HORSCH szeminárium 2025 – áttekintés
A HORSCH szeminárium 2025 témák széles választékát kínálta, amelyek közül a minőségi búza került a középpontba. A prezentációk a nitrogénkorlátozó körülmények melletti termesztésről, a marketingről és a feldolgozási követelményekről szóltak. Külső szakértők mellett Michael és Philipp Horsch, valamint Theo Leeb is betekintést nyújtott az aktuális és jövőbeli fejleményekbe.

A HORSCH szemináriumot kicsivel több, mint 20 éve megrendezik, és az eseménynaptárban már állandó helye van. A látogatók hagyományosan betekintést kapnak az aktuális problémákba és kihívásokba. De hogyan történik a program tényleges témáinak kiválasztása?
A témák kiválasztását azokra a kihívásokra alapozták, amelyekkel a gazdálkodóknak az év során szembe kell nézniük – mint az előző aratás, a gazdasági veszteségek vagy új jogi követelmények. Ugyanakkor az előrelátható fejleményeket, amelyek relevánssá válhatnak a következő szezonban, szintén ismertetik.
A felszólalókat gondosan választották ki, és a prezentációk tartalmát hozzáigazították, hogy egy koherens, átfogó koncepciót hozzanak létre. A fókuszban a szakértelem, gyakorlati relevancia és a különböző perspektívák vannak – például a konzultáció, a tudományos és az üzleti nézőpont. A témákat szándékosan úgy választották meg, hogy lendületet adjanak a jövőre nézve. A résztvevők konkrét üzletfejlesztési stratégiai ötletekkel távozhatnak a szemináriumról.
A schwandorfi szeminárium
Hubert Loick (Loick AG)
A HORSCH szeminárium Schwandorfban hagyományosan egy ismerkedő esttel indult az előző este, ahol Hubert Loick, a Loick AG vezérigazgatója rövid megnyitó előadást tartott „Megújuló energia a változások idején – tárolási lehetőségek és milyen előnyeink származhatnak az akkumulátoros energiatárolásból” témájában. A Loick Csoporton belül üzleti tevékenysége elsősorban a megújuló energia előállításával foglalkozik. Biogázüzemek, talajra telepített fotovoltaikus erőművek, szélenergia, hidrogéntechnológiai alkalmazások, bio-LNG és akkumulátoros energiatároló telepek üzemeltetésével foglalkozik. Az elektromos energiának már több mint 50%-a megújuló energiaforrásokból származik. Ezeket jelentős termelési ingadozás jellemzi (szél- és napenergia esetén). Ha az előjelzéseknek megfelelően a fotovoltaikus erőművek kapacitása a jelenlegi 83 GW-ról 215 GW-ra nő 2030-ra, és a szárazföldi és tengeri szélerőművek együttes kapacitása 70 GW-ról 150 GW-ra, a tárolási kapacitásokat a jelenlegi 7 GW-ról 91 GW-ra kell növelni. A hidrogéngáz-tárolókapacitások szintén meghatározó szerepet játszhatnak a jövő energiabiztonságában, hogy a hosszú, sötét, szélcsendes időszakokat kompenzálják. A villamosenergia-termelés nagyfokú ingadozásai (szél- és napenergia esetén) néha erőteljes túlkínálatot, máskor energiahiányt eredményeznek (a napon belül és az év során is). Ezen ingadozások kiegyenlítéséhez tárolókapacitásokra van szükség. A gazdálkodók telephelyei gyakran jó betáplálási csomópontok közelében vannak, ahol tárolókapacitások építhetők. A tárolt biogáz és az LNG vagy hidrogén előállítása a gazdálkodóknak jövedelmező üzleti lehetőségeket jelenthetnek. A megnyitó előadás után a fókusz a párbeszédre és a kötetlen kapcsolatépítésre terelődött. A következő reggelen a szemináriumi nap a hagyományos prezentációkkal kezdődött.
