Egy klasszikus újraéledése
Az Airseederrel a HORSCH az 1990-es években dobta piacra az első kapás vetőgépét. A közelmúltban a vállalat ismét intenzívebben fókuszált a kapás vetéstechnológiára, és az Airseeder észrevételeit kombinálta a Sprinter sorozat múltbeli tapasztalataival. Az alábbiakban Philipp Horsch magyarázata olvasható a „Sprinter újraéledésének” hátteréről.

„Az 1990-es években a sekély művelés jelentős szerepet játszott számunkra” – magyarázza Philipp Horsch. „Korai amerikai és kanadai kapcsolatainknak köszönhetően ott első kézből megtapasztalhattuk a kapás vetőgépek dinamikáját. Az 1990-es évek első felében kezdtünk a „vetés kapákkal” koncepciójára összpontosítani, és Európába hoztuk a folyamatot és a csoroszlya technológiát. És nagyon sikeresek voltunk ebben”.
A korai 2000-es évekre a kapás vetéstechnológia a központi vetéstechnológiává fejlődött a portfolióban, és kiváltotta a Sä-Exactort. „Az 1990-es években a gazdaságok egyre nagyobbra nőttek. A Sä-Exactor már nem felelt meg a követelményeknek. Az Airseederre, az első kapás vetőgépre való átállás zökkenőmentes volt”. Mindkét módszer alapos előkészítő munkát és precíz talajművelést követel meg, és ideálisak a köves, mostoha talajviszonyokhoz.
Az Airseederek voltak Kelet-Európával, Ukrajnával és Oroszországgal az első kapcsolódási pontok, mielőtt a HORSCH nagy, kapás vetőgépei az észak-amerikai piacra is utat találtak volna. „Az Airseedereket kifejezetten nagy munkaszélességgel fejlesztettük ki direktvetéshez az USA és Kanada piacaira. Európában az Airseeder ideális volt a nehéz, köves talajokhoz és régiókhoz, nagy mennyiségű szármaradvánnyal. Az első fő európai piacok Anglia, Franciaország, a Cseh Köztársaság és Magyarország voltak”.
A nehéz körülmények közötti precíz vetés mellett az Airseeder mindenekfelett azzal nyűgözte le a vevőket, hogy a vetési horizontot megtisztítja és az aratásból visszamaradó növényi részeket a vetőbarázdából eltávolítja. „Az Airseedernek köszönhetően megkezdtük a műtrágyázás folyamatát is a vetési folyamatba integrálni. Akkoriban az európai piacaink számára ez újdonságot jelentett. Ebben a tekintetben úttörők voltunk. Ez a legjobb módja a viszonylag nagy mennyiségű műtrágya kijuttatásának, tápanyag-depóként, vetés közben – precízen, és a maghoz a lehető legközelebb” mondja Philipp Horsch. A Duett csoroszlyával a növény alatti precíz műtrágyázás sem volt probléma. A pontosan elválasztott szintek megakadályozták a csíragátló hatást.
A vetési módszerek diverzifikálása
A korai 2000-es években a fókusz egyre inkább eltolódott a tárcsás vetéstechnológia felé: „A Terranóval és a Tigerrel új művelési módszereket vezettünk be” – magyarázza Philipp Horsch. „Ugyanakkor értékesítési területünket ki tudtuk terjeszteni Európára. Ez a két fejlemény azt jelentette, hogy a Pronto jelentősége hamar meghaladta az Airseederét. Mi kifejezetten a tárcsás vetéstechnológiára összpontosítottunk. Azonban az Airseeder, amelyet akkor Sprinterre kereszteltünk át, továbbra is fontos gép maradt egyes régiókban, mivel számos előnnyel bír” – ismerteti Philipp Horsch a korai 2000-es évek fejleményeit.
