Aszály és technológia: a precizitás új lehetőségeket nyit
Aszály és szélsőséges időjárás – ezek a témák világszerte egyre relevánsabbak. Philipp és Constantin Horsch elmagyarázzák, hogy ez miért nem csak a csapadékhiányról szól, hanem a vízzel, és a talajjal való új bánásmódról, valamint a precíziós gazdálkodásról is.
A víz egyre inkább a szántóföldi gazdálkodás korlátozó tényezőjévé válik – világszerte, mindenhol. És nem csupán az eső hiányáról van szó. Elég alapvető fontosságú változás következett be az elmúlt években annak értelmezésében, hogy hogyan kell bánnunk a vízzel és a talajjal. „Amikor ma a gazdálkodókkal beszélünk, az aszály témája azonnal beugrik” – mondja Philipp Horsch. Néhány éve ezek a tényezők még elég másképpen festettek.
A klímakutatók ezt a látásmódot erősítik meg: nem a teljes csapadékmennyiség változott, hanem annak eloszlása. Az eső koncentráltabb lett – vagy hetekig nem esik egy csepp se. A szélsőséges időjárási viszonyok hosszabb időre állnak be, magas és alacsony nyomású területek maradnak egy helyben, huzamosabb idejű aszályt vagy nedves időszakot hozva. „Egyre terjed a felismerés, hogy ez nem mindig a hőséggel kapcsolatos, hanem e fázisok szárazsága okozza a problémát” – teszi hozzá Constantin Horsch. A nyomás, hogy stabil hozamokat hozzunk létre, egyre inkább nő – ahogyan a természeti erőforrások hatékonyabb kihasználásának szükséglete is. Az alkalmazkodóképesség és mindenekfeletti precizitás pedig egyre nagyobb jelentőségűvé válik.
Tápanyaggazdálkodás és talajművelés
Az első korlátozó tényező általában a tápanyagok hiánya: „A növény mindig éhezik, mielőtt szomjan hal” – foglalja össze Constantin Horsch. Ez az elv víztakarékos munkamódszert kíván. A direktvetés vagy sekély művelésű termesztés önmagában nem elég. „Ez főleg a tápanyagok elérhetővé tételéről szól a növény számára, és ez az a pont, ahol a talajművelés fontos szerepet játszik. A takarónövények termesztése és a direktvetés kombinációja egy lépés – de talán nem teljesen elegendő. A talajnak oxigénre van szüksége és bizonyos talajtérfogatra, hogy a tápanyagokat a növény fel tudja venni. Ugyanakkor a megfelelő mennyiségű talajtérfogat csak talajműveléssel állítható elő. Ez azt jelenti, hogy a megfelelő minőségű talajművelés szintén jelentős befolyásoló tényező” – mutat rá Constantin Horsch. „Számos gazdálkodó a száraz időszakokat a talaj mélylazítására használja, egyrészt, hogy megszüntesse az évek során kialakult talajtömörödést, másrészt, hogy kiegészítő tápanyagokat, pl. foszfort vigyen be.” A talajművelésnek biztosítania kell a megfelelő talajszerkezetet, ahhoz hogy a növények hozzáférhessenek a tápanyagokhoz. Egy másik szempont a tápanyagok célzott kijuttatása. Nyilvánvalóvá vált, hogy a talaj tápanyag-koncentrációja nagyobb a felső rétegekben és lefelé haladva csökken. Ez nem ideális, különösen száraz körülmények mellett, mivel a talaj általában felülről szárad ki, így a tápanyagok csak korlátozottan fognak a növények rendelkezésére állni. „Ez az oka, hogy olyan technológiával dolgozunk, amely mindenekfelett optimalizálja a tápanyag eloszlását” – mondja Philipp Horsch. Alapvetően a központi cél továbbra is a talaj vízmegtartó képességének javítása – például a feltalaj célzott mélyítésével, humuszképződéssel és jól átgondolt vetésforgóval. Kulcsfontosságú, nem csak a víz talajban tartásához, hanem hogy a talaj a vizet gyorsan és hatékonyan tudja beszivárogtatni. Ebbe a tekintetben a talajszerkezet jelentős szerepet játszik. A precíziós talajművelés kulcsfontosságú szempont: „Sekély művelési mélységben szeretnénk dolgozni, nagy precizitással a párolgás csökkentéséhez, és mélyen is, nagy precizitással, hogy elhelyezzük a tápanyagokat, és mélységben fellazítsuk a talajt” – magyarázza Philipp Horsch. És ez pontosan az ellentmondás: egyrészt, célzott feltalajlazításra van szükség a talajszerkezet javításához, és a tápanyagok elérhetővé tételéhez a növény számára. Másrészt ott a NoTill (forgatás nélküli talajművelés) gondolata is, ami minimálisra csökkenti a talajbolygatást, víztakarékossági okokból. Két szemlátomást ellentmondó megközelítés.
