Vissza a jövőbe – Hogyan felelnek meg a múlt innovációi a mai követelményeknek
Az Agritechnica 2023 szakvásáron a HORSCH bemutatta a Leeb Xeric gépet, ami egy 30 év előtti fejlesztési projekt újraélesztése volt. Ebben az interjúban Theo Leeb elmagyarázza, hogyan történt, mi jellemzi a pneumatikus műtrágyaszórót, és milyen tapasztalatokra tettek szert.
terraHORSCH: Mi teszi a Xeric-et inkább visszatérővé mintsem belépővé a HORSCH LEEB esetében a műtrágya-technológiába?
Theo Leeb: A Xeric nem az első általunk fejlesztett pneumatikus műtrágyaszóró. Már 1994-ben készített a Leeb egy ilyen berendezést. Ez volt az első fejlesztési projektem, amit Michael Horschnak végeztem. A 90-es években két prototípus épült, 24 méteres munkaszélességgel. A cél a műtrágya nagy precizitással történő szórása volt. Vagyis egy kijuttatási térképpel, talajminták alapján. Ekkor már tudtuk alkalmazni a VariableRate (változtatható térfogatáram), a VariableRate per Section (szakaszonkénti változtatható térfogatáram) és a SectionControl (szakaszos vezérlés) funkciókat. A fő alkalmazási terület az alapvető műtrágyázás, különösen a kálium kijuttatása volt.
A piac ekkoriban azonban korlátozott volt. Emellett a gazdálkodók érdeklődése a GPS technológia iránt és a precíziós gazdálkodás messze nem volt még olyan elterjedt, mint manapság. Kijelenthető, hogy a piac még nem állt akkoriban készen, és emiatt maradt el ennek a fejlesztésnek az utókövetése.
Mi győzte meg Önt arról, hogy a pneumatikus műtrágyaszóró projektbe új életet kell lehelni?
Az első gépeket 30 éve fejlesztették ki – azóta sok minden történt a műtrágya-technológiában. A precizitás iránti igény különös mértékben megnövekedett, egyre inkább megközelíti már a növényvédelemét. Ugyanakkor a hangsúly egyre inkább olyan szempontokra terelődik, mint a hatékonyság és a növekvő munkaerőhiány. A centrifugális szórók gyakran elérik munkaszélességük határát. A maximum gyakran 36 méter körül van. Egyes régiókban ez már figyelemre méltó kompromisszumnak minősül.
Ma a precizitás két okból szükséges: egyrészt a vizektől való távolságot előíró jogszabályok miatt. Másrészt az üzemeltetési erőforrások hatékony felhasználása miatt. Emellett a klíma miatt a kijuttatási időablakok egyre inkább rövidülnek. Az olyan külső hatások, mint a keresztszél például, az keresztirányú elosztásban jelentős szabálytalanságokat okozhatnak.
Emellett az elmúlt években az ügyfeleink ismételten kérdezték, nem lenne-e kedvünk visszatérni ebbe az ágazatba is. Tehát a kereslet szemlátomást megvolt. Emiatt a projekttel 2022-ben újra elkezdtünk foglalkozni.
Mit tanultak a 90-es évek prototípusaiból? Ezeket a tapasztalatokat miként építették be a mostani koncepcióba?
Alapvetően két tanulságot vonhattunk le. Először is: ha nagy üzemeltetési sebességek mellett kívánunk nagy kijuttatási rátákat elérni, akkor csak nagynyomású adagolótartályos megoldás jöhet szóba, ahol az egész adagolórendszer azonos nyomásszinten van – hasonlóan a nagy vetőgépekhez. Ez azt jelenti, hogy a fő tartály nyomása azonos legyen az adagoló egységekével. Ez kiküszöböli az injektor szükségességét, amely nagy teljesítményveszteséget eredményezne.
A műtrágya vagy vetőmag pneumatikus szállításának kétféle módja van. Az első opcióban egy injektorral generálnak vákuumot, a szállítandó anyagot a légáram ragadja el és továbbítja. Ennek a megoldásnak nagy a teljesítményigénye, nagy légmennyiségeket kell hozzá megmozgatni. A második módszer a nagynyomású tartály módszer, mivel ezt már nagy vetőgépekhez kiváló eredményekkel alkalmazták. Ebben az esetben az egész rendszer légnyomása azonos. Ez lehetővé teszi, hogy a szállítandó anyag szabadon essen a szállító légáramba. Mi már 1994-ben nyomás alatti tartállyal dolgoztunk.
A második tanulság a múltból az volt, hogy a pneumatikusan szállított műtrágya pont olyan erős koptató hatást fejt ki, mint egy homokszóró rendszer. A sarkoknál és a tömlőkben való átvezetéseknél ezért erős koptató hatásra kell számítani – így ezeket lehetőség szerint el kell kerülni. Ezt a hibát 1994-ben elkövettük, és a saját hibánkból kellett tanulnunk. Ezt követően az adagoló egységeket a tartály alatt helyeztük el, mivel, véleményünk szerint ez volt a legegyszerűbb megoldás, mivel a műtrágya közvetlenül a tartályból eshetett az adagoló egységbe.
Ez azonban a légáramot, és így a szállítási távolságot is meglehetősen hosszúvá teszi. A műtrágyát át kell vezetni az egész alváz alatt, hátulra, a gémbe, számos tömlőn és hajlaton keresztülvezetve az anyagot. Akkoriban ez igen hamar a tömlők szétfoszlásához vezetett. Ezt sikerült kiküszöbölnünk, de azt is tudtuk, hogy lehet ezt jobban is csinálni. A Xeric koncepcióját ezen tapasztalatok alapján dolgoztuk ki.
