Mezőgazdaság háború idején
A veszteségek és kihívások ellenére Ukrajna gazdálkodói folyamatosan végzik munkájukat, és további beruházásokat hajtanak végre. Teljesítőképességük határán dolgoznak, mindemellett minden nap új kihívást jelent számukra. A folyamatos harcok, a szélsőséges időjárási körülmények, a kiszámíthatatlan árak, a logisztika hiánya és bonyolult értékesítési csatornák jellemzik mindennapi életüket.
Vasil Shtendera, az Ukrajna déli részén található herszoni Dodola 2021 Ltd. Gazdaság tulajdonosa rajong a talajművelés nélküli gazdálkodásért. Több mint 15 éve rendkívül sikeresen alkalmazza ezt a módszert. A precíziós gazdálkodás és az élvonalbeli technológia alkalmazása számára magától értetődő dolgok. A háború előtt egy táblán évente kétszer aratott – a szóját öntözött táblákba vetette az őszi kúltúrák után.
Amit a mozgástér enged...
Az orosz invázió a gazdaság területein – összesen mintegy 4200 hektárt érint, ahol korábban búzát, repcét, napraforgót és szóját termesztettek. A létrejött harctéri állapotokon belül keresztül kasul-védelmi vonalak húzódnak végig. „A normál életünk egyik pillanatról a másikra omlott össze. Mindazonáltal megtettük, amire lehetőségünk volt. Mindenekelőtt a helyieken igyekeztünk segíteni: Lisztet és olajat állítottunk elő, és az árut szétosztottuk. Kórházakat támogattunk üzemanyag-szállítmányokkal az áramellátás biztosítása érdekében. És természetesen evakuáltuk dolgozóinkat és családjaikat” – emlékezik vissza Vasil Shtendera.
A technológiára is azonnal oda kellett figyelniük. Mivel az ellenőrzési pontok veszélyeztették a szállításokat, számos gépet magánkertekben, illetve a telephelyen maradó dolgozók udvaraiban rejtettek el. A kisebb gépeket még el is ásták. Így a fontos technológiának legalább néhány elemét sikerül megmenteni.
A farmot és a raktárakat napi rendszerességgel rabolták: kamionokat, a darurendszert, az öntözőberendezéseket, egy 9 méter magasra emelő Merlo homlokrakodót és egy JCB gépet is elvittek. Mintegy 300 tonna műtrágyát (folyékony AHL), növényvédőszert és vetőmagot is elloptak. A 150-200 tonna folyékony műtrágya tárolására alkalmas tartályok megsérültek és tönkrementek. Csakúgy, mint öntözőrendszer, mely szintén javíthatatlanul tönkrement. Emellett a földeket az ellenség rakétatámadásai is felégették. Például 2022 márciusának kezdetén 180 hektár őszi búza (tervezett betakarítási hozam: 4 t/Ha), 200 Ha őszi káposztarepce és további 150 Ha repce ment tönkre egy betakarítási szezonon belül. A teljes kárösszeg több mint 40 millió hrivnya (nagyjából 1 millió euró) volt, és ebbe az öntözőrendszer nincs beleszámítva.
Ukrajna állami vészhelyzeti szolgálatának jelentése szerint valószínűsíthetően 156 000 km² terület továbbra is elaknásítva marad. Az aknamentesítés 37 milliárd dollárba kerül és több, mint 10 000 mérnök munkája szükséges hozzá. Az év eleje óta 128 ukrán gazdálkodóval végzett aknarobbanás.
Ukrajna Mezőgazdasági Minisztériuma szerint az agrárszektor veszteségei a háború kezdete óta több, mint 11 milliárd dollárt tettek ki, és ez az összeg tovább emelkedik. A kár jelentős része a mezőgazdasági gépek megsemmisüléséből, ellopásából ered. Igen jelentős gabonatároló kapacitás (magas tárolósilók és elevátorok) ment tönkre, a benne tárolt gabona meg vagy szintén megsemmisült, vagy ellopták. A veszteségek kisebb, de szintén jelentős része az évelő gyümölcsösök pusztulásának tulajdonítható.
Új kezdet a háború közepén
2022 novemberében a területek 70%-át sikerült visszaszerezni. Ezek regenerációja azonban 2024 júniusáig tartott. A dolgozók mintegy 80%-a azóta visszatért. A Dodola 2021 Ltd. jelenleg 30 főt foglalkoztat.
