelő láthatja a nyomvonalat;
  • kisebb fogyasztás,
  • csekély gépészeti költség: mivel nem sérül a talaj struktúrája, nem kell olyan intenzíven megművelni.

Az első sikeres tapasztalatok alapján az Agro KMR úgy döntött, hogy lépésenként átáll a 18 méteres CTF rendszerre. Ma már két 36 méteres permetezővel, egy Avatar 18 SD-vel (júliusban szállítják a másodikat), egy Maestro 36 SW-vel és egy Evp prototípussal dolgoznak. „Hiányzik még egy 18 méteres Cultro – jelenleg csak egy 12 méteresünk van. Ez igaz a kombájnra is,“ meséli Jean Paul Kihm. 18 méteres rendszerre átállni igazi kihívás, leginkább a betakarítás megszervezésében. „Csak kevés gyártó kínál kombájnt ilyen széles vágóasztallal, főleg a szalmaterítési gondok miatt. Ráadásul gyakran törnek az ürítőcsigák, mert nem elég stabilak. Ezért ürítéskor rá kell támasztani a szállítókocsi oldalfalára.”

Sokan kérdezhetik most, miért áll át az ember a 18 méteres CTF rendszerre, mikor a 12 méteres CTF sokkal elterjedtebb? Hiszen nagy beruházás-igényű, és újra kell gondolni a teljes szántóföldi logisztikát. A megtakarítás viszont hatalmas: „12 méterről 18 méteres vágóasztalú kombájnra váltani nem gond, mert a motor teljesítményét már arra méretezték. A munkasebességre sincs hatással. Így a hektáronkénti befektetési költségeken nagyon sokat spórolunk.”

Ám a teljes mértékben az állománykezelésre irányuló stratégiának csupán a látható része a CTF. Jean Paul Kihm folytatja: „Befektettünk egy olyan telemetriai alkalmazásba, amellyel minden egyes gépünk helyzetét meghatározhatjuk. Például éppen a vetőgépek feltöltési stratégiájával foglalkozunk. Az eddigi rendszerünk nem hatékony, túl sok időt veszítünk. A feltöltés az egyes gépkezelők képességei szerint 20 és 40 perc közötti időt vesz igénybe. A jövőben 10-15 perc legyen! Ha szokás szerint, két óránként töltjük fel a gépeket, naponta 240 percet takarítunk meg, 72 hektárral többet tudunk elvetni, és nagyobb valószínűséggel lesznek a növénykultúrák körülményei optimálisak – kisebb anyagszükséglettel.”

Controlled Traffic Farming

A HORSCH-nál a gépfejlesztés alapjai mindig szántóföldi témák. A CTF célja, hogy csökkentse a sorokon a ráhajtás miatt károsodott felületet. Előre kijelölik a nyomvonalakat. Előírás a gépek azonos nyomtávja és az RTK-kormányzási rendszer megléte. A valamennyi gépnek előre kijelölt nyomvonal, a földekre fel- és lehajtás, az átrakóhelyek meghatározása lehetővé teszi a munka jobb szervezését is. A tömörödött felületek 80 százalékról 19-re, sőt helyenként 12-re (gépszélességtől függően) csökkennek. 2013 óta alkalmazzák a CTF-et az AgroVation-nál, a HORSCH csehországi üzemében.

Az automatizálással is intenzíven foglalkozik az Agro KMR: „Ettől nagyon sokat várunk, különösen a munkasebesség szabályozásában, a fordulók folyamataiban és a kombájn beállításában. Leginkább ez utóbbinál akad sok olyan paraméter, amelyeket az emberi tényezők erősen befolyásolnak. Rájöttünk például, hogy a délelőtti betakarítási eredmények sokkal jobbak, mert nagyobb a sebesség. Délután, amikorra a gépkezelők már elfáradnak, lassabban haladnak.“ Mindez hatással lesz az alkalmazottak munkájára – de pozitív értelemben. „Ráadásul jobban szeretnénk oktatni a gépkezelőinket “ meséli terveiket Jean Paul Kihm. „Legalább olyan képzetteknek kell lenniük, mint a szerelőknek.“

CTF, telematika, automatizálás… A vállalat forgalmának négy százalékát kitevő kutatási-fejlesztési alapnak köszönhetően az Agro KMR először ezekbe a műszaki megoldásokba fektetett, amelyeket aztán teszteltek, majd üzem-szerte alkalmaztak. A három terület a gazdaság legfontosabb célját fedi le: a költségeket minimálisra csökkenteni. De hogy néz ki hosszú távon az egyes növénykultúrák megtérülése és a talajok megművelése?

