HORSCH Live 2024
A HORSCH Live újabb sorozata indult januárban a „Szélsőséges időjárás – képes a modern gyártástechnológia kiküszöbölni a hatásait?” mottóval. Szakértők összesen négy aktuális témájú prezentációjának streamelésére került sor.
Prof. Dr. Hansgeorg Schönberger
Elsőnek Prof. Dr. Hansgeorg Schönberger tartott előadást az alábbi témában: „Búzatermesztés az egyre szélsőségesebbé váló időjárási körülmények mellett – miért kell szemenként vetni?”
Az éghajlat jelenleg változásban van. A probléma nem maga a változás, hanem a sebessége, és a szélsőséges időjárási viszonyok, amit magával hoz. A növénytermesztésre ennek következményei az enyhébb telek miatti gyengébb vernalizáció, ami a növényeket érzékenyebbé teszi. A generatív fejlődés tavasszal a melegebb, majdnem forróbb körülmények mellett következik be, amely káros a hozamra.
A fitt, egészséges növények jobban alkalmazkodnak a szélsőséges időjáráshoz. Ennek előfeltétele a jól kifejlett gyökérrendszer. A növénynek jó környezetre, elegendően nagy és homogén gyökérzetre és állóterületre, valamint elégséges tápanyagellátásra van szüksége. Ebben a tekintetben a szemek optimális elhelyezése kulcsfontosságú szerepet játszik. Ha a mag túl mélyre kerül, kevesebb finom gyökeret fejleszt, így a víz- és tápanyagfelvétel rosszabb lesz. Ha a magot túl sekélyen helyezik el, kevésbé valószínű, hogy kihajt, és fennáll a madárkár vagy gyomirtó általi kár kockázata. Vízszintes elhelyezés esetén a mag körül legalább 3 centiméternek kell lennie. Ha a szemek közelebb vannak egymáshoz, akkor versengeni fognak a vízért, és nem hajtanak ki egyenletesen. Ha a növénynek túl nagy helye van, akkor túlzottan elburjánzik, és a növényen belüli versengés megnő.
A cél egyenletes populációk kialakítása, mivel ezek sokkal jobban képesek az aszályos stresszhelyzeteket elviselni, és kevésbé érzékenyek a szélsőséges időjárásra – ezek a szemenkénti vetés melletti érvek, mivel ez utóbbi biztosítja az állóterületi homogenitást és fejlődést, hozzájárulva ezzel a hozambiztonsághoz.
Prof. Dr. Bernhard Bauer
A precíziós gazdálkodás mintegy 25 éve mezőgazdasági téma, de átfogóan még nem terjedt el. Minden a VariableRate alkalmazásával kezdődött, amelyet a növényápolási ágazattól a helyszínspecifikus vetésben történő alkalmazás követett. Beszédében Prof. Dr. Bernhard Bauer azt feszegette, vajon a klímaváltozás képese katalizátorként működni ebben a tekintetben. A gazdaságok motivációja egyebek mellett azokat a módszereket megvalósítani, amelyek megkönnyítik a munkafolyamatokat és növelik a hatékonyságot, amikor a kijuttatott műtrágya és növényvédőszerek mennyiségét növelik. Ez nem csak a gazdaságra, de a társadalomra vonatkozóan is szerepet játszik.
„A klímaváltozás a helyszínspecifikus eltéréseket is növelni fogja a szántőföldön belül” – magyarázza Prof. Dr. Bauer. Olyan területeken, ahol a víztároló kapacitás rosszabb és a hozamok aszály esetén összeesnek, a helyszínspecifikus művelés megoldás lehet. Száraz időszakokban, amikor a növényt stressz éri, a növekedésszabályozók alkalmazását például csökkenteni vagy teljesen felhagyni kell az alacsony hozampotenciálú területeken. Jelenleg azonban nehéz ezt átfogóan bevezetni a gyakorlatba. Egy pont, amit a politikusok és a társadalom rendszeresen megvitatnak, a helyszínspecifikus műtrágyázás. Jelenleg azonban a piac nem kínál megfelelő módszert a helyszínspecifikus műtrágyamennyiség integrálására a kijuttatási térképbe. A helyszínspecifikus vetéssel szerzett tapasztalatok és az ilyen irányú vizsgálatok a hagyományos gazdaságokban nem érnek el magasabb hozamokat. A biogazdaságokban azonban jelentős hozamnövekedést értek el változó magmennyiséggel, 300 és 400 mag között. Egy ok lehet, hogy a tápanyag-kijuttatással és növekedésszabályozókkal befolyásolt populációszabályozás a hajtássűrűséget nagyobb mértékben befolyásolja, mint a helyszínspecifikus vetés. Mindet összevetve a helyszínspecifikus művelés a hozamszintet kis mértékben megnöveli. A jövőben a hatásoknak átláthatóbbakká kell válniuk, hogy jobban lehessen őket értékelni és optimalizálni a következő lépésben.
