Kommunikáció és szakmai eszmecsere: HORSCH Szemináriumok 2024
A járvány okozta kihagyás után a HORSCH Szemináriumok ismét személyes találkozók keretében folytatódtak, 2019 óta először. Linstowban és Schwandorfban a résztvevőket változatos programmal várták, érdekes és naprakész specialista prezentációkkal. A hagyományos szociális rendezvényre a szeminárium előtti estén került sor Schwandorfban.
Prof. Dr. Bernhard Bauer
Linstowban az első előadó Prof. Dr. Bernhard Bauer volt a HSWT Triesdorftól, előadásának címe „Gyomkezelés gabonafélékben – mechanikai, vegyi és kombinált stratégiák”. Kezdetben kiemelte, hogy a gyomok problémájára nem létezik univerzális megoldás. Jelenleg különösen az ecsetpázsit jelent problémát. Fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy milyen stratégiákkal tartsuk elfogadható határokon belül. A célkitűzés itt a lehető legnagyobb gyomirtási sikerességi arány elérése, jóval 90% felett, mivel alacsonyabb arány mellett a gyomnyomás megnő. Az adódó kérdés, hogy ez hogyan integrálható egy szántóföldi koncepcióba. A rendelkezésre álló stratégiák a vegyi növényvédelem, valamint a szántőföldi megközelítésmód. A vegyi növényvédelem igen hatékony a gyomok ellen. Ez az oka, hogy a hagyományos gazdálkodó ágazatban csaknem kizárólag vegyi úton védekeznek a gyomok ellen. Fontos azonban a vegyi növényvédelmet optimalizálni, különösen, ami a rezisztenciát illeti.
A beszéd során az előadó különböző stratégiákat és tapasztalatokat osztott meg. Bemutatta egy alkalmazott talajművelési stratégia példáját, továbbá egy gyomirtásra optimalizált vetésforgót, mert változás nélkül aligha van esély a gyom kiirtására, mivel a kémiai növényvédelem szelekciós nyomásnak van kitéve. A gyakorlatban a gyomirtási stratégia sikere akkor volt észrevehető, amikor a talajművelés nem ugyanúgy történt minden évben, vagyis felváltva sekély és mélyművelést végeztek, hogy eltérő kelési feltételeket teremtsenek. Ami a vetésforgót illeti, Bauer Professzor Úr javasolja a tavaszi termények integrálását, észszerű takarónövény termesztés mellett. Végezetül kiemelte, hogy vegyük figyelembe általános gyomirtóink használati utasítását, és ne korlátozzuk a levélen ható gyomirtók sikerét kijuttatási hibákkal.
Theo Leeb
Theo Leeb előadásának címe „Élvonalbeli műtrágyázás és növényvédelmi technológia – mi áll készen a gyakorlati alkalmazásra?” volt, először néhány közelmúltbeli politikai döntést tekintett át, mint például a glifozát használatának újabb tíz évre történő meghosszabbítását, rátért az Európai zöld megállapodás körüli vitákra – különösen a növényápolási ágazat sikertelenségére és az eredetileg tervezett csökkentési célokra – valamint a CRISPR/Cas ágazat új rendeleteire. Előbb utóbb ezek a döntések befolyásolják majd a jövő fejlesztési irányait. A kötelező növényvédőszer-csökkentés bukása ellenére az üzemeltetési erőforrások megtakarítása továbbra is fontos célkitűzés.
Forrás: @agrarluke
Ebben a tekintetben a pontpermetezés az a téma, amellyel aktívan foglalkozni kell. Két módszer között kell különbséget tenni: A „Zöld a zöldben” (a zöld gyomot zöld populációban ismerik fel) és „Zöld a barnában” (a zöld a növényre, a barna a talajra vonatkozik. Minden zöldnek elismert területet permeteznek). E két rendszeren belül további két-két módszer van. Az online módszer, ahol kamerák és az értékelő rendszer közvetlenül a permetezőgépre van szerelve, és az offline módszer, ahol drónok segítségével hozzák létre a kijuttatási térképet a kezelés előtt, mely egy második lépésben továbbítódik a gépre.
Az értékeléshez mesterséges intelligencia alapú módszereket alkalmaznak, különösen a zöld a zöldben típusú észleléshez. A fő kihívás elegendő képanyag biztosítása az AI algoritmusok betanításához. Emellett az offline módszerrel fontos a felmérő repülés és a kijuttatás közötti időt a lehető legrövidebbre venni. „Célunk a jövőben saját pontpermetező rendszert kínálni” – tekint előre Theo Leeb.
