Mikor van szüksége a kukoricának tápanyagokra?
A „Szilárd és folyékony műtrágyák” sorozat első része a kukoricára a műtrágyák legjobb kijuttatási módjait ismerteti a magas hozamok biztosításához.
A hagyományos, talajszint alatti műtrágyázás lett Európában a standard gyakorlat. A klímaváltozással kapcsolatos új kihívások miatt a kukorica műtrágyázási stratégiáiban már évek óta elindult egy változási folyamat. A cél, hogy a növény jobban kifejlődjön és korábban tápanyaghoz jusson, ezzel kompenzálva az időjárás hatásait és a populáció fejlődésére ezzel pozitív hatást gyakorolva – mindig a hozamszint megtartásának célja mellett.
A kukoricával kapcsolatos kihívások
Vetés után a kukoricának gyorsan és egyenletesen kell nőnie. A lehetséges maximális hozamszintet korai fázisban (nagyjából 4-8 levél) határozza meg a csövek fejlődése során. Ezért kulcsfontosságú, hogy ebben a stádiumban a tápanyagokat gyorsan és időben a növényhez juttassák. Ugyanakkor ekkor az idő még hűvös, és Európa nagy részén a talajhőmérséklet 15° C alatt van. Ez azt jelenti, hogy a mineralizáció még nem következik be, így a talajból a növény kiegészítő tápanyagot még nem vesz fel. Ezen túlmenően a műtrágya föld alatti eltárolása még nem tud megvalósulni, mivel a növény a talajt még csak korlátozott mértékben tárta fel. Ebben a stádiumban a meleg és hideg hőmérsékleti fázisok gyakran váltják egymást, megnehezítve a tápanyagfelvételt, annál is inkább, mivel a kukorica ekkor még csak kezdetleges gyökérzettel rendelkezik, és tápanyag-hasznosítási képessége meglehetősen korlátozott.
A tápanyagfelvétel folyamata
A kukorica tápanyagigénye a különböző fejlődési stádiumok során igen nagy mértékben ingadozik. Ezzel párhuzamosan a tápanyagok rendelkezésre állási paraméterei és a tápanyagfelvétel is változnak. A fiatalkori fejlődés fázisában, a magról a talajból történő tápanyagfelvételre történő átállás fázisában a nitrogén- és foszforellátás kritikus fontosságú. Ebben az időszakban a legmagasabb a kukorica nitrogén- és foszforigénye – míg a kialakult szárazanyaghoz képest a felvételi arány a legalacsonyabb.
A fiatal fejlődési fázist követően a nitrogén- és foszforigény folyamatosan növekszik a virágzási fázisig. Ebben a fázisban a föld alatti tápanyagraktár már teljesen kifejlett, a talaj egyre melegszik, vagyis a mineralizáció és a talajból vagy szerves műtrágyákból történő kiegészítő tápanyagellátás szintén folyamatosan növekszik. Ezért egyes régiókban a szárnövekedés időszakában a tápanyagellátás biztosítására a populációra hígtrágyát juttatnak ki, a lehető legnagyobb napi tápanyag-mennyiségekkel.
Kezdő tápanyagok alkalmazása felé mutató trend
Annak az alapvető problémának a kiküszöbölésére, miszerint a tápanyagok vetés után nem állnak maradéktalanul rendelkezésre, és az idő hatékonyabb felhasználása érdekében Európában a trend jelenleg a kezdő tápanyagok koncentrált kijuttatása. Ez a talajfajtától és a talaj általános tápanyag-ellátottságától, valamint a helyszíni klímaviszonyoktól függ. Korai vetéskor, hidegebb hőmérsékleten a kezdő tápanyag kijuttatása fontosabb, mint ott, ahol a talaj gyorsabban felmelegszik az éghajlati viszonyok miatt, vagy ahol a vetést később végzik el. A talaj általános tápanyag-ellátottsága szintén rendkívül fontos. Kiváló tápanyag-ellátottságú talajokon, például tartós szervestrágya-alkalmazás miatt a kihelyezett kezdő műtrágya jelentéktelenebb szerepet játszik. Rossz tápanyag-ellátottságú talajokon a célzott tápanyag-kijuttatás a maghoz közel indokolt a lehető legkorábban, optimalizált módon.
A kezdő tápanyagbevitel granulált műtrágya vagy folyékony műtrágya formájában alkalmazható, amelyet közvetlenül a barázdába, a maghoz juttatnak ki. Ez biztosítja a hatékony tápanyag-felhasználást, mivel az első gyökerek rögtön fel tudják venni a koncentrált műtrágyát. A folyékony műtrágya viszonylag alacsony áron, nagy mennyiségben elérhető. Száraz talajokon az előnye, hogy koncentráltan éri el a növényt, amely a hatékony tápanyag-felhasználás mellett szól. Közvetlenül a magnál végzett kontakt műtrágyázással a folyékony műtrágyából akár kis mennyiségek elegendőek a növény kezdő tápanyagokkal történő ideális ellátásához. A szilárd műtrágya nagy előnye, hogy különböző összetételű variánsok keverhetők belőlük. A logisztika és a piaci elérhetőség szintén fontos szerepet játszanak. Aki a mag kezelésével megbirkózik, általában a szilárd műtrágyát is tudja kezelni. Így a mikrogranuláris vegyület formájában a granulált kezdő műtrágya általában egyszerűbben kezelhető, és sok piacon ez az elterjedtebb változat. A (folyékony és szilárd) kezdő tápanyagot alkalmazó módszerek nem nagy mennyiségű tápanyag kijuttatásán alapuló módszerek. A cél az alacsony mennyiségű tápanyag koncentrált kijuttatása a növény számára elérhető módon, közel az elsődleges és másodlagos gyökérrendszerhez, hogy serkentse a fiatal növény fejlődését. A tápanyagellátás fő forrása továbbra is a talaj alatti eltárolt tápanyag, a szerves trágyázás, vagy a talaj kiegészítő tápanyagtartalma. A terraHORSCH következő számában példának a Maestro termékcsaládot vizsgáljuk meg, górcső alá véve a szilárd és folyékony műtrágya kijuttatásának műszaki szempontjait.