Egyszerűség az optimális hatékonyság érdekében – egy gazdaság újragondolja megközelítésmódját

A brit születésű Tom Rudge az új-zélandi farmján igen sok mindent másképp csinál. Az évek során édesapjával, Michaellel egy egyszerűnek tűnő rendszert fejlesztett ki, a talajszerkezetre, hatékonyságra és a folyamatos fejlődésre összpontosítva – minden szempontból.

Mid Canterbury Új-Zéland Déli-szigetének szívében található. A régiót termékeny talajok és mérsékelt klíma jellemzi. Itt működtet Tom Rudge és családja egy 750 hektáros gazdaságot, ahol búzát, árpát, valamint juhlegeltetéshez és silózott takarmányhoz füvet termesztenek.

Nagy-Britanniából Új-Zélandra

Rudge-ék gazdálkodói gyökerei azonban a Föld másik oldalán, az Egyesült Királyságban találhatók. Tom szülei, Georgina és Michael, Oxfordshire-en üzemeltettek egy vegyes gazdaságot. Tom feleségét, Anjie-t is Angliában ismerte meg, aki eredetileg Új-Zélandról jött, és Európában utazgatott. Amikor az esküvőjére először jött Új-Zélandra, Tom azonnal beleszeretett a környezetbe, és meglátta benne a lehetőséget. Georgina és Michael eredetileg Tom és Anjie esküvőjére utazott Új-Zélandra, és hamar megtetszett nekik az ebben az országban lakás és gazdálkodás gondolata. Úgy döntöttek, eladják az angliai farmjukat, és szüleikkel és gyermekeikkel emigráltak. 2001-re a Rudge családnak már három nemzedéke élt egy fedél alatt új otthonukban, a déli féltekén. „A brit politika nem volt egy hullámhosszon azzal, amit akkoriban mi gondoltunk a gazdálkodásról” – magyarázza Tom. „Nekem nem tetszett a támogatási rendszer. Én úgy láttam, az emberek a támogatást hajszolják ahelyett, hogy saját ötleteiket valósítanák meg, különböző dolgokat próbálva ki. Itt nincsenek támogatások, itt a magad ura vagy. Nekünk ez tetszik.” – teszi hozzá.

Ennek szellemében Michael és Tom két gazdaságot vettek, összesen 400 hektáron az igen termelékeny közép-Canterbury régióban. Amikor a gazdaságokat átvették, az átlagos táblaméret nyolc hektár körül volt, ami megnehezítette a szántóföldi műveleteket. Komoly erőfeszítésbe került a munkaerő és a géppark kihasználását optimalizálni, hogy az egyes területeket hatékonyan műveljék meg. Most az átlagos táblaméret 46 hektár körül van, ami leegyszerűsíti a növényállományok létesítését, az állattartást és az aratást is. A folyamatos bővülésnek köszönhetően a gazdaság mérete már nagyjából 750 hektárra nőtt.

A kulcs az egyszerűsítés  

„Amikor először idejöttünk, mindent úgy csináltunk, mint a helyiek. Lent, borsót és babot termesztettünk, valamint füvet, lóherét és káposztaféléket magtermesztéshez, a búza és az árpa mellett. Juhokat tenyésztettünk, és még szarvasokat is tartottunk a húsukért. Túl bonyolulttá vált az egész, és a költségek uralhatatlanná váltak. A gazdaságunk egyszerűsítésének döntése hatékonysági kérdés volt, így egy irányítási rendszert kezdtünk alkalmazni. „Hamar felismertük, hogy a takarmányárpán legalább olyan jól keresünk, mint a többi növényen, a termesztése viszont sokkal kevésbé volt kockázatos. Amint tudtuk, merre megy el a pénz, képesek voltunk optimalizálni minden műveletünket, és sokkal hatékonyabbá váltunk.” – teszi hozzá. Most búzát és árpát termesztünk takarmányozási, malomipari és malátázási célra, illetve füvet is. „Évente mintegy 12 000 bárányt hizlalunk fel. A füvünket nem csak legeltetésre használjuk, hanem silózott takarmányként is értékesítjük tejgazdaságoknak” – magyarázza Michael. „A rendszerünk igen egyszerűnek tűnik” – teszi hozzá. „De évekig tartott azzá fejleszteni, ami ma.” A fű termesztése különösen nyereséges: „Mire a bárányok elhagyják a legelőt, a fű már megtérült. Azután a füvet hagyjuk tovább nőni silónak, egyszer vagy talán kétszer kaszálunk, aztán a földet előkészítjük búzához.”