A Xeric pneumatikus műtrágyaszóróval a HORSCH LEEB most belépett a szilárd műtrágyázó technológia területére is. A fejlesztés a gazdálkodók követelményein és elvárásain alapult. A koncepció előnyei elsősorban a műtrágyák széles skálájának pontos kijuttatási pontosságában rejlenek.
Ferenc Kornis
Ferenc Kornis (N.U. Agrar GmbH) előadásának címe „Repcével kapcsolatos rovarproblémák kezelése és repcetermesztési stratégiák 2024-ben”. A klímaváltozás miatt bizonyos stádiumokban melegebb az idő – ami súlyosbítja a problémákat. A repcebecő-ormányos és a repcebolha a repce két fő ellensége. Kornis véleménye szerint a repcebolha elleni harc két fő módszere a piretroidok és a Minecto.
Forrás: @agrarluke
A piretroidok hátránya azonban, hogy gyakran hozzávetőlegesen négy nap alatt lebomlanak az UV-sugárzás hatására, így nem nyújtanak elégséges védelmet. Jelenleg a piretroidokat vetik be, ami miatt a rezisztenciák kialakulása elkerülhetetlen. A repcebolha megállításához erős növényekre van szükség, és meg kell akadályozni, hogy a bolha lerakhassa a petéit. Az ormányos bogarak esetében fontos a sárga tálakat a mezőre időben kihelyezni, még október végén is, hogy ne meglepetésként hasson. A repcebolhával és az ormányos bogarakkal összehasonlítva a közönséges pollenbogár időközben ártalmatlanná vált, általában nem szükséges ellene kezelés. 2024-ben a repce igen súlyos nitrogénszegénységet mutatott. A nitrogénhiány a levelek lila elszíneződéséből ismerhető fel, ahogy a nitrogén a régi levelekből az újakba vándorol. A klímaváltozás miatt az őszök hosszabbak lettek és ennek eredményeképpen a növények a normális esetben vegetációmentes időszakban is növekednek. Ez megnöveli a repce alultápláltságának a valószínűségét, és hogy ledobja leveleit. Ennek eredményeképpen a rügyek elsorvadnak. Összefoglalva: a repcekártevők számára a klímaváltozás előnyös. Rovarölő szerek nélkül nehéz lenne a repce termesztése a jövőben, mivel a rovarkár miatti hozamveszteségek a jövőben megnövekednek.
Philipp Horsch
Linstowban az utolsó előadást Philipp Horsch tartotta, melynek címe „Tökéletes magbeágyazódás – kihívás a vetőcsoroszlyák számára” volt. A szántóföldi gazdálkodás fő problémája az a tény, hogy elérjük a hozamok felső határait, és olyan kihívásokkal szembesülünk, mint a klímaváltozás vagy a kártevő rovarok. Ez felveti a kérdést, hogy a jövőre nézve mit célozzunk meg. Míg különösen a mezőgazdasági gazdálkodók számára a fókuszpontban a hozammaximalizálás és költségoptimalizálás egymásnak ellentmondó területei voltak, a fókuszban most a hozamoptimalizálás van. Az elmúlt 50 évben a hozamok növekedtek és a precizitás jelentősen megnövekedett. Hol állunk most tehát a gabonatermesztési ágazatban? Ha olyan tényezőket figyelembe veszünk, mint a növények eloszlása, elkülönülése, magmélység és beágyazódás, a végén minden a precizitásra fut ki. Ami a pontosabb beágyazást és mélységi elhelyezést illeti, a duplatárcsás csoroszlya mérföldkő volt a vetési ágazatban. A vetés célja az egyenletes kelés, hogy minden növénynek optimális indulási feltételeket teremtsen.
Az új HORSCH Solus a mélységi precizitást és a tökéletes, átfogó beágyazódást kombinálja a kétoldalt felszerelt mélységszabályozó kerekeknek köszönhetően. A Solus megközelítése mellett a ParaDisc Plus csoroszlyával is dolgozunk. Ebben az esetben a HORSCH rendszert kíván vinni a duplatárcsás csoroszlya alkalmazásába – a tökéletes vetéshez és a kiváló működési megbízhatóság megvalósításához nedves körülmények mellett, a lehető legkevesebb csoroszlyacserével. A cél olyan vetőcsoroszlya tervezése, amely kombinálja a kiemelkedő precizitást a maximális működési megbízhatósággal, hogy még univerzális vetőgépek esetén is növelje a precizitást. A HORSCH vetőcsoroszlyák széles választékát kínálja a mag precíz elhelyezéséhez, hogy a különböző körülményekre megoldást kínáljon. Ma csak a tárcsás csoroszlyák kategóriájában hét különböző csoroszlyaopció választható. Ez a változatosság lehetővé teszi a legkiválóbb precizitást világszerte, bármilyen körülmények mellett. „Folyamatosan dolgozunk a precizitást növelő elemek hozzáadásán a különböző csoroszlyatípusokhoz.”