Dr. Ludwig Lichtenegger
Dr. Ludwig Lichtenegger témájának címe „Alternáló nedves és száraz időszakok – milyen hatást fejt ki a kálium a talajban és a növényben?” és az elmúlt évek időjárási viszonyainak bemutatásával kezdődött. A tartós nedves és száraz időszakok a múltban és most is kihívást jelentenek a szántóföldi gazdálkodásra, és egyre gyakrabban határozzák meg időjárásunkat. Ebben a beszédében azt a kérdést vizsgálta, hogy a kálium mit tesz a talajban, rendelkezésre állása hogyan mérhető fel, és hogyan működik a növény tápanyagfelvétele.
A kálium tömegelem, amelynek felvétele diffúzióval történik. A nedves időszakokban kálium szabadul fel az agyagásványokból, száraz időszakokban az agyagásványok összezsugorodnak, és a tápanyagot a növény nem tudja felvenni belőlük. A kálium egy alapvető tápanyag, amely számos enzimatikus reakcióban részt vesz, és a sztróma szabályozásáért felel. Jelentős szerepet játszik emellett a fotoszintézisben és megerősíti a növény ellenállóképességét. A nagy levéltömegű, nagy gyümölcsöt hozó termények káliumigénye kifejezetten magas.
A kálium rendelkezésre állását a talajban jelentősen befolyásolja a talaj tápanyagtartalma és agyagtartalma, a kationcsere kapacitás (CEC), és a talajvíz jelenlététől függ. Emellett figyelembe kell venni a tápelemek antagonizmusait a műtrágyázásban figyelembe kell venni (Ehrenberg féle mész-káli törvény, kálium-magnézium antagonizmus). Megvitatta továbbá a vizsgálati eredményeket a hozamra vonatkozóan, illetve az őszi búza vízfelhasználásának hatékonyságát a káliumellátás függvényében. Szemléltette, hogy a kálium megnöveli a vízfelhasználási hatékonyságot, és ez a tény a jövőben egyre nagyobb jelentőségű lesz.
Prof. Dr. Georg Guggenberger
A prezentációja elején Prof. Dr. Georg Guggenberger meghatározta a humusz fogalmát: a talaj szervesanyag-tartalmának összessége. Ez tartalmazza az elpusztult növényi részeket, illetve a mikrobiálisan konvertált anyagot is. A humusznak rengeteg pozitív aspektusa van – tápanyagok forrása, illetve eltárolja a vizet is. Emellett a humusz megköti a szén-dioxidot, így kivonva azt a légkörből. „Ez azt jelenti, hogy ha humuszkezelést folytatunk a földjeinken, akkor a klímaváltozás ellen is teszünk valamit” – magyarázza. Annál is inkább, mivel a humusz létfontosságú a szántóföldi talajok termelékenységének fenntartásához.
A célnak a talajban az aktuális humusztartalom fenntartásának kell lennie, amely valódi kihívás, tekintve a csökkenő hozamokat a száraz időszakokban, és az anyagok és szerves anyagok emiatti csökkent eloszlatását a talajban. Ezért az aktív talajerőgazdálkodás fontos a humuszszint felépítéséhez, különösen a száraz régiókban.
Egyik lehetőség a takarónövények alkalmazása. Egy hosszabb takarónövényes művelés több szervesanyag összegyűlését eredményezi. Nyilvánvalóvá vált, hogy a talaj jobb állapotban volt ősszel, és a tápanyagok felvétele is sokkal jobb volt. Minél optimalizáltabb a takarónövény-keverék, annál nagyobb a talajban a szénmegkötés. Emellett a takarónövények művelése lehetővé teszi a kibocsájtott gyökérváladékok tápanyaggazdálkodási felhasználását. A mikroorganizmusok különböző összetételei ezután a fő terményben élnek tovább. Minél jobb a takarónövény-menedzsment, annál diverzifikáltabb lesz a talaj mikrobiális összetétele. „Ha diverzifikált mikrobiális életközösség van jelen, nem csak több humuszunk van, hanem egy robusztusabb rendszerünk is, amely jobban ellenáll az aszálynak és a kórokozó gombáknak. Ez az a cél, amire törekednünk kellene.” Az előadások a horsch.com/live oldalon elérhetők.