Minden a borsóról szól: ember és gép együttes munkája, megállás nélkül
Ki mint vet, úgy arat – tartja a közmondás. Mostanság ez nem is lehetne találóbb: egy finnországi zöldborsófarmon kizárólag ezeket a hüvelyeseket termesztik. Azért hogy a vevőket mindig kézzel szedett, friss zöldborsóval szolgálhassák ki, majdnem minden másnap vetnek zöldborsót. Ez a termesztési módszer jelentős intuíciót kíván.
Vesa Tammilehto gazdasága Jokelában, Dél-Finnország egy mezőgazdasági régiójának közepén található. 1985-ben a szülei kezdtek zöldborsótermesztéssel foglalkozni, kezdetben csak pár hektáron, míg a fő tevékenységük a gabonatermesztés volt. A zöldborsóval bevetett terület évről évre nőtt. A fordulópont közel 15 évvel ezelőtt érkezett el. Akkoriban mintegy 300-400 hektáron termesztettek gabonát és 150 hektáron zöldborsót. Az akkoriban beköszöntött gabonaár-csökkenési időszak, illetve a zöldborsópiac igen jó helyzete miatt igencsak rejlett benne lehetőség. „Teljesen felhagytunk a gabonatermesztéssel, és ráálltunk a zöldborsóra” – emlékszik vissza Vesa Tammilehto. Időközben a gazdaságot már átvette szüleitől, akik, feleségével egyetemben, a mai napig aktívan támogatják őt. Most nagyjából 400 hektáron termesztenek zöldborsót.
A zöldborsó szerepe Finnországban
Finnországban a zöldborsó termesztésének régi hagyományai vannak. Ez az egyik legrégebben termesztett növény az országban. A nyár hosszú, világos éjszakái különleges édességet kölcsönöznek a zöldborsónak. Ez az oka annak, hogy a friss zöldborsót gyakran nyersen, rágcsálnivalóként fogyasztják. Egészséges, fehérjékben, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag nyári ínyencség. Más országoktól eltérően a friss hüvelyek a teljes szezonban kaphatók az üzletekben. Vesa Tammilehto becslése szerint az általa értékesített zöldborsó 98%-át közvetlenül, további feldolgozás nélkül fogyasztják. A konyhában is sokféleképpen felhasználható, például a zöldborsóleves Finnország különösen népszerű, hagyományos étele.
Akár 150 szezonális munkás
A betakarításra főleg június közepe és szeptember eleje között kerül sor. Amint a zöldborsó érett, kézzel takarítják be, és szállítják a vevők részére. Csak a szükséges mennyiséget takarítják be. A gazdaság a csúcsszezonban akár 150 szezonális munkást is foglalkoztat, hogy ezt a munkát el tudják végezni. Főleg két, a vevők közt népszerű borsófajtára fókuszálnak, de Vesa Tammilehto mindig próbálkozik új dolgokkal is: „Idén hét különböző fajtát termesztettünk. A célunk a szezon meghosszabbítása, párhuzamosan a minőség javításával. A szezonon kívül betakarított fajták általában valamivel kisebbek. De a vevők a nagyobbakat keresik, így próbálunk megfelelő szezonon kívüli fajtákat találni”.
A hozam számottevően ingadozik. Általában hektáronként 3,5 tonnát tudunk betakarítani, de a pontos számot lehetetlen meghatározni: „Csak annyit takarítunk be, amennyit el tudunk adni. Ha a minőség nem felel meg a követelményeinknek, akkor nem takarítjuk be a zöldborsót. Ha túl sok tábla érik be egyidejűleg, és nincs elég személyzetünk vagy vevői megrendelésünk, a zöldborsót akkor sem takarítjuk be”.
A helyi marketingkörülmények ideálisnak mondhatók: „15 kilométerre lakunk Helsinkitől. A mi régiónk népsűrűsége a legmagasabb az országban. A szállítási távolságok alacsonyak, mely azt jelenti, hogy jó, gyors szolgáltatást tudunk biztosítani. Ha a vevők több zöldborsót szeretnének, azonnal tudunk reagálni és friss zöldborsóval kiszolgálni őket.