Dr. Sabine Andert
Dr. Sabine Andert (a Julius Kühn-Institut Növényvédelmi Intézetének vezetője) nyitotta meg a szemináriumot Schwandorfban, „Az angolperje az új parlagi ecsetpázsit?” című előadásával. Ez a kérdés igen aktuális, és robbanásszerűen nőtt a jelentősége az elmúlt két-három évben, mivel a gyom egyre jobban elterjed Németországban. Az angolperje az ugaroltató vetésforgók fontos eleme, különösen ott, ahol nagy arányban termesztenek szántóföldi takarmányt. Ha a füvet nem szabályozzák következetesen, ez hatalmas hozamcsökkenésekhez vezethet. Tanulmányok rámutattak, hogy már egy 20 növény per négyzetméteres sűrűség jelentős hozamesést eredményezhet. Noha a fű az eutrofikus helyeket részesíti előnyben, képes megtelepedni az alacsony hozamú helyeken is. Az angolperje jelenleg vezető gyommá kezd válni. Míg a parlagi ecsetpázsit egynyári, egyes angolperjék évelők. Az angolperjének emellett nincs első vagy második kelési hulláma vagy fő csírázási időszaka, amely komoly kihívás a gyomirtási intézkedések időzítése szempontjából. Ez azt jelenti, hogy a fű a teljes vegetációs időszakban bármikor kicsírázhat, és a magpotenciál jelentősen nagyobb, mint a parlagi ecsetpázsit esetében. Egyebek mellett Dr. Sabine Andert a vetésforgókban az őszi termények nagy arányát említi az enyhébb telek mellett, mint a megnövekedő előfordulás okait. Véleménye szerint a gyomirtásnak alkalmazkodnia kell ehhez a helyzethez. Ehhez összetettebb vetésforgók és farm szinten átfogó megközelítések szükségesek. Egy hatékony ellenintézkedés például az adaptált talajművelés a vetésforgóban, hogy az angolperje magjait mélyre bedolgozza, mivel igen sekély talajrétegekben hajlamosak csírázni.
Prof. Dr. Dr. Urs Niggli
Prof. Dr. Dr. Niggli az Agroökológiai Intézet vezetője. Előadásának címe „Milyen mezőgazdaság lesz képes a világ élelmezésére?” volt. E kérdés háttere az óriási népességnövekedés, a majdnem nyolcmilliárdos bolygó. Ez az élelmezés terén globális kihívásokat támaszt.
A jelenlegi fejlődés és termelékenység, valamint, hogy ennyi embert képesek vagyunk élelmezni, a zöld forradalom eredménye. Ezenkívül az 1960-as évek óta igyekeztünk a termőföldek területrét viszonylag stabilan tartani. Minden más „ökológiai katasztrófa” lenne, mivel a termőföld korlátozott erőforrás. A gazdálkodásnak fenntarthatónak, de ugyanakkor termelékenynek is kell lennie, és a meglévő természetes rendszereke meg kell védeni attól, hogy élelmiszer-termelésre alakítsák át őket. Niggli megoldásokat mutatott be e kihívásokra. Véleménye szerint a legjobb megoldás az önfenntartás. Ez kevesebb hulladéktermeléssel, kevesebb túltápláltsággal és alultápláltsággal és kevesebb hústermeléssel jár. Ezért trendváltás szükséges az észszerű étrendek irányába. Egy tisztán vegán forgatókönyv azonban működésképtelen. Prof. Dr. Dr. Niggli úgy gondolja továbbá, hogy a biogazdálkodás (globális szinten) nem lesz igazán meghatározó a globális élelmezésbiztonság szempontjából, a hagyományos élelmiszer-termeléshez képesti hozamkülönbségek és az alacsonyabb hozamstabilitás miatt.