Prof. Dr. Bernhard Bauer (Weihenstephan-Triesdorfi Alkalmazott Tudományok Egyeteme)
A protein minőségének biztosítása a gabonákban célzott nitrogénmenedzsmentet igényel, amely túlmutat a nitrogénes műtrágyázáson. „Hogyan biztosítható a protein minősége az aktuális műtrágyaszint mellett?” című előadásában Prof. Dr. Bernhard Bauer elmagyarázta, hogy a nitrogén mellett a kén, kálium, magnézium, cink, mangán és különösen a molibdén hogyan játszik központi szerepet a fehérjeszintézisben. A kén a kéntartalmú aminosavak előállításához nélkülözhetetlen. Hogy a korlátozottan rendelkezésre álló nitrogént fehérjévé alakítsa, a jövőben célzott kénes műtrágyázási stratégiára lesz szükség a jövőben. A talaj magas pH-értéke korlátozhatja a kijuttatott kén felvehetőségét, ami adaptált stratégiát kíván. A kálium és magnézium befolyásolja a fotoszintetikus teljesítményt és az aminosavak fehérjévé alakítását. A hiánya esetén a növény maga termel aminosavakat, amelyek azonban nem alakulnak hatékonyan fehérjévé. A mikrotápanyagok itt különösen sokat nyomhatnak a latban: a cinkhiány a szabad aminosavak akkumulációját eredményezheti ahelyett, hogy azok fehérjékhez kötődjenek. A mangán a fotoszintézisben játszik szerepet, míg a molibdén a nitrát ammóniummá alakításához szükséges. A molibdénhiány csak könnyű, jó lefolyású talajokon fordul elő, ahol a molibdén könnyen kimosódhat. Emellett az erőteljes kénes műtrágyázás akadályozhatja a molibdén felvételét.

Forrás: NU Agrar
A mag fejlődése során először a fehérje kerül eltárolásra, mielőtt a keményítő tárolása dominánssá válik, és hígítja a fehérjetartalmat. A levelekből a későbbi nitrogéntranszfer a magba javíthatja a fehérje minőségét. A túl késői nitrátos műtrágyázással juttatott nitrogén azonban késleltetheti ezt a folyamatot. Bauer kiemelte, hogy csak holisztikus tápanyagmenedzsment biztosíthatja a jó minőségű fehérjét. Egy koordinált, a talajhoz és az időjáráshoz adaptált műtrágyázási stratégia kulcsfontosságú a hozam és a minőség hosszú távú optimalizálásához.
Konstanze Fritzsch (Saalemühle + Dresdener Mühle)
A fehérjék központi szerepet játszanak a pékáruk előállításában, de fontosságuk túlmutat a fehérjetartalmon. „Minden a protein? – A vevői igények és a mezőgazdasági körülmények közötti feszültség a minőségi gabona értékesítésében” című előadásában Konstanze Fritzsch, a Saalemühle és a Dresdener Mühle gabonabeszerzője elmagyarázta, hogy a fehérjék hogyan befolyásolják a tészta feldolgozását, és milyen kihívásokat támasztanak a változó a termesztési körülmények és vevői igények.

A német malomipari körkép szorosan összefügg a mezőgazdasággal. Míg egyes malmok a helyi gabonatermesztéstől függetlenül üzemelnek, mások, mint a Saalemühle és a Dresdener Mühle közvetlen együttműködésben vannak a gazdálkodókkal. Németország malmai évente mintegy 8 millió tonna búzát dolgoznak fel, de a fehérjetartalom az elmúlt években csökkent, ami megnehezíti, hogy megfelelő minőségű alapanyaghoz jussanak. A lisztre vonatkozó követelmények a végterméktől függenek. Míg a kekszek és ostyák elkészíthetők alacsonyabb fehérjetartalom mellett is, a pirítós kenyér, croissant vagy pizzatésztához magasabb fehérje- és sikértartalom szükséges. A vásárlók állandó minőséget várnak el, függetlenül az éves aratási ingadozásoktól. Ugyanakkor a fenntartható, helyi és maradékanyagoktól mentes termékek iránt nő a kereslet – gyakran mindennemű felárfizetési hajlandóság nélkül.