Min alapul ez a koncepció?
A műtrágya szállítási útvonalát a lehető legrövidebben akartuk kialakítani. Ennek kulcsa a keret középső részén elhelyezett adagolótartály. Ez azt jelenti, hogy a műtrágyát a kereten át a szórólapátig csak egy irányban kell szállítani. Az adagolótartály terhelésmérő cellákon van elhelyezve, és az egész adagolórendszert tartalmazza. Ezt szállítócsigák töltik folyamatosan a nagy tartályból. Ez az elrendezés lehetővé teszi a nagy kijuttatási rátákat viszonylag kis pneumatikus teljesítmény mellett.
Mik a Xeric kiemelkedő funkciói?
Dióhéjban: a precizitás és a hatékonyság. Jelenleg akár 48 méteres munkaszélességet is meg tudunk valósítani a növényvédelmi technológiával kombinálva, ezáltal a 48 méterre úgy tekintünk, mint a nagy gazdaságok jövőbeli új munkaszélességére.
A Xeric tizenkét szakaszból álló kerettel rendelkezik – a keret szélességétől függően 3 vagy 4 méteres szakaszok építhetők. Ugyanazzal a precizitással, mint a növényvédő permetezőgépnél, a SectionControl (szakaszos vezérlés), CurveControl (kanyarkompenzáció) és a VariableRate per Section (szakaszonkénti változtatható térfogatáram) funkciókkal. A Leeb 12 TD gépéhez hasonló alvázra van felépítve, aktív kormányzással – a kiemelkedő manőverezhetőséghez – akár 2,15 m átmérőjű gumiabroncsokkal.
Egy fő előnye az, hogy a széltől viszonylag függetlenül, nagy sebességgel lehet vele dolgozni. Emellett a műtrágya minősége alárendelt szerepet játszik. Azt is megkockáztatnám, hogy egyáltalán nem játszik szerepet, amely gazdasági előnyöket jelent.
A Xeric kardántengelyes hidraulikus meghajtással rendelkezik, vagyis a szabványos traktorok hidraulikus teljesítménye megfelelő hozzá. Ami a szükséges vonóerőt illeti, a Xeric esetén a 300 LE osztályról beszélünk.
A műtrágyaszórót az Agritechnica 2023 szakvásáron mutatták be. Mik a gyakorlati tapasztalatok?
Célunk a kezdetektől a műtrágyaszórás kalibrálásának automatizálása volt. A kalibrálást az adagolótartályon megtalálható mérőcellák veszik át. Ezt az elemet jelenleg optimalizálják. Ennek a szezonnak a tapasztalatai azt mutatják, hogy ez különösen olyan vevők számára szükséges, akik a nap folyamán igen gyakran váltanak műtrágyatípusokat. A manuális kalibrálás finomított változata szintén készen fog állni a következő szezonra. Kezdetben igen nagy szkepszis fogadta a műtrágya csigás szállítását az adagolótartályba. Aggódtunk, hogy a csigák túlságosan felőrölnék a műtrágyát. Véleményünk szerint ez az aggály indokolatlannak bizonyult. A műtrágya ugyanúgy juttatható ki, ahogy betöltik. Ha granulált műtrágyát töltenek be, granulátum jön ki; ha port töltenek be, akkor por jön ki.
A műtrágyaszóró tartályának űrtartalma 14 m3. Mit jelent ez a gazdaságok számára logisztikai szempontból?
A műtrágyázásra való tekintettel a logisztika kulcsfontosságú tényező a teljes teljesítményre szempontjából is. A tartály nagy űrtartalma azt jelenti, hogy munkaerőhiány idején egy személy majdnem ugyanakkora területet tud lefedni, mint korábban a műtrágyaszóró és az adagoló kezelői együtt.
A növényvédő permetezők a BoomControl keretvezérlő rendszerrel vannak ellátva. Milyen szerepet játszik ez a műtrágya-technológiában?
A növényápolási technológiában a keretvezérlő rendszer meghatározó elem az elsodródás csökkentéséhez, a keret alacsonyra engedésével. A műtrágyázási technológiában az elsodródás csak igen csekély szerepet játszik. A precíz keretvezérlés azonban kulcsfontosságú az keresztirányú eloszláshoz és a nagy üzemeltetési sebességek eléréséhez. Ezért mi ugyanezt a pontosságot kínáljuk a műtrágyához is.
A hagyományos technológiával szemben vannak korlátai ennek a technológiának?
A keret azt jelenti, hogy a Xeric a kis méretű táblákkal jellemezhető régiókban kevésbé agilis. Például, ha a gépkezelőnek oszlopokat, stb. kell kerülgetnie, vagy be kell csuknia a keretet. Ezért mi ennek a technológiának a sikerét inkább a nagyobb gazdaságokban látjuk. Egy másik szempont természetesen az összehasonlítva magasabb beszerzési költség, amely abból adódik, hogy a Xericben sokkal komolyabb műszaki tartalom van, mint egy tárcsás műtrágyaszóróban. Mindazonáltal a rendszer előnyei túlsúlyban vannak a hátrányokkal szemben.
Melyek a következő lépések?
A Xeric jelenleg 36 vagy 48 méteres munkaszélességben kapható. A jövőben a keretszélesség-választékunkat bővíteni szeretnénk, pl. a következő lépésen 39 méteres szélességet is kínálva. Gondolkodunk egy egytengelyes modellben is – mellette és ellene is szólnak érvek. Majd meglátjuk.