Vajon a NoTill lehet a megoldás?
Minden talajbolygatás valamilyen mértékű vízfelhasználással jár – még akkor is, ha a talajt közvetlenül tömörítik. Akkor a NoTill a megoldás? Philipp és Constantin Horsch szerint ez nem ennyire egyszerű. Ez számos tényezőtől függ – a talajtípustól, a vetésforgótól, a klímától. Technikai szempontból a tárcsás direktvetés dominált, mivel ez precízebben helyezi el a magot. „Száraz, kontinentális régiókban tárcsás és kapás gépeket is találunk. Itt mindazonáltal a kapás megoldás az elterjedtebb” – magyarázza Philipp Horsch. A kapás eszköz egy előnye: a tisztító hatás különösen előnyös olyan régiókban, ahol rövid az ősz és a tél hamar beköszönt, és a szármaradványok alig bomlanak le.
A direktvetés eredetileg olyan területekről származott, amelyek mindig túl szárazak vagy túl nedvesek voltak. Emellett ezek a régiók télen rendkívül hidegek, tehát a nehéz talajok megfagynak, ami segíti a talajművelést. Az eső és a meleg növelik a biológiai aktivitást a talajban. „Európában a telek egyre enyhébbé válnak. Valószínűleg ezért van nehezebb dolgunk a direktvetéssel, mivel gyakran eléri a határait, és a kártevők miatt is” – mondja Constantin Horsch. Mindketten egyetértenek abban, hogy a klasszikus direktvetés leginkább nehéz talajokon lehetséges, azonban ehhez átgondoltabb vetésforgó szükséges. „Meg kell találnunk a gyomok és kártevők kezelésének a módját, miközben továbbra is kihasználjuk a direktvetés hatását. Ez azt jelenti, hogy a talajt átgondoltabban bolygatjuk meg – ez a jelenlegi megközelítésmód” – magyarázza Philipp Horsch.
A direktvetés változása
„A direktvetés modern formája inkább a talajműveléssel való kombináció felé halad – még a vetésforgón belül is” – teszi hozzá. „Számos régióban vetésforgó-specifikus direktvetésről vagy vetésforgós NoTill-ről beszélünk” – teszi hozzá Constantin Horsch. A cél a direktvetés átgondolt bevonása és a talajműveléssel történő kombinálása a vetésforgón belül. A talajművelést például egyre inkább bevonják még hagyományosan talajművelés nélküli régiókban is, mint amilyen Kanada. „10 évvel ezelőtt ez nem volt probléma” – magyarázza Philipp Horsch. A kezelés mélysége és precizitása kulcsfontosságú. Lényegében minden talajbolygatás vízbe kerül – különösen száraz időszakokban. „A talajműveléshez számos választható kapánk van az intenzív keveréstől a mélylazításig, amely nem hozza fel a talajt a felszínre. Emellett próbálunk ügyfeleinknek lehetőséget biztosítani, hogy a lehető legkevesebb talajt bolygassák meg, precízen dolgozzanak, és a talajlazítást mégis megvalósítsák” – mondja Constantin Horsch. „Mindez a vetés előtt is elvégezhető, de a vetéssel is kombinálható” – teszi hozzá Philipp Horsch.
Ehhez az egyik kulcsgép a Focus: „A Focus központi szerepet játszik egyes területeken, mivel a talajművelést és a vetést kombinálja. Ez a következőket jelenti: nincs időveszteség a műveletek között, ezáltal kevesebb a vízveszteség is. Ugyanakkor a műtrágyadepók közvetlenül lehelyezhetők, hogy a növényeket célzottan lássa el tápanyaggal” – állítja Constantin Horsch. „A Focus rendszer a világ legsikeresebb StripTill (sávos talajművelés) módszere, és egyértelműen a legnagyobb területen alkalmazzák. Különösen a könnyű talajok predesztináltak erre, mivel mélyen fel kell őket lazítani” – teszi hozzá Philipp Horsch.
