Alternatív technológiák a növényvédelmi ágazatban
A szigorodó szabályozások és a rezisztencia kialakulása miatt az alternatív technológiák a növényvédelmi ágazatban egyre fontosabbá válnak. A HORSCH intenzíven dolgozik a különböző alternatívákon, és saját teszteket is végez. Theo Leeb áttekintést ad az alkalmazott módszerekről és az elvégzett tesztekről.
Gyomirtó – Pontszerű permetezés
A gyomok és fű ellen gyomirtókat használó ágazatban jelenleg számos alternatívát látunk a piacon. A pontszerű kijuttatás tűnik a legígéretesebbnek a gyomokra. Egy kamerarendszer és a mesterséges intelligencia segítségével a hasznonnövényeket megkülönböztetik a gyomoktól, amelyeket célzottan kezelnek. A fejlesztéseket és a célkitűzéseket a terraHORSCH 10-2023 száma részletesen ismertette. „Folyamatosan monitorozzuk a piacot, és dolgozunk saját rendszerünkön, melynek segítségével már némi tapasztalatra tettünk szert” – jelenti Theo Leeb.

Ezek megmutatták, hogy a pontszerű permetezés legnagyobb kihívása a különböző és változó környezeti körülmények. A talaj színét, a növény fejlődési stádiumait, de a gyomokat és egyéb tényezőket is figyelembe kell venni. A rendszer jó észlelési arányát az egyik legnagyobb mértékben befolyásoló tényező a fény: „Ebben a tekintetben egy sor állapotot figyelembe kell venni: a borult égbolttól az intenzív napsugárzásig, a felülről, hátulról vagy oldalról sütő napot, a lenyugvó napot és az éjszakai megvilágítottsági feltételeket” – veszi számba Theo Leeb. A minden körülményhez jól alkalmazkodó világítás jelenleg kihívás, amikor a növények észleléséről van szó. „Az Ecorobotix egy olyan kijuttató eszközt kínál, amely a különböző fényviszonyoknak ezt a problémáját árnyékolással oldja meg. A gép munkaszélessége 6 méter, és a tetején egy alagút a növényeket teljesen elzárja a külső fényhatásoktól. Ebben az alagútban spotlámpák kerültek elhelyezésre, amelyek mindig ugyanazokat a fényerősségi viszonyokat hozzák létre, függetlenül a napfénytől és az időjárási körülményektől. Ez stabil észlelést biztosít. A kialakítása miatt azonban a rendszer munkaszélessége korlátozott. Majdnem lehetetlen ilyen típusú, 36 méter széles gépet építeni” – ismerteti Theo Leeb a gép működését. A rendszert főleg intenzív növényekhez, például zöldségekhez használják. A gyakorlatban a gazdaságok főleg a visszamaradó gyomok eltávolítására használják.

Gyomirtó – Villamos áram
Létezik egy másik gyomirtási megközelítés is: a villamos áram. „Ez a módszer korántsem új. A piac egyes vállalatai foglalkoztak ezzel a témával egy ideig, de sorozatmegoldást még nem kínálnak. Egyrészt ez igen energiaigényes, és korlátozza a munkaszélességet, másrészt nem minden kritika indokolatlan a kezelő védelme szempontjából, mivel rendkívül magas feszültségeket alkalmaz”.

Egy növény villamos árammal történő biztonságos elpusztításához az „expozíciós idő” fontos szerepet játszik az energiafelhasználás mellett, mivel a növények elektromos vezetőképessége alacsony. A villamos áramnak való leghosszabb kitettségi idő eléréséhez azt rendkívül lassan kell alkalmazni, ami alacsony munkasebességeket eredményez. „A Crop.zone felismerte ezt a kihívást,” – mondja Theo Leeb. „A növényre egy elektromosan vezetőképes folyadékot juttatva annak vezetőképessége megnő, és ellenállása csökken. Ez lehetővé teszi, hogy több energia áramoljon a növényen keresztül rendkívül rövid idő alatt, amely nagyobb munkasebességeket tesz lehetővé.
A rendszer kialakítása a következő: Az elülső hidraulikára rendszerint egy szórókeret van szerelve, amellyel sóoldatot juttatnak ki, mely megnöveli a növény vezetőképességét. Az érintkezők, amelyeken keresztül az elektromosság a növényekbe áramlik, hátul van elhelyezve. Ahogy a gép áthalad a növények felett, áramot vezet beléjük, ami elpusztítja őket. „Ez a módszer egy totális gyomirtószer alternatívája lehet. Számunkra kifejezetten érdekes a takarónövények elpusztításához, amikor a direktvető módszerrel vetünk. Brazíliában különösen tapasztaljuk a glifozátrezisztenciát a takarónövényekben, ami ellen nehéz küzdeni. Ezért végeztünk ott teszteket. A teszt időpontjában a hatásfok még nem volt kielégítő a mi szemszögünkből, különösen a fű esetében. A Crop.zone innovatív ötletekkel és optimalizálásokkal igyekszik növelni a takarónövények elpusztításának hatásfokát”. Németországban is figyelemmel kísérjük ezt a rendszert: „Megbízhatóan működik, és a burgonyagyomok irtásához már a gyakorlatban alkalmazzák”.