„Egy egyszerűsített rendszer alkalmazásával a vetésforgónk most fűből, búzából, árpából és fűből áll. Mivel majdnem kizárólag gabonaféléket termesztünk, arra számítottunk, a fűvel lesznek gyomproblémáink, de nem ez a helyzet. A siló legutolsó kaszálásakor a füvet glifozáttal permetezzük, majd mintegy négy hónapig hagyjuk pihenni. Mivel a lóherét szintén a fűvel vetjük, és mivel ezt csak a glifozát nyomja el, a lóhere tovább nőhet. Egy jó évben, ha elegendő a nyári csapadék is, a lóherét újra le tudjuk legeltetni. És ez mind egy vetésből jön, és ezek a területek négyszeresen térülnek meg, mielőtt ősszel a búzát elvetnénk. Gabonáink sokat szenvedtek a gyomoktól. Most mindent ellenőrzés alatt tartunk.”

A megfelelő technológia

„Mostanra a szalmát is a mezőn hagyjuk. Korábban eladtuk, de ez nem volt hatékony megoldás, mivel megfosztottuk a talajt a tápanyagtól. Az aratási szármaradványok miatt azonban a megfelelő vetőgépre van szükség. Amikor Michael és Tom Új-Zélandra jöttek, egy 4 méteres tárcsás vetőgépet hoztak magukkal, de hamar felismerték, hogy nem megfelelő a helyi körülményekhez. Ehelyett, egy régi barát és szomszéd tanácsát követve, egy kapás vetőgép mellett döntöttek: „Vettünk egy, akkor CO 8 (Sprinter) néven futó vetőgépet, és 16 évig használtuk. Mindig kielégítően szolgált minket, mivel problémamentesen tudtunk vetni, még akkor is, ha a mezőn jelentős mennyiségű szármaradvány volt.” Amikor további földterületeket szereztünk, és egy egyszerűbb rendszert vetettünk be, felmerült egy nagyobb munkaszélességű gép igénye, ekkor érkezett a farmra a Sprinter 12 SW. „Ezzel a géppel minden növényt el tudunk vetni, bármilyen körülmények mellett, akár direktvetéssel, akár művelt talajon. A füvünket is ezzel vetjük. Ez a gép kevéssé használódik el, és költséghatékony” – mondja Tom lelkesen.

„Egy időben gondolkodtunk azon, hogy kizárólag direktvetést alkalmazunk, de soha nem akartam teljesen elköteleződni, mert véleményem szerint a célzott talajműveléssel nincs semmi baj. A jól végzett talajművelés nem teszi tönkre a talaj élővilágát, ami így gyorsan képes helyreállni, amennyiben a talajbiológiát célzottan figyelembe veszik. Például Azotobactert, Pseudomonast, Trichodermát és Bacillust használunk – egyszerűen mindent, amiről tudjuk, hogy hasznos a számunkra. Valamilyen tápanyagforrást is hozzáadok, például melaszt, halból készült termékeket vagy tengeri moszatot.” A gyomirtás optimalizálásához sekély művelő áthaladást végzünk kapával vagy tárcsával. „Ez kimondottan stratégiai talajművelés. Mindig figyelmet fordítunk arra, hogy a vizet a talajban tartsuk.”

Szervesanyag-tartalék képzése és a tápanyagok alkalmazása

A talajnedvesség megtartása két szempontból kritikus fontosságú. Új-Zélandon időnként erős, forró, északnyugati szél fúj. Ez az úgynevezett főn, ami igencsak kiszárítja a talajt. Ezért fontos a célzott talajművelés alkalmazása, hogy a talajnedvességet a talaj ne veszítse el.  Annál is inkább, mivel a régió többi gazdálkodójával összehasonlítva Tom és Michael földjeiket nem öntözik. Ez egy másik szándékos költségcsökkentési intézkedés. „Az öntözés gyors felfutása akkor kezdődött, amikor pár éve már itt voltunk” – emlékszik vissza Tom. Az átlagos évi csapadékmennyiség a régióban 850 mm. Vagyis nem száraz, de nagyon is függ attól, hogy az eső az év melyik részében esik. „Hogy az öntözés kifizetődő legyen a mi egyszerűsített rendszerünkben, termelési volumenünket meg kellene kettőzni, ami kompenzálná a vízköltségeket, de nem tenne minket nyereségesebbé. A célom az volt, hogy a talajszerkezet javításával tartsam a talajban a nedvességet.”