Precizitás a vetéskor
A precizitás nem csak a talajművelési ágazatban játszik meghatározó szerepet – kulcsfontosságú az aszály kezelésében is vetéskor. Mivel gyakran csak keskeny időablak áll erre rendelkezésre, minden az optimális beágyazódástól függ. „A tökéletes beágyazódás eléréséhez fontos odafigyelni a megfelelő időzítésre és a gép kiválasztására, hogy minden magot azonos körülmények mellett vessenek el. A visszamaradó víz felhasználásának és az állomány létesítésének a precizitás az alapja” – állítja Philipp Horsch. „A csoroszlyanyomást automatikusan szabályozó, és így tökéletes és egyenletes elhelyezést biztosító AutoForce rendszerünk e tekintetben kiemelt szerepet játszik. ParaDisc csoroszlyáinkat is folyamatosan továbbfejlesztjük, hogy biztosítsuk a megbízható maglehelyezést.” Mostanra egyre több gazdálkodó használ szemenkénti vetéstechnológiát repcéhez az aszály leküzdésére, a magot a lehető legprecízebben helyezve el, ideális körülményeket teremtve a növényfejlődéséhez. Egy másik előnye a gép kihasználtságának optimalizálása, hiszen a cukorrépa, kukorica és a repce is egy vetőgéppel vethető. Hogy a körülményekre reagálni lehessen, világszerte egy másik trend figyelhető meg: „Egyre inkább észrevehető, hogy az ügyfelek többet fektetnek vetéstechnológiába” – mutat rá Constantin Horsch. Philipp Horsch hozzáteszi még: „A trend egy második gép felé mutat, nem két azonos, hanem két különböző gép felé, hogy a gazdálkodók alkalmazkodhassanak és vetéskor a körülményekhez alkalmasabb gépparkkal dolgozhassanak, és agilisebben végezhessék a vetést.” A cél, hogy az időjáráshoz alkalmazkodó, vetésforgó-specifikus módon lehessen dolgozni. „Hogy megoldásokat kínálhassunk, vetéstechnológiai és talajművelési portfóliónk sokoldalú – és erre a sokoldalúságra szükség is van, mivel a különféle körülményeket egyetlen géppel nem tudjuk lefedni. Az ügyfelek sokat várnak a gépektől, amikor precizitásról és rugalmasságról van szó.”
Kifinomult rendszerek
Már világos, hogy a szántóföldi gazdálkodást a szélsőséges időjárás és az aszály fogja egyre inkább jellemezni. Ennek a kezeléséhez átgondolt és kifinomult rendszerekre van szükség. A direktvetésről vagy talajművelésről folytatott vita nem vagylagos döntést kívánó kérdés. Inkább arra mutat rá, hogy rugalmasságra van szükség mind a talajművelési stratégiák, mind a gépek tekintetében. „A direktvetés nem csodaszer. Része lehet a megoldásnak – de csak egy átgondolt rendszer kontextusában” – emeli ki Constantin Horsch. Ehhez Philipp Horsch hozzátette: „Amire szükségünk van, az a sokféleség. Sokféleség a technológiában, a vetésforgóban, a termesztésben. Ezt nem érhetjük el egyetlen géppel, vagy egy körülhatárolt stratégiával.” A NoTill és a talajművelés így nem ellentmondó megközelítések; mindkettő létjogosult, és egymást egészítik ki. Így a fejlődés sokkal inkább a vetésforgóhoz adaptált talajművelés felé mozdul a tápanyagok felvételéhez, a feltalaj kialakulásának és a talaj vízmegtartó képességének javításához – azzal a céllal, hogy száraz időszakokban is stabil hozamokat érjenek el. Megkerülhetetlen ebben a vonatkozásban a precizitás mind a talajművelésben és a vetésben. Mert egy egyenletes állomány csak akkor létesíthető, ha a magot egyenletesen vetik, és mindegyik növény összehasonlítható induló körülményekbe kerül – ami a vízfelhasználás és a stabil állományfejlődés fontos előfeltétele.