A fajták a bennük lévő fehérje minőségében térnek el egymástól. Nem minden fajta ad automatikusan jobb sütési tulajdonságokat az intenzívebb műtrágyázás következtében. Egyes fajták megtartják jó sütési jellemzőiket alacsony fehérjetartalom mellett is, és emiatt alkalmaznak a malmok differenciálatlan fizetési sémákat. Egy másik probléma a fajtatisztaság nyilvántartása. Míg Kelet-Németország nagy gazdaságai konkrét követelmények szerint termesztenek, Dél-Németország kis gazdaságok jellemezte struktúrájában a helyzet nehezebb. Mindazonáltal az ottani malomipari csoportok és gazdálkodók szintén együttműködnek, hogy a minőséget precízebben elkülönítsék. Hosszú távon a kihívás a sütőipar követelményeinek és a mezőgazdasági feltételeknek való megfelelés marad. A gazdálkodók, kiskereskedők és malmok szoros együttműködése kulcsfontosságú biztosítani a minőségi gabonát és megőrizni a versenyképességet.
Philipp Schilling (Agricultural Market Podcast)
A gabonapiacot számos tényező befolyásolja. „A gabonapiac – Hogyan működnek a piacok, és hogyan néz ki a jelenlegi helyzet?” című prezentációjában Philipp Schilling, gazdálkodó, volt gabonakereskedő és az Agricultural Market Podcast tagja, elmagyarázta, mely mechanizmusok irányítják az árképzést és milyen marketingstratégiákat alkalmazhatnak a gazdálkodók. Az árakat nem csak a kínálat és a kereslet határozza meg, hanem a makrogazdasági fejlemények, geopolitikai események és a piacok spekulánsai is. Különösen a befektetési alapok a búzával csak piaci trendek és gazdasági mutatók alapján kereskednek, a valódi kereskedési áramlások figyelembe vétele nélkül. Ennek eredményeképpen a kamatlábak, az infláció és az árfolyamok jelentősen befolyásolják a gabonaárakat.

A globális búzakínálat megváltozott: míg az elmúlt években a készletszintek csökkentek, a kereslet óvatos maradt. A magas kamatlábak és a gazdasági bizonytalanságok azt jelzik, hogy a vevők hajlamosak kivárni. Ugyanakkor Oroszország a nagy exportmennyiségekkel nyomás alá helyezi a piacot. Németországban a harmadik országokba irányuló export csökkent, míg Lengyelország és a Balti államok növelik piaci részesedésüket. Emellett Németország egyre élesebb versenybe kerül Franciaországgal Észak-Afrika értékesítési piacain, amit tovább súlyosbít a német búza csökkenő fehérjetartalma. Ez a piaci helyzet komoly kihívás a gazdálkodók számára. Sokan átlag alatti áron adják el a gabonát. Schilling folyamatos, kis léptékű marketinget javasol az áringadozások kompenzálására. Fontos továbbá nem csak az abszolút árra odafigyelni, hanem a relatív piacokra is – mint például a búza és a repce összehasonlítására és a műtrágyaköltségek hatására. Összefoglalva, Schilling hangsúlyozta, hogy a gazdálkodóknak közelebbről kell vizsgálniuk a modern marketingstratégiákat. A professzionális kockázatkezelés, nem csak a termelést optimalizálja, hanem az értékesítést is, amely kulcsfontosságú a hosszú távú gazdasági sikerhez.
A sehndei szeminárium
Amint az előző években is, Észak-/Közép-Németországban is sor került egy HORSCH szemináriumra. A második szemináriumra Sehndében került sor, ahová a résztvevők színes kavalkádja látogatott el: voltak, akik először voltak HORSCH szemináriumon, és olyan vendégek is, akiknek évek óta fix programjuk a részvétel.