A technológia megjavítását külső segítség nélkül a gazdaság dolgozói végezték. Emellett, a földterületeket aknamentesíteni is kellett. Mivel kormányprogramok még nem voltak, és az állami támogatások vészhelyzetekre voltak korlátozva, a gazdaság saját költségére vett igénybe aknamentesítő szolgáltatást. „Alig lehetett számítani valamilyen formájú hivatalos segítségre. És mivel ez a túlélés kérdése volt, mi magunk vettük kézbe a dolgokat” – mondja Vasil Shtendera.
Ezek után kiválasztották azokat a területeket, amelyeket gyorsan és olcsón meg lehetett tisztítani. Ezt azonban még számos lépés előzte meg: mindenekelőtt gazdasági értelemben kellett újra talpra állniuk. Ehhez ki kellett árulni a háború előtt betakarított terményt. A legtöbb gabonakereskedő azonban elutasította ezt, mert az utak tönkrementek, és az útvonalak nem voltak biztonságosak. Nem állt rendelkezésre megfelelő logisztika, és az árut messzire kellett szállítani, mert Herszon elveszítette tengeri kijáratát. A feldolgozó infrastruktúra szintén tönkrement. A régióban a logisztikai szolgáltatások másfél-kétszer drágábbak, a szállítási útvonalak kétszer hosszabbak voltak az ország más részeihez képest. A költségeket lefedő munka így lehetetlen volt.
Ennek ellenére sikerült a régi termény egy részét eladni. A háború előtti időszakból és magánfinanszírozással, Vasil Shtendera képes volt 1500 hektár aknamentesítésére szerződést kötni 7,5 millió UAH értékben (ez mintegy 187 000 eurónak felel meg). Ezekre a területekre egy késői vetési dátumot, 2023. június 14-ét ütemeztek be, napraforgóval és szójával. Öntözés nélkül a szója hozama 1,45 t/ha, a napraforgóé 1,98 t/Ha volt. Ezzel a betakarítással a 2023-as bérleti díjakat sikerült kifizetni.
Aknamentesítési stratégiánk
Az innovatív gazdálkodónak mindig szenvedélye volt az új technológiák tesztelése. Így az aknamentesítésre is saját rendszert fejlesztett ki. A tavasz csapadékos volt, és a gyomok gyors növekedése tovább nehezítette a munkát. Mezőgazdasági drónokat használtak gyomirtásra és a gyomirtószerek kijuttatására – ami komoly kihívás volt, mivel a háború miatt drónokra nem adtak repülési engedélyt. A munkát ezért a helyi önkormányzati szervekkel és a katonasággal is egyeztetni kellett. A gyomirtók kijuttatása két hatást eredményezett: Először is elpusztította a területen lévő gyomokat, másodszor elősegítette az aknamentesítési folyamat gyorsítását és biztonságosabbá tételét. A folyamat optimalizálása érdekében bevonták a munkába a helyi falvak lakóit is, mivel ők pontosan tudták, hol helyezkedtek el a csapatok, és hol helyezhettek el aknákat vagy rejtett csapdákat. A területeket fémdetektorokkal kutatták át. A hadmérnökök aktív segítségének köszönhetően 2024. júniusára további 1500 hektárt sikerült aknamentesíteni.
Az aknamentesítési munka ára nehéz terepen 350 hrivnya/m² is lehet, ami 350 000 hrivnya/ha-nak felel meg (kb. 87 500 euró/ha). Azok a táblák, amelyeken védelmi vonal húzódott, különösen el voltak aknásítva. Vasil Shtendera esetében ez mintegy 1000 hektárt érintett. Táblánként (47 ha) itt akár 300 akna is előkerült.
A felmerülő költségek a gyomfertőzöttség fokától és a szennyezettség típusától (tüzérségi lövedékmaradékok vagy aknák) is függenek. Ennek az 1000 ha területnek az aknamentesítéséhez Vasil Shtendera humanitárius programokból kapott támogatásokat. Mintegy 400 hektár terület maradt, amelyen találhatók még veszélyes gyalogsági taposóaknák.
