Direktvetési módszerek
A terraHORSCH legutóbbi számában Michael Horsch "A direktvetés szép művészete" című cikkében írt a direktvetésről, mint víztakarékos módszerről, a direktvetésű köztesnövény-termesztésről, arról, hogy milyen hatása lehet a fedett talajnak és milyen lehet a direktvetés a jövőben.
Ebben a folytatásos cikkben Michael Horsch többek között elmagyarázza, melyik vetésmód hova illik a legjobban, hogyan kell alkalmazni, és milyen előkészületekre van szükség. A középpontban a tárcsás és a kapás technológia áll.
Melyik technológia hova illik?
"A múltunkból sok tapasztalatunk van a direkt vetéshez használt kapás-rendszerekkel" – foglalja össze Michael Horsch. Az Airseeder technológiát, majd a Sprinter termékcsaládot, különböző eszközökkel az évek során mindig optimalizáltuk és továbbfejlesztettük. Ma már sokféle lehetőséget kínálnak – a talaj csak kis bolygatásával járó direkt vetéstől a szinte teljes művelésig.
A kapás technológiát például olyan régiókban használják, ahol a gazdálkodók közvetlenül a betakarítás után az előző termés friss maradványaiba, például repcébe vagy köztes növényekbe akarnak vetni. A vetőcsoroszlya tisztító jellegű, és tiszta vetőbarázdát hagy a vetőmag jó talajkontaktusához.
Egy másik jelentős előnye a hideg régiókban a talaj valamivel gyorsabb felmelegedése. "Kazahsztánban például (a keskeny kapák és a nyitott barázdába vetés irányzata) a gazdák nagyon sikeresen vetnek a Sprinter NT-vel. A kapa megtisztítja a talajt, és szinte fekete felületet hagy maga után, amely gyorsabban felmelegszik, és garantálja a vetés gyors beindulását a hideg tavaszban" – meséli tapasztalatait Michael Horsch.
"Az elmúlt tíz évben egyre intenzívebben foglalkoztunk a tárcsás direkt vetéssel is". Különösen a sok vízzel teli régiókban, vagy nagyon száraz körülmények között van szükség olyan vetéstechnológiára, amely lényegesen kevesebb talajt mozgat meg, mint a vetőkapa. Brazíliában például a vevők az előző termés szalmája, vagy a köztes növény alá akarnak vetni. Ha túl sok "nyílt talaj" marad hátra, az erózió veszélye jelentősen megnő, és a talajhőmérséklet jelentősen megemelkedik a talajborítás hiánya miatt. Agronómiai szempontból a HORSCH SingleDisc vetőgépet a lehető legkisebb talajmozgásra és a vetőmag pontos lelhelyezésére optimalizálták. "Az Avatar vetőcsoroszlyánk rendkívül kis barázdát nyit, és a vetőmagot nagyon pontosan a barázda aljára helyezi. Az állítható zárókerék biztosítja a szükséges talajborítást."
Szalma – támogatás és kihívás egyszerre
"Az előző termés betakarítási maradványai vagy egy jól fejlett köztes kultúra egyszerre lehetőség és kihívás." A szalma tápanyagot és szerves anyagot szolgáltat, így a humuszfenntartás és a humusztermelés fontos építőköve. A felszíni maradékok védenek az eróziótól és hűsíthetik a talajt. "Ha sikerül elérni, hogy az új kultúra sorai között szalmamulccsal intenzíven takarjuk be a talajt, az száraz, forró körülmények között segíthet, hogy a talaj ne melegedjen fel még jobban." A szalmaréteg egyfajta szigetelés a talaj felszínén. A szalmamulcs légpufferei visszatartják a hőt a talajfelszíntől. A különösen könnyű szalma, pl. a búzaszalma, ráadásul visszaveri a napsugárzást. Ennek eredményeként a talaj kevésbé melegszik fel. A magas hőmérsékletű és sötét talajú régiókban ez a hatás különösen érdekes lehet.