Eva Therhaag (Julius Kühn Intézet, Dossenheim)
A sztolbúr/SBR súlyosan veszélyezteti a cukorrépa - és burgonyatermesztést, jelentős hozamveszteségeket okozva, különösen Németország déli régióiban. A fertőzött cukorrépa deformálódik, gumiszerű állagú lesz, míg a burgonyanövény legyengül, és a gumók eltarthatósága leromlik. A vektorok a recéskabóca-félék, amelyek a kórokozót a fertőzött növény nedveit szívva terjesztik.
Eva Therhaag, a Julius Kühn Intézet kutató munkatársa „Sztolbúr/SBR: már itt van? Jelenlegi ismereteink” című előadásában elmagyarázta, hogy a sztolbúr világszerte elterjedt. A termesztett növények mellett a kórokozó a vadnövényekben is tenyészik. A „basses richesses” szindrómát (SBR) először Burgundiában 1991-ben írták le, és gyakran bakteriális fertőzésekkel kombinálva fordul elő, ami miatt még nehezebb védekezni ellene.
A fő problémát a kabócák életmódja jelenti: petéit a talajba rakja, ahol a lárvák áttelelnek. Ez a közvetlen védekezést megnehezíti, különösen, mivel a kórokozót a kabócák következő nemzedéke is tovább viheti. A meleg, száraz időjárás elősegíti a kabócák szaporodását, és emiatt Németországban is egyre jobban elterjednek. A cukorrépa- és burgonyatermesztést ez kimondottan súlyosan érinti, de más zöldségféléken is érezteti hatását. Például a fertőzött burgonyagumók gyakran már nem értékesíthetők. Hessében ezt már a burgonyatermesztés drasztikus visszaeséséhez vezetett.

A kutató és gyakorlati szakértők különböző védekezési stratégiákon dolgoznak. Ezek többek között a növényvédelmi stratégiák, fajtarezisztencia, a vetésforgó optimalizálása és mechanikai beavatkozások, mint szalmamulcs alkalmazása, hogy a kabócák ne tudjanak petéket rakni. Emellett új módszereket, mint az RNS-interferencia, is tesztelnek, amivel gyengíteni lehet a kabócaállományt. Olaszországban kutatók vizsgálják, hogy vibrációs jelzésekkel megelőzhető-e a kabócák szaporodása. A sztolbúrt/SBR-t és a különböző növényekre gyakorolt hatását a politikusok is felismerték, és Németországban nagy fertőzési kockázatú régiók modellezését kezdeményezték alternatív stratégiák teszteléséhez. A szoros együttműködés a tudomány és a gyakorlat között kulcsfontosságú a megoldások kifejlesztéséhez és az érintett növények biztonságának megóvásához hosszú távon.
Dr. Rolf Peters (PotatoConsult UG)
A 2024-es év a burgonyatermesztőknek súlyos kihívásokat hozott: A nedves körülmények késleltetik az ültetést, megnehezítik a talajművelést, és növelik a költségeket. Dr. Rolf Peters a PotatoConsult UG vállalattól elemezte a helyzetet, és gyakorlati javaslatokat tett „Burgonytermesztés: A 2024-es év tanulságai” című prezentációjában. Az egyik legnagyobb kihívást a vetőburgonya igen magas ára jelentette 2024-ben, a csökkent termesztési terület és a vetőburgonyára vonatkozó szigorú vizsgálatok miatt. Emellett súlyos levéltetű-fertőzések vírusfertőzéseket okoztak, amely újabb területeket zárt ki a termesztésből. Az eredmény olyan hiányhelyzet volt, ami kreatív megoldások keresésére késztette a gazdálkodókat – például a válogatási módszerek módosítására vagy a gumók felvágására. A tavaszi nedves körülmények miatt sok területet későn műveltek meg. Peter hangsúlyozta, hogy nem a naptár a lényeg, hanem a vetés idejét meghatározó talajviszonyok. A tömörödött talajok akadályozzák a gyökerek behatolását, ami csökkenti a tápanyagfelvételt és a hozamot. Az egyenetlen csírázás egy másik probléma volt: az előcsírázott gumók egyenletesebben hajtottak ki, míg a nedves vagy sérült gumók gyengébben, és könnyebben meg is betegedtek. A növény minősége és a tárolási körülményei jelentősen befolyásolták a későbbi hozamot. A talajtömörödés kulcsfontosságú hozamtényezőnek bizonyult. A nagy tengelyterhelések és a helytelen abroncsnyomás hatalmas hozamveszteségeket okoztak. A célzott talajlazítás 25-30 cm mélyen kedvező volt, míg az erős tömörödés késleltette az állomány fejlődését. Érdekes módon a késői vetés nem feltétlenül eredményezett alacsonyabb hozamokat: a korán vetett burgonya gyakran egyenetlenül kelt ki hideg, nedves talajban, míg a későbbi vetések a melegebb talajban jobban fejlődtek. Peters javasolta az ültetési idő rugalmas igazítását a talajviszonyokhoz, elkerülve a tömörödést és magas minőségű vetőanyag használatát. Az élvonalbeli technológia önmagában nem elég – az agronómiai elvek kulcsfontosságúak a gazdaságos és megbízható burgonyatermesztéshez.