A zöldborsót a tartományon belüli vevőknek és piacoknak értékesítjük, ideértve Tamperét is, ami körülbelül 150 kilométer távolságra van. Van egy forgalmazó, aki országosan értékesíti a zöldborsót. Az értékesítési szezon csak nagyjából három hónapig tart. Ezen időszak alatt a megbízható logisztika kulcsfontosságú. „Erre az időszakra járműveket bérlünk. Fontos, hogy megfelelően működjenek, hogy a friss zöldborsót ütemterv szerint szállíthassuk” – magyarázza Vesa. Átlagosan üzletenként 200-300 kg zöldborsót ad el egy kiskereskedelmi egység naponta – a nagyobbak akár egy tonnányit is. A végfelhasználói árak óriási tartományban ingadoznak. A zöldborsó kilója átlagosan 7-8 euróba kerül.
Avatar non-stop
A vetési szezon kezdetén az idő általában elég csapadékos. „Igyekszünk elvetni, amennyit bírunk úgy, hogy az összes fajtából vessünk – mintegy 100-150 hektáron. Egyes fajtákat filccel takarunk le, hogy védjük őket.” Amikor az első fajta megérik, sok segítő kézre van szükség. A hüvelyek viszonylag kisebbek, így nehezebb őket betakarítani. „Fontos számunkra, hogy hatékonyak legyünk. Így az első pár héten nem áll módomban 20 fővel növelni a létszámot. Jó döntéseket kell hoznunk, hogy a betakarításból a legtöbbet hozzuk ki” – mondja Vesa Tammilehto. Hogy a friss zöldborsó folyamatos utánpótlását biztosítsuk, minden második nap mintegy tíz hektárt vetünk be a főszezonban. Kulcsfontosságú az optimális mennyiség megállapítása, amely betakarítható és el is adható.
Hogy a gazdasága sokféle követelményének megfeleljen, Vesa Tammilehtonak egy megbízható vetőgépre van szüksége, amely optimálisan üzemel különböző körülmények mellett. Az idei szezon óta a HORSCH Avatar SL-t használta a Partner FT elülső tartállyal kombinálva a borsó vetéséhez. „A gépet az Agritechnica-n láttam tavaly, és azonnal meggyőzött.” Ezután a gépet hamarosan a gazdaságába szállították. „A vetőgép rendelkezik minden képességgel, amire szükségem volt. A csoroszlya meggyőzött. Egy magfogó görgővel van felszerelve, amely a magot a vetőbarázdába rögzíti, különösen száraz körülmények mellett. Ugyanakkor az alkalmazott csoroszlyanyomás nagyon magas”.
A vetési időszak különböző időjárási és talajviszonyai különösen szigorú követelményeket támasztanak a technológia felé. „A szezon során mindent látunk – a nehéz, csapadékos időszakoktól az aszályig. Egy megbízható vetőgép, amely minden körülményben jó eredményeket ér el, számomra kulcsfontosságú. Az Avatar pont ezeknek a követelményeknek felel meg. Emellett tetszik a kompakt kivitel, és a gyors átalakíthatósága is. Nem szerettem volna vontatott gépet, mert a traktorral a szerelvény túl hosszú lenne, és akkora tartálykapacitásra nincs is szükségem”. Továbbá a mellső duplatartály lehetővé teszi a műtrágya és a vetőmag együttes kijuttatását – ami fontos hatékonysági szempont.