Ezért Tom részben a tápanyagmenedzsmentre összpontosít, nem utolsó sorban azért, mert a műtrágya a gazdaság egyik legjelentősebb költségtényezője. Ez az oka annak, hogy az elmúlt években újragondolták alapstratégiájukat. „Éves talajvizsgálatokat végzünk minden földterületünkön, hogy tudjuk, hányadán állunk” – magyarázza Tom. „Az észrevételeink alapján megváltoztattuk stratégiánkat, és átálltunk az Albrecht rendszerre, mivel ez kimondottan a kalcium és a magnézium arányára fókuszál.” Az átállás kézzel fogható előnyöket eredményezett: „Felismertük, hogy látványosan tudtuk javítani a talaj vízmegtartó képességét a magnéziumtartalom növelésével – ami hatalmas előny a mi, öntözés nélküli rendszerünkben” – mondja Michael. Emellett az egész termesztési szezonban végzett SAP tesztek alapján értékes betekintést nyertünk a növények egészségi állapotába és tápanyagigényébe. A közelmúltban pedig YEN (Yield Enhancement Network - hozamjavítási hálózat) viszonyítást alkalmaztunk, hogy jobban megérthessük a gabona hozamkorlátait.

Folyékony műtrágyázás

A tápanyagok gyors hatása kulcsfontosságú, elsősorban azért, mert a gazdaság nem alkalmaz öntözést, és az előjelzett csapadék gyakran elmarad. „A folyékony műtrágyához már két-három milliméter eső elég, hogy közvetlenül bemossa a talajba. Ez granulált műtrágyával nem lenne lehetséges. A műtrágyát így okosabban használjuk fel.” Ezzel párhuzamosan a gazdaság intenzíven kísérletezik a levéltrágyázással. A kezdeti terepi vizsgálatok azt mutatták, hogy akár 50 százalékos arány is elérhető, különösen végső műtrágya-kijuttatások alkalmával, bármilyen hozamveszteség nélkül. „A kísérletezéshez bátorság kell, vagy kísérletezz, hogy bátorrá válj” – mondja Tom. „Ezzel igazán jól tudtunk fejlődni az elmúlt évek során. A tápanyag hatékonysága valószínűleg az egyik fő fókusztémánk lesz a jövőben.” Az esővizet összegyűjtjük, és a folyékony műtrágyát házilag állítjuk elő.

A műtrágya alkalmazási hatékonysága nem utolsó sorban a technológiától függ. A gazdaság ezért egy nagy növényvédő permetezőgép – egy HORSCH Leeb 12 TD beszerzése mellett döntött. „Nem azért vettük, hogy nagyobb területet műveljünk meg, hanem hogy hatékonyabban dolgozhassunk” – hangsúlyozza Michael. A nagyobb tartályt nem kell olyan gyakran utántölteni, és ez jelentős munkaidőt takarít meg. Emellett a permetezőgépet kifejezetten a problémás szélviszonyok melletti használatra tervezték. Nálunk erős szelek fújnak, és gyakran az ideálistól elmaradó körülmények mellett kell permeteznünk. Ez problémát jelentett korábban – de nem most!” – mondja Tom. Az aktív keretvezérlő rendszernek köszönhetően a Leeb permetezőgép e körülmények mellett is használható, 40 cm-es távolsággal a célterülettől – és így biztosítja a tökéletes kijuttatást. „A saját szemeddel kell látnod, hogy elhidd” – mondja Tom lelkesen. Ezt saját maguk is tesztelték – reaktív papírral, különböző szórófejtípusokkal és változtatható üzemeltetési sebességgel. „Rengeteg vizsgálatot végeztünk, és végül az O3 szórófejek mellett döntöttünk, hektáronként 100 l anyag kijuttatásával. Ez az optimális konfigurációnk” – mondja Tom. A célzott kijuttatás nem csak a műtrágyákhoz, hanem a gombaölő szerekhez is praktikus. A Leeb 12 TD alkalmazása jelentősen javította működési hatékonyságunkat. „Egy fő munkaerő most akár 2,5-ször hatékonyabban képes dolgozni, a korábbi rendszerünkkel összehasonlítva.

Kutatás a folyamatos fejlődésért

„Mint gazdálkodók, nem csak hatékonyabbá kívánunk válni új technológiák alkalmazásával, hanem környezetvédelmi szempontból fenntarthatóbbá is” – mondja Tom. „Előre tekintve, sok van még, amit nem tudunk, és amit meg kell tanulnunk.” Tom egy tizenkét, Új-Zéland különböző régióiban tevékenykedő gazdálkodóból álló csoport tagja is. „Egyes gazdaságok a tengerparton vannak, mások a hegyekben; egyesek alkalmaznak öntözést, mások nem.” Mindegyik résztvevő igyekszik évente egy kísérletet elvégezni, hogy a csoportnak összesen 13 eltérő eredménye legyen. A gazdálkodók rendszeresen megosztják tapasztalataikat.