Solus - A jövő vetési módszere? Lehetőségek és korlátok
A jövő témái a vetési ágazatban főként az lelhelyezési pontosságra összpontosítanak. A HORSCH egy új vetőgépen dolgozik, amely megfelel a jelenlegi és a jövőbeni követelményeknek. Philipp Horsch ismerteti az új Solus keskenyen vetőgép különleges tulajdonságait és lehetőségeit, valamint azt, hogy hol vannak a határok.
Az egyik jövőbeli téma, amely a vetés ágazatában nagy szerepet játszik, a precizitás, azaz a vetőmag mélysége, a vetőmag helyzete és beágyazódása. A HORSCH már évek óta intenzíven foglalkozik ezekkel a pontokkal és javítja azokat. Az évek során egyre jobb és jobb lelhelyezési szintet sikerült elérni a gabonafélék és a repce vetőmagjainál a tárcsás csoroszlyatechnológiával. Az idők folyamán új kihívások jöttek hozzá, mint például a vegyszeres növényápolás csökkentési célkitűzései, a szerek kivonása vagy a változó éghajlati keretfeltételek, amelyekre reagálnunk kell.
"A ma rendelkezésünkre álló legpontosabb csoroszlyatechnológia a Maestro-családunk szemenkénti sora" – foglalja össze Philipp Horsch. A pontosságot a duplatárcsás csoroszlya kombinációja biztosítja a vetőmag lehelyézésénél az oldalsó mélységszabályozással. "Sokkal jobban és állandóbban tudjuk tartani a mélységet, ha a két vezetőkerék nem a sor mögött, hanem közvetlenül a vetőtárcsánál fut" – magyarázza az elvet. Ráadásul a két oldalsó mélységszabályozó kerék egyenletes visszatömörítő hatással bír a vetőbarázda bal és jobb oldalán, egyenletes csírázási zónát hoz létre a vetőmagnak. Ez a kombináció és a jobb mélységszabályozás a kukorica vetőgépekről ismert egyenletes és biztonságos kelés két alapvető tényezője.
Ahhoz, hogy a szemenkénti egység pontosságát kihasználhassuk, nagyobb sortávolságokra van szükség. A Pronto DC-vel 15 centiméteres sortávolságokat alakítottak ki. "A szemenkénti egységekkel keskenyen vetve már 22,5 centiméternél kezdődnek a sortávolságok. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a nagyobb sortávolság sok régióban agronómiai szempontból működik, és a terméshozam nem csökken. Ebben a tekintetben sok ismeretanyagból táplálkozunk" – magyarázza Philipp Horsch.
Kezdetek
A HORSCH már 17 évvel ezelőtt elkezdett intenzívebben foglalkozni az szemenkénti leválasztással. Az akkoriban épített első rendszer túlnyomásos volt, rugalmas lőtt rendszerrel és furatos tárcsával. A cél az aprómagvak, mint a gabonafélék és a repce, valamint a hagyományos soros kukorica, szója, répa és napraforgó szelektálása és kijuttatása volt. Ekkor kezdett el a HORSCH túlnyomásos lőtt rendszerekkel dolgozni.
"A fejlesztési folyamatban azonban úgy döntöttünk, hogy csak a kukorica és a napraforgó vetésére szolgáló mechanikus rendszerrel kezdünk, amelyet akkoriban egy amerikai gyártótól vásároltunk" – írja le a fejlesztési utat Philipp Horsch.
Ezzel egy időben a HORSCH megkezdte a SingularSystem fejlesztését és bevezetését. A fejlesztés lényege egy olyan adagolóberendezés, amely a centrifugális erőt használja a gabonafélék, különösen a repce és a búza nagy frekvenciájú szemenkénti elkülönítésére. A vetőmag optimális beágyazódásának garantálásáért a jól bevált TurboDisc duplatárcsás csoroszlyát ejtősővel, csúszóékkel és magogó kerékkel bővítették. "Sok tapasztalatot gyűjtöttünk a SingluarSystemmel, amelyet most az új projektünkben hasznosítunk. Különösen a csoroszlyatechnológián dolgozunk, hogy kevésbé függjünk a tökéletes magágyi körülményektől!"
A következő nagy lépés a jelenlegi szemenkénti adagolóberendezés kifejlesztése volt. A HORSCH egy vákuumos és egy túlnyomásos adagolót fejlesztett ki, technikailag nagyon hasonló alapokon. Az AirVac és az AirSpeed technológia azon az elképzelésen alapul, hogy egyrészt a legnagyobb pontosságot nagyon kis beállítási erőkifejtéssel, másrészt a lehető legnagyobb rugalmasságot valósítsa meg a terményekkel. "Ma már minden jelenlegi szemenként vetendő növényt, valamint ezen kívül repcét, búzát, rozst és árpát is a legnagyobb pontossággal tudunk adagolni" – részletezi a sikert Philipp Horsch. "Az utóbbi kultúráknak azonban a lényegesen nagyobb magméretük miatt csak az AirSpeed adagolórendszerrel van értelme. A túlnyomás lehetővé tesz lényegesen nagyobb szemfrekvenciákat, pontos szállítással a vetőbarázdába."
Első tesztek
Körülbelül négy évvel ezelőtt a HORSCH elvégezte az első teszteket az AirSpeed adagolóval az Avataron. A 25 centiméteres sortávolság-tartományban már sok tapasztalatot gyűjtöttek, de egytárcsás csoroszlyával. A kiábrándulás hamar bekövetkezett: az egytárcsás csoroszlya mögött nem lehetett elég pontosan megfogni a magokat, mivel a barázda nem volt elég homogén. Ennek oka az volt, hogy az egyik oldalon tárcsa, a másik oldalon pedig csúszóék volt. Így nem lehetett a szemeket elég pontosan középre lőni a magfogó kerék alá.