A terület különlegességeit kihasználni

„Tíz éve mérlegeljük, hogy melyik vetésforgó a legjobb,“ mondja Jean Paul Kihm. „Már többet kipróbáltunk, leginkább cirokkal és borsóval – ahogy azt Franciaországból ismerjük. De több hektáron teszteltünk a klasszikus ukrán repce-búza-napraforgó vetésforgót is. Gazdaságosságát tekintve az utóbbi a legnyereségesebb. Használhatjuk ezt a vetésforgót, mert itt nincsenek olyan gyomosodási problémák, mint Franciaországban. Nincs sem rezisztens parlagi ecsetpázsit, sem perje. Van viszont parlagfű, de azt herbiciddel leküzdjük.”

Ez a három növénykultúra remekül passzol a birtok klímájához és talajtulajdonságaihoz. A nagyon termékeny feketetalaj, kitűnő vízmegtartó képességével, igazi fekete arany. Az átlagos csapadékmennyiség évente 550 milliméter, a tavasz gyakran nagyon forró. Már májusban lehet 30 vagy 35 fokos csúcshőmérsékleteket mérni. Ez nem tesz látványos hozamokat lehetővé. Iránymutatásképpen: az Agro KMR búzában hektáronként 4-5 tonnás hozamot realizál. Ráadásul a feketetalajok nagyon érzékenyek a szél és eső okozta talajerózióra.

„Kezdetben egy Joker 12 RT, egy Terrano 12 FM, egy 18 méter munkaszélességű HORSCH tárcsás vetőgép és egy Maestro 36 SW alkotta a gépparkot. De a talajok különleges tulajdonságai miatt hamar elértük a rendszer határait. Lépésről lépésre áttértünk a sekélyebb talajművelésre, a direktvetésre és a StripTill technológiára. A gépeket a Maestro 36 SW kivételével eladtuk, és beszereztünk egy HORSCH Evo-t (prototípus), egy HORSCH Cultro-t (prototípus) és egy Avatar 18 SD-t.”

Az ötlet, hogy átálljanak a StripTillre, akkor született meg, amikor napraforgó termesztésével kezdett el foglalkozni a négy gazdálkodó. Hogy csökkentsék a talajeróziót és a hófúvásokat, korábban a tarló egész télen át a földeken maradt. De a szalmával fedett területek tavasszal lassabban melegedtek fel, mint a sötét föld. Így a vetési időszakok későbbre tolódtak. A StripTill előnye, hogy a vetősávot 12-13 centi mélyen tisztítják, mielőtt a napraforgó vetőmagot a felmelegedett talajba teszik – a tarló bolygatása nélkül.

„Úgy döntöttünk, hogy az Evo prototípust teszteljük (lásd a „prototípusok tesztelése” szövegdobozt), mert ez a tárcsás eszköz mindenféle körülmények között tud dolgozni. Egy kapás StripTill gép nehezebben tud a talajba hatolni – de ilyen viszonyok általában csak ősszel fordulnak elő. Folyamatosan kiold, és nem lehet egyenletes munkamélységet tartani.

Ráadásul kisebb a tárcsák húzóerő-igénye: kapás StripTill géphez 600 lóerős traktor kell, míg nekünk csak 400-ra van szükségünk.” Napraforgó, búza és repce vetéséhez két stratégiát részesítenek előnyben. Mielőtt Maestróval elvetik a napraforgót, egyszer végigmennek az Evóval, hogy a sávokat megmunkálják és műtrágyázzák. A repceterületeket vagy az Evóval készítik elő, aztán a Maestróval vetik, vagy pedig Cultróval készítik elő a talajt – duplakéses, nagy munkaszélességű hengerrel, amely a felszínt dolgozza át, és közvetlenül a betakarítás után a szalma elterítését teszi lehetővé – azután az Avatar SD-vel vetnek. „Nem vettünk észre hozam-visszaesést, így nem tudjuk egyértelműen megmondani, melyik módszer jobb. Mivel a kontinentális klíma nagyon rövid növekedési periódusokat nyújt a növényeknek, alapvetően úgy tűnik, hogy a 25 centiméteres sortávnak több értelme van, mint az 50 centisnek. De ezt konkrét számokkal még nem tudjuk alátámasztani.” A búzasorokat a napraforgó után csak a Cultróval dolgozzák meg, majd az Avatar SD-vel vetnek.