Vetéskor az időjárás kulcsszerepet játszik. „Ha a szezon kezdete csapadékos, ügyelnünk kell arra, hogy a talajt ne tömörítsük túlságosan, mivel ez akadályozná a zöldborsó növekedését” – magyarázza Vesa. A múltban az első vetés után gyakran jelentős csapadék hullott, de az elmúlt három évben a szárazság uralkodott. „Rugalmasan kell reagálnunk a különböző időjárási körülményekre. Néha hazárdjátéknak tűnik a megfelelő egyensúly megtalálása. A gabonaféléknél mindig biztosítani kell a vetéshez az optimális körülményeket. Velünk más a helyzet – nekünk akkor is vetni kell, ha a körülmények épp csak elfogadhatóak. Azonban jó szerszámokkal rendelkezünk, hogy szembe nézzünk minden kihívással, amit a Földanya felénk támaszt”.
Az első táblák betakarítására június végén kerül sor. Ezután takarónövényt, például mustárt vetnek, hogy takarja a talajt a következő zöldborsóvetésig. Sekély tárcsás kultivátorral dolgozzák be a magágy forgóboronával történő előkészítése előtt, a következő, tavaszi zöldborsóvetési szezonhoz.
Csak zöldborsó
Vesa Tammilehto a farmján csak zöldborsót termeszt, ugyanakkor földtulajdona nincs. „A területet általában három évre vesszük bérbe. Utána újabb területekre van szükségünk” – magyarázza. „Amikor a vállalkozás nőtt, és a termőföldigényünk megnövekedett, nem volt egyszerű megfelelő területeket találni, mivel a régió számos gabonatermesztője szintén termőföldet keres – és ez felhajtja a piaci árakat. Mi mindig három évre bérlünk, mely során csak zöldborsót termesztünk. Jobb lenne cserélni a megművelt területet, de ebben az esetben minden évben 400 hektár új földterületre lenne szükségünk. Ez lehetetlen. Jelenleg évente mintegy 100-150 hektár új földterületet bérlünk. Az elmúlt években szerencsénk volt, hogy ezek a táblák a gazdaság tíz kilométer sugarú körén belül helyezkedtek el, de vannak, amelyek 70-90 kilométerre találhatók. Ez hatékony logisztikát kíván” – magyarázza a gazdálkodó. Egy valós probléma számára ezért jelenleg a traktorok és gépek lehető legjobb koordinálása.
„Minden évben komoly kihívás elég földterületet találni. Tíz éve rá kellett ugorjunk mindenre, amit meg lehetett szerezni. Az elmúlt öt évben a helyzet javult egy kicsit. Egy gazdálkodótól módunkban áll 50, vagy akár 70 hektárt is bérelni. A táblák állapota mindig meglepetésszerű: „Soha nem tudni, hogy az adott táblát korábban hogyan művelték. Ebben a tekintetben igen tapasztaltak vagyunk.”
Jövőbeli kilátások
A számos kihívás miatt a jövőre nézve világos célkitűzéseik vannak: „Sokat gondolkodtam azon, hogy mit tehetünk” – mondja Vesa Tammilehto. „Tegyük fel, hogy hektáronként 50 kiló többlethozamot érek el. Ez az egész szezonra nézve jelentős különbség lenne. Hozamnövelési módokat kell hát találnunk, amely nem könnyű, mert nincs két egyforma szezon. Nagyon nehéz szezon van mögöttünk, ahol az időjárás időnként igen mostoha volt. Ha sikerül hozamunkat növelni, akkor kevesebb földterületet kell bérelnünk, így pénzt takarítunk meg, amely máshol befektethető. Ugyanakkor nem engedhetjük meg, hogy alapvető fontosságú dolgokat egyik napról a másikra módosítsunk, mivel ügyfeleinket mindig az általuk rendelt mennyiséggel kell kiszolgálni. A költségek növekedése és a támogatások elvesztése szintén hatalmas nyomást jelentenek. Vagyis a gazdaság és a földterület megfelelő kezelése kulcsfontosságú”. Ez a mondat megint csak rávilágít arra, hogy mennyi intuíciót kívánnak meg Vesa Tammilehto döntései, hogy megtalálja a megfelelő egyensúlyt a biztonság és a változtatás között, hogy működését optimalizálja.