A HORSCH nem volt elégedett, és további erőfeszítéseket tett ebben az irányban. "Már akkor elkezdtünk egy keskeny vetőtestet fejleszteni kukoricához és szójához a kínai piacra" – állítja Philipp Horsch. "Egy olyan karcsú egységet, amely 25 centiméternél kisebb sortávolságokat tett lehetővé. Kínában 2019 óta ezt használják standardként".
Fenntarthatóság
A következő lépés az AirSpeed adagolóberendezés elhelyezése volt a vékony Maestro testre, és egy 22,5 centiméteres vetőtávolságú gép megépítése. "Ez egy logikát követ, évtizedes logikát. Az új melléktémák folyamatosan sarkallják az egész ügyet" – mondja Philipp Horsch. A széles sor egyenletesen fejlett növényekkel és egyenletesebb növényeloszlással a sorban egyszerre több jövőbeli témában is hasznos lehet.
Többek között a mechanikus gyomirtás. Szélesebb sorok közötti tér könnyebben kapálható. Az egy méter munkaszélességre jutó sorok aránya kisebb, és így a ma már nem kapálható terület is kisebb. Ha a jövőben a sorban akarunk kapálni, az technikai szempontból könnyebben megvalósítható, amennyiben a növénytávolságok szabályosak, illetve a növények közötti távolság a legnagyobb valószínűséggel előre jelezhető. A kameratechnológia és a mesterséges intelligencia így lényegesen jobb eredményeket hozhat.
A sorok jobb levegőztetése és a lombozat rövidebb ideig tartó nedvessége egészségesebb növényállományokat tesz lehetővé – ami a vegyszeres növényápolás csökkentése szempontjából lényeges.
Emellett lehetőség van a növény pontosabb tápanyagellátására is. Ezenkívül a gyomirtó szerek sávos alkalmazása további lehetőségeket rejt magában a vegyszeres növényápolás csökkentésére.
Mindent egybevetve természetesen mindig a terméstartalékok okos felhasználásáról van szó a szántóföldi növénytermesztésben. Ha sikerül rendszeres, optimálisan elhelyezett állományokat létrehozni, az minden bizonnyal a magasabb, illetve stabilabb terméshozamok másik kulcsa lesz.
"Tavaly nyáron kezdtük el az első kísérleteket Németországban a teljes vetéssel" – magyarázza Philipp Horsch. Az első kísérletek egy hatméteres hárompontos eszközzel nagyon ígéretesek voltak. "Az új keskeny vetőtest működik. Természetesen van némi beállítási igény, de alapvetően működik" – erősíti meg Philipp Horsch.
Solus – gép nagy területre
A HORSCH új nagy területekre tervezett gépének a neve Solus. "Ezzel a géppel a gazdálkodók igényeinek akarunk megfelelni" – magyarázza Philipp Horsch. Jelenleg a Solus 10,6 m széles, 47 soros prototípusa készül. Idén ősszel, búza, repce, rozs és árpa vetésével teszteljük először. Jövő tavasszal bab és cukorrépa következik. A HORSCH az e tesztekkel szerzett tapasztalatok alapján dönti el, hogyan folytatja a sort, és mit kell átalakítani.
A HORSCH a keskeny vetőtest és az AirSpeed lőtt levegős rendszer kombinációjával új utat jár be, amely az elmúlt évek tapasztalataira és elemeire épül. Központi kérdés, hogy megvan-e ennek a módszernek a képessége, hogy a vetés új irányzatává váljon, hol vannak a gép határai és milyen körülmények között alkalmazható. "Ezekkel a kérdésekkel intenzíven foglalkozunk" – magyarázza Philipp Horsch. "Az egészet mindig kritikusan kell megkérdőjelezni" – hangsúlyozza. A késői vetés vagy a nedves talaj például korlátozhatja a módszert. Újra és újra lesznek olyan helyzetek, amikor a paralelogramma függesztett vetőegység eléri a határait.
Lehetőségek és korlátok
Bizonyos régiókban és szántóföldi körülmények között a gép nagyon jól működik, máshol kevésbé. A Solus súlya miatt nedves régiókban különösen nagy a kihívás. Jó időben nagyon precízen lehet majd dolgozni, de lesznek olyan időszakok is, amikor alternatívára lesz szükség. "Tulajdonképpen még a ma már meglévő gépek is időnként túl nehezek" – teszi hozzá Philipp Horsch.
Másrészt nagy lehetőségeket lát a száraz régiókban. A Solus termékcsaláddal például a vetésmélység könnyebben szabályozható, mint a Prontóval. Ez óriási előny, különös tekintettel a jövőre és a változó időjárási viszonyokra. Ez garantálja az erőforrások, például a víz vagy a tápanyagok ideális felhasználását.
Hogy mely piacok lesznek megfelelők a Solus termékcsaládnak, azt még nem tudjuk. "Ismerjük a lehetőségeket. És a határokat is" – magyarázza Philipp Horsch. "Nem szabad naivnak lennünk, azt állítani, hogy ez a gép minden régióra és minden körülményre egyformán alkalmas. De figyelembe kell vennünk az egyes régiók sajátos követelményeit és feltételeit". Meggyőződése azonban, hogy a Solus, valamint a keskeny vetés és az AirSpeed rendszer kombinációja a jövőben "fontos vetési formává válhat". Különösen a változó keretfeltételeket szem előtt tartva. De továbbra is kihívás reagálni az ingadozásokra.
Novemberben, az idei Agritechnica kiállításon a HORSCH standján bemutatják a keskeny vetés témáját, valamint a keskeny vetés és a sokéves tapasztalaton és fejlesztésen alapuló AirSpeed adagolóberendezés előnyeit.