Kornis Ferenc (N.U. Agrar GmbH)
A stabil fehérjeszintek biztosítása a búzában egyre nagyobb gondot jelent a gazdálkodóknak. „Fehérjetartalom: Milyen intézkedésekkel őrizhetjük meg?” című előadásában Kornis Ferenc, az N.U. Agrar ügyvezető igazgatója és növénytermesztési szaktanácsadója a műtrágyaszabályozások, időjárási viszonyok és a tápanyagellátás fehérjetartalomra gyakorolt hatásait elemezte, és gyakorlati megoldásokat mutatott be. A stabil hozamok ellenére a fehérjetartalom szintje csökken, megnehezítve a piaci értékesítést és gazdasági veszteséget eredményezve. A nitrogénes műtrágyázás korlátozása az egyik fő ok, de Kornis hangsúlyozta, hogy a nitrogén mellett egyéb tényezők is döntő szerepet játszanak. Egy fő szempont az optimális tápanyagellátás. A kén javítja a nitrogén felvételét és a fehérjeszintézist. Tesztek mutatták ki, hogy a célzott kénes műtrágyázás nem csak a fehérjetartalmat, hanem a hozamot is növeli. A kálium szintén kulcsfontosságú, mivel optimalizálja a növény víz- és tápanyagfelvételét, így közvetlenül befolyásolja a fehérje előállítását. Az olyan mikrotápanyagokat, mint a cink és a molibdén, gyakran alábecsülik, de jelentős szerepet játszanak. A cinkhiány jelentősen csökkenti a fehérjeszintézist, mivel a cink az enzimek kialakulásához szükséges. A molibdén ugyanakkor kulcsfontosságú ahhoz, hogy a növény a nitrogént hasznosíthassa. Kornis ezért rendszeres talaj - és növényvizsgálatokat javasolt a hiányosságok korai szakaszban történő azonosításához és ezek célzott kompenzálásához. Az időjárás befolyása szintén jelentős: az első 14 nap virágzás után különösen fontos. Egy borult, csekély napsütéses időszak ilyenkor a fehérjetartalmat akár 1,4 százalékponttal is csökkentheti. Emellett az aszály vagy a belvíz is kihat a tápanyagfelvételre, és így a fehérjeszintézisre is. Megoldásként Kornis precízebb műtrágyázási stratégiát javasolt: a nitrogén mellett a kénnek és a káliumnak is megfelelő mennyiségben elérhetőnek kell lennie. A káliumot már a vegetációs időszakban érdemes kijuttatni. Ezenkívül az olyan mikrotápanyagokat, mint a cink és a molibdén, célzottan kell kijuttatni. Kornis összefoglalása: a fehérjeszint csökkenése nem csak a csökkent nitrogén-kijuttatásnak tulajdonítható. A tápanyagmenedzsmentjüket optimalizáló, a helyszíni körülményeket figyelembe vevő gazdák biztosíthatják a magas fehérjeszinteket és elkerülhetik a gazdasági veszteségeket a szabályozási korlátozások ellenére.