Búzaszalmába vetés tárcsás technológiával
Azonban nem minden szalma egyforma. Különbséget kell tenni a különféle termények között, amelyek más-más mennyiségű szalmát termelnek, és természetesen a maradékok tulajdonságai között. "Mindig óriási kihívás, ha fehér, azaz friss búza-, árpa- vagy rozsszalmába akarunk vetni. Közvetlenül a betakarítás után a szalma nagyon kemény, és nem könnyű levágni. Tárcsás technológiával vetni azzal a kockázattal jár, hogy a szalmát a vetőnyílásba nyomják. Ennek következtében romolhat a vetőmag-talaj kapcsolat és a kelés. "Ilyenkor nagyon segítenek a sortisztító tárcsák, de csak akkor, ha a sortávolság 25 cm".
Direkt vetve a szalmát sokkal könnyebb kezelni ha törékeny. "Ha az aratás után négy-öt hétig süt a nap és esetleg néha-néha esik egy-egy zápor, akkor például a búzaszalma tárcsával lényegesen könnyebben keresztülvágható, és jelentősen csökken az úgynevezett "hairpinning" veszélye."
Ha a betakarítás után azonnal friss szalmába kell vetni, akkor érdemes előtte egy kicsit megművelni a maradványokat. Megoldás lehet egy gereblyével opcionált Cultro-val megjárni a szántóföldet, hogy a szalmát előre megigazítsuk és megtörjük. Ennek hatására a későbbiekben a tárcsa könnyebben átjut, és kevesebb szalmát húz be a vetési barázdába. A Cultro a kapillaritás és a vízveszteség szempontjából is nagyon érdekes. "Még nagyon száraz, poros körülmények között is meg lehet mozgatni a talajt, még ha csak egy-két centimétert is. Ez elég ahhoz, hogy a kapillárisok bezáródjanak, és rendkívül fontos. Ha ugyanis a száraz repedések bezárulnak, a maradék nedvesség a felszíni porréteg alá kerül. Ha tehát a talajból nedvességet szívunk fel, és utána vetünk, akkor van esély, hogy a mag sikeresen kicsírázik."
Hogy újra felvegyük a repedések témáját: ha a talajban repedések vannak, akkor azok egyre nagyobbak és nagyobbak lesznek az egyre nagyobb és folyamatos szárazságban. A repedések úgy működnek, mint egy kémény, azaz a víz ezeken a repedéseken keresztül távozik és elpárolog. Ez természetesen jelentősen megnehezíti a vetést és a csírázást. "Az agyagos talaj úgy kiszárad, mint a beton, minél tovább süt rá a nap." Ilyenkor a repedéseket előzetesen el kell zárni. Az elmúlt két év tapasztalatai azt mutatják, hogy a Cultro ebben a tekintetben is kiváló eszköz, amely csak kis költségigényű.
Vetés a friss búzaszalmába kapás technológiával
Alternatíva, hogy fehér szalmában mindig kapás technológiával dolgozzunk. Ezt Franciaországban nagyon gyakran lehet látni. "Ott a gazdák a Sprintereket keskeny kapákkal szerelik fel, hogy főleg kapásnövényeket, néha repcét is vethessenek. Ugyanis ezekkel a keskeny kapákkal a szalma könnyen eltávolítható a résből."
A kapásnövényeknél nem kell nagy jelentőséget tulajdonítani a talajszerkezetnek. "Nem abszolút tökéletességről van szó". Ha azonban egy főnövényt, például repcét akarunk a talajba juttatni, akkor a talajszerkezet nagyon fontos, még akkor is, ha a szalma kordában van. "Ha például a betakarításkor sok keréknyom keletkezett a szántóföldön, direktvetés működhet, de nem szabad meglepődni, ha a növények rosszabbul csíráznak, és ha a gyökerek nem fejlődnek jól a keréknyomokban. Különösen kombájnozáskor jól látható, hogy hol voltak a keréknyomok. Ugyanis ezen a területen ritkább az állomány, és terméskiesés lehet."
De kialakulhat egy érzés a jó és helyes talajszerkezethez. Ha a rögök porózusak és a pórusok kicsik, még egy kiszáradt talaj is képes vizet felvenni és megduzzadni. Ha azonban a rögöknek sima, éles szélei vannak, pórusok nélkül, akkor tudjuk, hogy tömörített a talaj. "Nem lesz jobb, ha esik az eső. Éppen ellenkezőleg. Sőt, még rosszabb lesz. Ezért van az, hogy a direktvetéses régiókban a kapásnövényeknek többé-kevésbé nagy szerepük van a talajszerkezet fenntartásában".