Megbízható együttműködés és új beruházások
Az elmúlt két évben Vasil Shtendera több, mint 30 millió UAH (kb. 750 000 Euró) összeget fektetett gazdasága újjáépítésébe. A régóta fennálló üzleti kapcsolatok és az ehhez tartozó hitelezési gyakorlat lehetővé tette új gépek beszerzését. A háború előtt egy 18 m széles HORSCH Avatar vetőgépet lízingelt, amelynek anyagi terhe természetesen megmaradt. A hosszú évekre visszamenő bizalmi együttműködés azonban lehetővé tette az adósság átstrukturálását. Ezen kívül sikerült egy Világbanki programból alacsony kamatú (3-7%) kölcsönhöz jutnia. A logisztika biztosításához, Shtendera öt új kamiont vásárolt. Beszerzett továbbá egy önjáró HORSCH Leeb VL permetezőgépet is, amelynek önrészét már a háború előtt befizette. Vasil Shtendera szerint ez a talajművelés nélküli gazdálkodás kulcsgépe, hiszen a farmjának erőteljes, nagygépes technológiára van szüksége. A korábbi permetezőgép régi volt, pótalkatrész-ellátása problematikus.
A 18 méteres munkaszélességű, bérelt HORSCH Avatar gépet gabonafélék és repce direktvetésére használják. Ez az első ilyen típusú gép a régióban. Októberben az Avatar súlyosan károsodott, amikor aknára hajtott. Szerencsére a gépkezelő csak könnyebb sérüléseket szenvedett. 
A HORSCH Leeb VL önjáró permetezőgépet idén vásárolták.
Korlátozott munkakörülmények
Noha korábban a gépek a szezonban éjjel-nappal működtek, hogy az időablakokat a lehető legjobban kihasználják, most szigorúan tilos a gazdaság területén dolgozni a kijárási tilalom idején, vagyis este 9 és hajnal 5 óra között. Ez nagy mértékben csökkenti a rendelkezésre álló időt, különösen ami a gyomirtószerek kijuttatását illeti. A reggel 5 óra utáni, kora hajnali órákat és az esti, délután 5 és este 9 óra közötti időt jól meg kell tervezni, és a lehető leghatékonyabban kihasználni.
A vetésre csak nappal kerül sor. „Nagy teljesítményű gépeinkkel ez kifejezetten jól működött” – erősíti meg Shtendera. Az őszi káposztarepcét, napraforgót és szóját egy Maestro 24.70 SW és egy Maestro 36.50 SW géppel vetették, a gabonákat pedig egy régebbi Pronto 12 NT-vel, és az új Avatar 18.25 SD géppel.
A repce adja jelenleg a legnagyobb hozamot, de ez a legtöbb törődést is igénylő növény. A vetésforgót a rendelkezésre álló időablakok tekintetében ki kellett bővíteni. Idén a vetésforgót kukoricával egészítettük ki. Noha a búza kevesebb nyereséget termelt, továbbra is az egyik meghatározó kultúra a táblákban.
A szakképzett munkaerő hiánya és a berendezések fedett tárolási lehetőségének hiánya további kihívást jelent. Túl kockázatos a gépeket raktárban átteleltetni, így továbbra is el kell őket rejteni és megfelelően bebiztosítani. Ennek eredményeképpen nem ritkák a műszaki károsodások. Ezért a szezon indítása előtt minden részletet, minden gomb működését ellenőrizni kell. Azonban, a régióban hiány van a szakképzett mezőgazdasági technikusokból a szervízmunkákhoz és terepi munkához.
Betakarítás szélsőséges hő és aszály idején
Az idei év rendkívül forró és aszályos volt. A talajban nem volt nedvességtartalék. 2024 első felében az összes csapadék mindössze 50-60 mm volt, míg a régió éves átlaga nagyjából 380 mm. Az aknamentesítés miatt a talaj felső rétegéből további nedvesség párolgott el. „Talajainkat 10-15 éve nem művelték. Emiatt valamennyi nedvesség a talajban maradt. Veszteségeket csak a földjeiket tárcsás boronával elmunkáló gazdaságok szenvedtek el” – mondja Vasil Shtendera.
A hőmérsékletek hosszú ideig 40 °C fölött maradtak. Ez gyakran tüzeket okozott, és a vadállatok számára is megnehezítette, hogy táplálékot találjanak. Például 4 hektár napraforgót teljes egészben a nyulak ettek meg. A magas hőmérsékletek miatt sok kukoricacső kiszáradt. Az eredmény súlyos terményveszteség volt.
„A kései vetési dátum miatt nem lehetett elvárni nyereséges napraforgótermést sem. Általánosan két héttel korábban kezdtünk aratni a korábbi évek átlagánál. Soha nem tapasztaltam semmi ehhez foghatót” – jelenti Vasil Shtendera szomorúan.