„A lehető legkevésbé szeretnénk a talajt megmunkálni. Nem forgatjuk át, ha nem szükséges. Ráadásul a talajmegmunkálás növeli a gépesítési költségeinket. Ha lehet, egyszerű kapával terítjük szét a szalmát, majd direkt vetünk. A napraforgónak, mint előveteménynek, nagyon fontos a szalma kezelése. Ukrajnában más a mag/szalma-arány, mint Franciaországban, sokkal több a maradékanyag. Ezért a szalmát rögtön a betakarítás után száradni hagyjuk, szecskázzuk, majd egyenletesen terítjük. Így egyenletes a szalma-lefedettség, amely megőrzi a talajban a vizet és a tápanyagokat, és segít távol tartani a rágcsálókat. A Cultro ehhez ideális, mivel nem túl erősen dolgozza át a talajt.”

Szabványosítás

A hosszú távú cél mindenesetre a költségek további csökkentése: „Teljesítmény oldaláról elég, ha a traktorok 380-400 lóerősek. Célunk a teljes gépparkot szabványosítani. Ha az egyik kiesik, gyorsan le tudjuk cserélni, és nem kell a felszereltség, a felfüggesztés vagy a teljesítmény miatt aggódnunk. Ha sokoldalúan, minden növénykultúrában használni tudjuk a traktorokat és munkagépeket, az csökkenti az új beruházások hektáronkénti költségét.

Lehetőség szerint sok tevékenységet szeretnénk szabványosítani, mint ahogy azt a fent említett vetőgép-feltöltési példa is mutatja. Ez azonban nem működik olyan feladatoknál, amelyek emberi munkaerőt igényelnek, például a szántóföldön vagy a gépek javításában, karbantartásában. A rutinfeladatok szabványosításával szabadon maradó erőforrásokat, arra használhatjuk, hogy munkatársaink más területen szaktudást szerezzenek. És ez fontos. Hiszen ki tudja, milyen kihívásokat hoz a jövő.”

Prototípusok tesztelése

HORSCH Cultro TC: a Cultro TC név mögött egy új, éppen fejlesztés alatt álló terméksorozat rejlik a HORSCH háza tájáról. A jól ismert Joker RT sorozat késes tömörítő-hengereivel szerzett pozitív tapasztalatok alapján a Cultro TC hengere duplakéses, keresztirányban elrendezett késekkel. A sorozat három méter munkaszélességűtől jelenleg 12 méteresig tart, és a vontatott változat tömörítő-hengerrel vagy boronával lesz kombinálható. A Cultro TC kitűnően alkalmas az első, nagyon sekély tarlómegmunkálásra, repcében, napraforgóban, szemes kukoricában és porhanyós gabona-maradékanyagban. A köztesnövények alá-, illetve bedolgozására is ideális. A kis vonóerő-igényű eszköz nagy területteljesítményével, csekély költségével és sokoldalúságával tűnik ki mindenekelőtt.

HORSCH Evo: A HORSCH Evo talaj- és vetőmagágy-művelő eszköz. Nem sekélyen dolgozik, hanem célzottan a növénykultúra mindenkori sortávolságában, a sorokban. Alkalmazási területe az előmunkálatok a klasszikus, soros vetésű kultúrákban, mint a kukorica, szójabab, cukorrépa vagy napraforgó. Az Evo egysoros elemeinek szögben álló tárcsái körülbelül tíz centiméteres mélységig intenzíven átdolgoznak és morzsalékossá tesznek egy sávot. Eközben szilárd ásványi műtrágyát lehet a sorokba lehelyezni. A vetőgép alapja az ismert Maestro SW sorozat. 8500 literes tartályméretével és 18 méteres munkaszélességével elegendő a kapacitása. Széria a vetőkocsik súlyának hidraulikus átvitele az eszközsínre, ettől hatolnak be a gép teljes szélességében, biztosan a földbe a csoroszlyák. Az Evo ott használatos, ahol lehetőleg kevés talajmozgatásra van szükség, illetve a direktvetéshez, de a vetőcsíkoknak mindig optimálisan kidolgozottnak kell lenniük a legjobb kihajtás érdekében.