HORSCH Live – betekintés és szakismeretek első kézből
2024/2025-ben a HORSCH Live megint egyedi, digitális platformot kínált a tudástranszferhez. Öt előadás és panelbeszélgetés hangzott el élőben streamelve decemberben és januárban.
Egy sokoldalú programon belül a szakértők és gazdálkodók megvitatták a ma és a holnap mezőgazdaságát, a betegségek mintázatait, rovarkárosítókat, a hatékony fölhasználatot, az erőforrásokat és a technológiát. Mostanra a HORSCH Live jól bevált digitális formátumma vált a téli hónapokban; gyakorlatias tartalma miatt a közönség is nagyra becsüli.

Gyakorlatorientált észrevételek
Az elmúlt évek tapasztalatai a hosszabb száraz és nedves időszakokkal új kihívásokat támasztanak felénk. A talaj a növénytermesztés fontos alaptényezője, mivel tápanyagokat és vizet tárol. Hogyan használhatók fel ezek az erőforrások optimálisan? Figyelembe kell venni a talajművelés intenzitását? Ezeket a kérdéseket Enno von Reden, Wilfried Mißlbeck, Constantin Horsch és Michael Braun vitatta meg. A „Talajművelés átmenetben” c. panelbeszélgetés olyan megközelítéseket vizsgált, mint a direktvetés és a forgatás nélküli talajművelés a klimatikus változások hatásai vonatkozásában. Kiemelték, hogy a megfelelő művelési módszer kiválasztása jelentős mértékben függ a helyszíni viszonyoktól és a kapcsolódó klimatikus kihívásoktól. A vita egyik fókuszpontja a talajszerkezet fontosságáról szólt a vízmegtartáshoz és a tápanyagok elérhetővé tételéhez.
„Scarce land - How can agriculture develop further?” (Földhiány – Hogyan fejlődhet tovább a mezőgazdaság?) c. előadásában, Prof. Dr. Peter Breunig (Weihenstephan-Triesdorfi Alkalmazott Tudományok Egyeteme) a korlátozott földterületeken végzett fenntartható és termelékeny gazdálkodás kihívásait ismertette. Megmutatta, hogy az élvonalbeli technológiák, mint a precíziós gazdálkodás, a műholdas elemzések és az automatizált termesztőrendszerek hogyan optimalizálhatják a hozamokat, és használhatják hatékonyabban az olyan erőforrásokat, mint a víz és a műtrágya. Kiemelte továbbá a vetésforgó, a regeneratív termesztési módszerek és digitális vezérlőrendszerek fontosságát a föld fenntartható használatához. Ebben a tekintetben a politikai keretrendszerek és a gazdasági ösztönzők meghatározó szerepet játszanak.
Az egyik előadó, Barbara Steinberger a „PatchSpraying - a practical measure for precise nest treatment?” (Foltpermetezés: a gócpontok precíz kezelésének gyakorlati módszere?) témát vitatta meg Robin Minkkel (SAM Dimension), Robin Kümmererrel és Andreas Bürlével. A módszer potenciáljáról és kihívásairól beszéltek, tekintettel a növényvédőszerek használatának csökkentésére sorba vetett kultúrák esetén. Kiemelték a növényvédőszerek gyomok irtására történő használatának lehetőségét a célzott gyomirtáshoz az egész földterület kezelése helyett. Ugyanakkor a rendszer korlátait is megvitatták, különösen, ami a műszaki követelményeket, időjárási körülményeket és a precíziós technológiát illeti.
„Insect pests - populations are changing. How can we react?” (Rovarkárosítók – Változó populációk, milyen válaszlépéseket tehetünk?) c. prezentációjában Maximilian Rüdt (N.U. Agrar) a rovarkárosítók populációinak változásait és ezek hatásait vizsgálta. A globális kereskedelem és a klímaváltozás elősegítik az új fajok elterjedését, és lerövidítik a meglévő kártevők életciklusát, a parazitafertőzéseket gyakoribbá és intenzívebbé téve. A melegebb hőmérsékletek különösen elősegítik az invazív fajok elterjedését új régiókban, és jelentős károkat okoznak. Ellenlépésként Maximilian Rüdt a biológiai növényvédelem intenzívebb használatát javasolja, a növényvédelem precízebb alkalmazása mellett modern szenzoros technológiával, és a vetésforgók célzott alkalmazásával. A digitális monitorozó rendszerek segíthetnek a kártevők korai stádiumban történő észlelésében, minimálisra csökkentve az aratási veszteségeket.
A ca. phytoplasma solani kórokozó jelentős hozamveszteségekhez vezet, különösen cukorrépánál (gyökérrothadást okoz) és burgonyánál. Achim Jesser (Südzucker) ismertette a betegség átadódási útvonalait, és fő vektorokként a kabócákat nevezte meg. Az elmúlt években e kórokozó terjedése növekedett. Achim Jesser ismertette, hogy a célzott monitorozás, a vetésforgó korrigálása és az integrált növényvédelmi intézkedések segíthetnek csökkenteni a kockázatot. Kulcsfontosságú korai szakaszban felismerni a tüneteket, hogy hatékony ellenintézkedéseket tehessünk a hosszú távú károk elkerüléséhez.
Ha esetleg elmulasztotta a HORSCH Live-ot, vagy behatóbban szeretné tanulmányozni a tartalmakat, a teljes prezentációk továbbra is ingyenesen elérhetők a horsch.com/live linken.