Ahogy az előző cikkben említettük, fontos a gabonafélék tarlómagassága és a szalma eloszlása. Az egerekkel gyorsan gond lehet, amit Michael Horsch a direktvetés legnagyobb problémájának tart Közép-Európában.
A rotációs direktvetés miért válik egyre inkább alternatívává Közép- és Nyugat-Európában?
A rotációs direktvetés egyre inkább alternatívává válik. A rotációs direkt vetés mozgatórugója – amennyiben a körülmények és a talajszerkezet megfelelő – a maradványok és az előző kultúra állapota. A direktvetés ugyanolyan jó és termelékeny lehet, mint az intenzív talajművelés utáni vetés.
"A rotációs direktvetés, a direktvetés évről évre növénykultúrától függően váltakozó, de a helyzethez igazodó alkalmazása." Ennek a módszernek különösen Európában három alapvető tényező a mozgatórugója:
- Nem minden vetésforgó alkalmas direktvetésre. A korábban inkább kialakult repce-búza-árpa vagy repce-búza-búza vetésforgókban gyakran nem volt lehetséges a következő kultúrát direkt vetni és magas hozamokat elérni. "Mindannyian nagyon-nagyon sikeresek voltunk ezekkel a rövid vetésforgókkal sok éven keresztül. Ma azonban – számos tényező, például rezisztenciák, keretfeltételek stb. hatására – sok helyen visszatértünk a szélesebb vetésforgókhoz". Ha a vetésforgó 30-40 százalékban tavaszi vetésű növényeket, például kukoricát, szóját, cukorrépát vagy napraforgót tartalmaz, akkor megnyílnak a köztes növények termesztési ablakai. Vagy vannak olyan növények a vetésforgóban, amelyeket direkt lehet vetni. "Gyakran megfigyeljük, hogy a tavaszi jó köztes növénynek örvendő ügyfeleink például a cukorrépát tökéletes talajszerkezetben, mindenféle előkészítő művelés nélkül vetik. Így nincs értelme a szántóföldön nyomokat hagyni a magágykészítéssel".
- A direktvetés mellett szólnak a folyamatosan fokozódó éghajlati változások is. "Azt vesszük észre, hogy egyre hosszabb, nagyon meleg és száraz időszakok vannak, és hogy bizonyos kultúrákat augusztusban-szeptemberben kell vetni, pl. repcét, köztes vetésű növényeket vagy részben a korán vetett búzát vagy árpát is. Minden egyes művelés a talaj nagyobb mértékű kiszáradásához vezet, kevesebb mag-talaj érintkezéshez, több röghöz és kevésbé finom talajhoz stb. Ilyen helyzetekben jobb, ha a szalmát a felszínen hagyjuk, a repedéseket és a pórusokat egy átjárással lezárjuk például a Cultro TC-vel, majd időben és egy kis nedvességgel a talajban elvetjük. Más szóval, olyan körülmények között vessen, ahol a szerkezet és a szalma rendben van, ahol megfelelően el tudja helyezni a magot, és ahol nem kell feltétlenül művelni. Elvileg: ha sok a maradék, akkor óvatosabbnak kell lenni a direktvetéssel, mint ha csak kevés maradék van, mint például szója, repce, napraforgó vagy borsó után."
- Nagyon jó talajszerkezettel, széles vetésforgóval és tiszta betakarítással, illetve a szalma érlelésére elegendő idővel, a rotációs direktvetés pénzügyi szempontból is érdekes. A kevesebb menetszám és ezáltal kevesebb idő, kevesebb géphasználat, gázolaj, valamint a kiváló vetésminőség gazdasági szempontból is lényeges tényező lehet.
"A betakarítási maradékok, azaz a szalma témája vezérfonalként vonul végig a direktvetésen" – foglalja össze Michael Horsch. Különösen nagy mennyiségű gabonaszalma, elsősorban búza, majd árpa és rozs. A rozs a legkevésbé problémás még nagy mennyiségű szalmával is, ezt követi az árpa, és a búza a legnehezebb. Ez nem annyira a mennyiségnek, mint inkább a szalma C/N arányának, és ezáltal a bomlás módjának köszönhető.