Ahogy a farmgazdaságok mérete nőtt, nem csak nagyobb vetési kapacitásra volt szükség, hanem felmerült a különböző vetési körülményekhez való precíz, időben történő megfelelés követelménye. „Számos gazdaság növelte vetési kapacitását az elmúlt tíz évben a növekedése miatt, és időközben egynél több vetőgépre tettek szert. Indokolt tehát különféle módszerekre támaszkodni, hogy a megfelelő technológiát a megfelelő időben alkalmazzák, mivel mindegyik módszernek megvannak a maga előnyei és korlátai. Ez a diverzifikáció fő mozgatórugója” – magyarázza Philipp Horsch. „Számos gazdálkodó a kapás és tárcsás vetéstechnológia kombinációját alkalmazza.”
Az elmúlt években ez a fejlemény a portfoliónk masszív bővüléséhez járult hozzá: „Intenzíven diverzifikáltuk tárcsás csoroszlyás technológiánkat, de bővítettük a portfoliót a kapás vetéstechnológiai szektorban is. Mindig voltak merev kapás gépek, mint az Airseeder CO. Az évek során a palettát kiegészítettük egyéni kapás és mélységszabályozós gépekkel, mint a Sprinter NT, amelyet főleg a nagy exportpiacokra és csupán direktvetést alkalmazó régiókra fejlesztettek ki, kevés visszamaradó anyaggal – vagyis főleg Kazahsztán, Ausztrália és Kanada piacaira. Európában gyakoribbak a merev kapás gépek tömörítővel és pálcás boronával. Számunkra, globális vállalatként, fontos minden globális szerepet játszó vetési módszert lefedni. Célunk, hogy a vetéstechnológiai ágazatban a teljes választékot szállító vezetők maradjunk. Ez a nemzetközi léptékű ambíciónk, és ez az oka, hogy ezt a fejlesztést miért hajtjuk”.
A Sprinter frissítése
Miközben a tárcsás vetéstechnológia Európában teret nyert, a Sprinterek más régiókban mindig fontos szerepet játszottak. 2010-ben átfogó Sprinter programot dolgoztunk ki párhuzamosan az exportpiacokra, fókuszban a Kelettel és Ausztráliával. „Erre a fejlesztésre ugyanebben az időben került sor. Most azt elemezzük, hogy ez a technológia hol illeszthető, esetleg néhány adaptációval”.
2019/2020-ban a vállalat ismét intenzívebben kezdett a Sprinter sorozatra összpontosítani. „Új szintre akartuk emelni a különböző Sprinter változatokat, frissítve őket” – magyarázza Philipp Horsch. A fókuszban az optimalizálás volt, hogy a gépeket az európai piacok igényeihez igazítsák. Ennek eredményeképpen viszonylag rövid idő alatt új gépcsaládokat hoztak létre. „Sikerült az elmúlt 20 év összegyűjtött szaktudását konszolidálni és átültetni a gyakorlatba. A legfontosabb szegmens a Sprinter szektorban Európában mindig a négy és a hat méteres gépek voltak. A további fejlesztések erre a területre összpontosítottak. A követelmények miatt a Sprinterek a múltban nagyobbak és nehezebbek lettek, különösen a hat méteres munkaszélességű termékcsalád elemei. Ekkor újra igyekeztünk kompaktabb gépeket építeni. Ennek volt eredménye a Sprinter CO. Sikerült könnyebbé tennünk, az első Airseederek gyökerei alapján, melynek teljesítményigénye is igen alacsony volt”. A kompaktabb kivitel miatt a gépeket kisebb traktorok is vontathatják, az egész szerelvényt könnyebbé téve, ami kisebb nyomokat és kisebb talajtömörödést eredményez, különösen csapadékos időben.
A csoroszlya technológiát szintén optimalizálták: „A Sprinter CO segítségével visszatértünk a 3 soros kialakításhoz, 25 centiméteres kapa osztással. Ezt könnyebb kialakítással, új kapákkal, új csoroszlya formákkal, új felszereltségi kombinációkkal és beépített futóművel egészítettük ki, hogy a közúti közlekedést lehetővé tévő honosítás problémamentesen lebonyolítható legyen. Ez egy fontos lépés volt. A gépeket vevőink igen jól fogadták, mert precízebben tudnak velük vetni, mint valaha. „Sikerült az elmúlt évek összegyűjtött szaktudását kiválóan átültetni a gyakorlatba”.