A leküzdendő kihívások például a növényvédő vegyszerek csökkentése. A digitalizáció és a precíziós gazdálkodás ezt segítheti – és ebből a szempontból az élvonalbeli gépek kulcsfontosságúak. A növénynemesítési ágazat szintén hozzájárulhat, ha a legjobb módszereket használják célzott módon a mezőgazdaságban használt vegyszermennyiség csökkentésére. Hogyan is élelmezzük akkor az emberiséget? A jövőben a növényi fehérjéknek nagyobb részarányt kell kapniuk, és meg kell feleznünk húsfogyasztásunkat. Szintén legalább meg kell felezni az élelmiszer pazarlását és a fenntartható gazdálkodásra kell összpontosítanunk.
Johannes Bokern
Johannes Bokern a GBB szaktanácsadójaként dolgozik, előadásában a téma gazdasági szempontjait elemezte, pontosabban ismertette, melyik gazdálkodási intenzitásnak van észszerű gazdasági értelme. Ez a probléma rendkívül összetett, mivel napi szinten a gazdaságoknak számos részletkérdéssel kell foglalkozniuk. Mindenekelőtt egyéni döntés a gazdaság megfelelő termelési programját és termesztési intenzitását meghatározni.
A csökkenő hozadék törvénye kimondja, hogy a hozam csak egy bizonyos pontig nő. Ezen a ponton túl az adott tényezőbe irányuló befektetések hátrányokat eredményeznek, vagyis a határhaszon a további befektetésekkel csökkenésnek indul. Az optimális intenzitás meghatározza, hogy pontosan mikor egyenlő az elért hozamnövekedés és a költségvonzata. Ebben az időpontban vagyunk a gazdasági optimumponton. Azonban gyakran számos korlátozás teszi ezt elérhetetlenné. Így a magas munkaerő- és gépköltségek például megakadályozzák a magas nettó hozamok elérését. Az elmúlt években ezek mintegy 30%-kal megugrottak. Ennek oroszlánrészét a dízelárak és a kamatlábak növekedése adja. Különösen a kamattényező eredményezett teljesen új helyzetet számos gazdaság számára, és az előző tíz évvel összehasonlítva minden számítást felborított.
Ez az oka, hogy Bokern javasolja, hogy mindig gondoljuk át a munkameneteket és a munkaintenzitást. Jelenleg igen sok gazdaság éri el teljesítőképessége határait a standard repce, búza, árpa vetésforgóval a betegségszintek, de a műtrágya-szabályozás és a gyomproblémák miatt is. Ezért a gazdálkodók már megkezdték vetésforgóikat kibővíteni, két tavaszi termény beillesztésével. A költségek így, például a dízelé megtakarítható változatlan intenzitás mellett. Nyilvánvalóvá vált, hogy például a teljes talajművelési menetek kihagyása a legjelentősebb befolyásoló tényező, mely legnagyobb megtakarítást eredményezheti. Mindig fontos a helyzetnek megfelelően cselekedni. A saját gazdaság koncepciójának a körülményekhez és a személyi követelményekhez kell illeszkednie.
Michael Horsch
A 2024-es HORSCH Szeminárium utolsó előadója Michael Horsch volt, aki a „Precizitás – az egyenletes szántóföld” témájában adott elő. Először a HORSCH tesztfarmján, a Cseh Köztársaságban lévő AgroVation farmon szerzett tapasztalatokról beszélt. Amikor a farmot 2012-ben átvették, az egész gazdaság termesztési stratégiáját átalakították kontrollált nyomtávú gazdálkodássá, és a fejlesztéseket rendkívül intenzív figyelemmel kísérték. A földek egyenetlenné váltak az egyirányú talajművelés következtében. 2018-ban a CTF módszerrel nagyrészt felhagytak, és azóta a talajt különböző irányokban művelték.
A prezentációja során Michael Horsch felvetette a kérdést, hogy hol is kezdődik a precizitás. Rövid tarló, ideális száreloszlás és az egyenletes terep kulcsfontosságúak a munkaminőséghez és minden későbbi menethez. Ez a három pont jelenti a precizitás alapelemeit minden szántóföldön. Kulcsfontosságú harmonizálni a gépeket egymással és adaptálni őket az egyedi követelményekhez.
A precizitás végső stádiuma a vetési folyamat. A növény minden magjának ugyanazok a körülmények kellenek. A gyököcske először lefelé nő, és a mag alatt növekvő talajsűrűségre számít. Ez kulcsfontosságú a maximális gyökérnövekedéshez és a sikeres csírázáshoz. Különösen most, az egyre intenzívebb klímaváltozás időszakában kulcsfontosságú az egészséges állományok kialakítása.