Egy figyelembe veendő szempont az energiaszükséglet: „Jelenleg munkaszélesség méterére vetítve az energiaigény legalább 10 kW. 36 méter munkaszélesség mellett ez 360 kW vagyis majdnem 500 LE lenne, és erre jön még a berendezés vontatásához szükséges teljesítmény. Összehasonlításul a vegyi növényvédelem esetén hektáronként nagyjából egy liter dízelolajra van szükség. Jelenleg ez az arány még igen kedvezőtlen”.
Mindent összevetve, a rendszer működik. „Az intenzív növényekhez, mint a zöldségfélék vagy akár a cukorrépa ez a megoldás jó alternatíva lehet” – magyarázza Theo Leeb. „A mi fő növényeinkhez ez még nem elég hatékony, az energiaigénye és a korlátozott munkaszélessége miatt”. Ennek a rendszernek a lényege azonban nem a munkasebesség, hanem az alternatíva biztosítása, ha fontos növényvédőszerek tiltó szabályozások vagy rezisztencia miatt használhatatlanná válnának.
Gombaölőszer - Biológiai védelem
A biológiai védőszerek a gombaölő ágazatban régóta központi témát képeznek: „A biológiai védőszerek használata igen elterjedt Brazíliában, nagy léptékben, és igen jó eredményekkel alkalmazzák őket. Ezt a módszert főleg szójához, gyapothoz és ritkábban kukoricához is használják. Ezért gondoltunk arra, hogy esetleg európai gabonatermesztési körülmények mellett is beválhat. Ennek alapján saját farmjainkon kezdtünk tesztekbe. Jelenleg egy kihívás a nagy számú biológiai védőszer közül a megfelelő szer kiválasztása. A kezdeti vizsgálatok során a különböző termékekkel, meglehetősen jó eredményeket kaptunk. A búza levélbetegségeire vonatkozóan a kiválasztott biológiai védőszerek még nem érték el a vegyszerek magas teljesítményszintjét. Az eredmények azonban rámutattak a potenciáljukra, különösen, amikor a biológiai védőszereket a permetezési műveletsorokba integrálták”.
A tesztben a következő két permetezési műveletsort hajtották végre EC 30/31-ben és 39/49-ben. A változatok 2x biológiai védőszer, vegyszer, majd biológiai védőszer, biológiai védőszer + vegyszer követett az EC 39/49-ben majd 2x vegyszer. „Jó eredményeket kaptunk a tesztjeinkben a biológiai védőszerekkel kombinált vegyszerekkel” – fűzi hozzá Theo Leeb.
Európában a rovarölőszer-ágazatban még nincs tapasztalatunk biológiai védőszerekkel. Külföldről áthozni őket nem egyszerű a rovarok esetében, és egy invázió következményei gyakran komoly veszteségekhez vezetnek.
Kilátások
„Hihetetlenül sok technológia lesz elérhető a jövőben, de csak egy adott ágazat számára lesz elérhető, nem pedig általánosan alkalmazható” – mondja Theo Leeb. „Számos tesztben vettük észre, hogy noha a szerek alkalmazásának korlátozása igen fontos, a rendkívül célzott és korlátozott alkalmazással elért többlethozam különösen érdekes szerepet játszik a gyomirtók kijuttatásában érzékeny növényfejlődési stádiumban”.