Maga a betakarítás is kihívást jelentett. A farmnak megvannak a saját kombájnjai, és általában négy másik gépet is bérel egy bérvállalkozótól. Mivel a veszélyes helyzet miatt sok bérvállalkozó nem akart a régióba jönni, alternatív megoldást kellett találni. Szerencsére a „Жнива перемоги” (A győzelem aratása) alapítvány erre a szezonra díjmentesen biztosított betakarítógépeket.
A fő kockázatok: robbanás- és tűzveszély
„Az aszály és a magas hőmérsékletek miatt, de a folyamatos támadásokra való tekintettel is – a frontvonal most sincs tőlünk 20 kilométernél távolabb – folyamatos tűzoltási készenlétben is kell lennünk. Tüzérségi lövedékek okoztak már tüzet, és teljes falvakban és a szomszédos földterületeken is nekünk magunknak kellett a lángokat megfékeznünk. Ez számunkra mindennapi készenlétet jelent, folyamatos nyomás alatt” – jelenti ki Vasil Shtendera.
Fennáll annak a kockázata is, hogy drónnal bombázzák földjeinket, felégetve a termést, vagy épp egy, a mezőn dolgozó kombájnt találnak el. A gazdaság ezért szoros együttműködésben dolgozik a katonai felderítéssel, hogy a kellő időben figyelmeztessék őket.
Sok forog kockán: egyrészt a komoly a felelősség a dolgozókért, a földtulajdonoskért és a hitelezőkért. Másrészt, a növényeket gyorsan és jó időben kell eltávolítani a földekről.
Eközben szelektív intézkedéseket tettek, hogy a tűz terjedésének elejét vegyék: a táblák határait Tiger MT kultivátorral és a Joker RT tárcsás boronával művelték meg, majd 50 hektáros csíkokra osztották fel őket. „Biztosan ez mentette meg az aratásunkat. Természetesen szerencsénk is volt. A fő szempont azonban az, hogy a munka nem volt hiábavaló” – emeli ki Vasil Shtendera.
Miért van szükség talajművelésre?
Vasil Shtendera évek óta a direktvetést alkalmazza. Ahogy már említettük, vannak olyan földterületek, ahol a talajt 10-15 éve nem művelték meg.
A háború előtt olyan talajművelő eszközöket szerzett be, mint a Tiger és a Joker, hogy a területet előkészítse a tervezett öntözőrendszerhez, amelyet fokozatosan kívánt minden táblában kiépíteni. A kahovkai víztározó felrobbantása után azonban hosszú távon a gépesített öntözés a régióban bizonytalanná vált. Ez elsősorban a szőlősgazdákat érintette, de a zöldség- és bogyósgyűmölcs-termesztőket is.
A közelmúltban Vasil Shtendera a Tiger és Joker gépeit kezdte a korábban más gazdálkodók által bérelt területeket előkészíteni és szintezni, amelyeket a bérlők feladtak, mivel nem tudták őket gazdaságosan üzemeltetni. Emellett a felégetett mezőket is meg kellett művelni a betakarítás után. A hatékonyság ebben a tekintetben fontos: ha egy kultivátort alkalmaznak, akkor egyidejűleg a műtrágyát (főleg a foszfort) is kijuttatják mélyen a talajba.
Általánosságban véve Shtendera igyekszik megőrizni a talajszerkezetet és a talajtakarást a szármaradványokkal. Még a bombatölcsért tartalmazó mezőket sem művelik meg. Ehelyett a bombatölcséreket egy markológéppel betemetik, és szintezik. Idén a területhatárokat digitálisan is újra létrehozták, mivel a farm mérete és a táblastruktúra az újonnan bérelt területek miatt megváltozott.
Logisztikai kihívások és megoldások
A gazdaság logisztikai gépparkjának köszönhetően lehetséges volt együttműködést kialakítani gabonakereskedő vállalatokkal. Mivel a termény saját gabonasilókban történő betárolása még mindig túl kockázatos, abban állapodtak meg, hogy a tárolást a kereskedő vállalatok végzik, és igény szerint értékesítik. A termény leszállítására az év végén került sor, majd adagonként értékesítették őket. Így lehetséges volt a vállalkozást működtetni, és még adósságterhektől is megszabadulni 2024-es év folyamán.
A vállalat gépparkja a HORSCH portfolió számos technológiáját tartalmazza. 
A vállalat gépparkja a HORSCH portfolió számos technológiáját tartalmazza.