Ugyanez igaz a Sprinter NT-re is, a mozgatható kapákkal rendelkező változatra. Nagyobb munkaszélességekkel alakították át európai változattá. „Így jelentősen bővíthettük a piacon szükséges lehetőségek körét” mondja Philipp Horsch.
A főbb előnyök már az idei év vetési időszakában nyilvánvalóvá váltak: „Az idei év rendkívül érdekes volt, mert a vetési időszak nagyon csapadékos volt, és sok régióban késedelmet szenvedett. Különösen a hagyományos módszerek ütköztek saját korlátjaikba sok helyen. Főleg Angliában volt lehetőségünk kiváló tapasztalatokat gyűjteni a Sprinterek új generációjáról – mind a CO-ról, mind az SC-ről. A keskeny csoroszlyák és a kapcsolódó „kis talajbolygatással járó” vetés kitűnően bevált a csapadékos körülmények mellett, és a magot nagyon jól helyezte el. A közvetlen vevői igények miatt idén teszteltük a Sprinterek mögött elrendezett pálcás boronákat is Angliában, amely igen pozitívan elősegítette a barázdák lezárását szélsőségesen mostoha követelmények között: ez a közvetlen ügyféloldali követelmény/ötlet, majd a gyors megvalósítás, hogy a megoldás gyorsan a terepre kerüljön, nagyszerűen bevált – ez kitűnő példája fejlesztési csapatunk ügyfélközpontúságának” - állítja Philipp Horsch. A méretük dacára a gépek könnyűek. „Az új fejlesztések jelentősen segítik a gazdálkodókat a hatékony vetésben ilyen körülmények mellett”.
Hogy az alacsony teljesítményigény elvét tovább vigye, a kapás vetőgépeket teljesen új, 3 pontos felfüggesztésű portfolióval bővítették ki, hogy például tavasszal, könnyű traktorokkal is lehessen őket használni.
Az egyszerűség szintén jelentős szerepet játszik. „A nagy Sprinter NT direktvetéshez ebből a szempontból verhetetlen. Műszaki szempontból a Sprinter NT kialakítása a lehető legegyszerűbb. Emellett kiemelkedik megbízhatóság és fenntartási költségek tekintetében is, ami verhetetlenné teszi a nagy, direktvetést alkalmazó régiókban”.

A kapás vetéstechnológiának megvannak a korlátai: „A merev kapás gépeknek mindenekelőtt egy dologra van szükségük: egyenletes felületre, ahol a vetési mélységet támkerekekkel és tömörítő hengerekkel biztosítják. Az egyedi mélységszabályozású kapákkal szerelt gépek, amelyek pálcás borona nélkül, a nyílt barázdába vetnek, mindig elérik saját korlátaikat, ha túl sok a szármaradvány a földön, vagy túl nagy a haladási sebesség. Ennek eredményekét áll elő az úgynevezett „átfedő hatás”, amely azt jelenti, hogy az egyes sorok egymást temetik be.
Egy pillantás az újjászületésre
A jövőben a csoroszlya továbbfejlesztésére fognak összpontosítani, annak további optimalizálásáért. „Továbbra is figyelmet fordítunk a kapás vetőgép legfontosabb elemére, és intenzíven dolgozunk a csoroszlyatechnológia bővítésén. Az e szempontból szerepet játszó témakörök a műtrágya – mind a szilárd, mind a folyékony műtrágya – kijuttatása, a több komponens kezelési képessége, és a kopásvédelem. De emellett „kis talajbolygatással járó”, vagyis a lehető legkevesebb talajt mozgatja meg” – tekint előre Philipp Horsch.
„Ma nagyon meg vagyunk elégedve a Sprinterekkel, amelyeket jelentősen továbbfejlesztettünk. Ezen új termékeket és innovációkat felsorakoztató újjászületés miatt szeretnénk a Sprintert újból megerősíteni, és úgy találjuk, hogy erre a piac igen jól reagál. A Sprinter jelentősége nagy volt, és ismét nő, mivel felismerjük, hogy a vetési módszereket diverzifikálni kell. Folyamatosan bővítjük a teljes termékportfóliót – mindig a régióra és a gazdálkodók követelményeire szabva”.

