HORSCH Live
2022 decemberében a HORSCH Live a harmadik fordulóba lépett. A rendezvénysorozat ezúttal nem korlátozódott egy hétre, hanem 2023. február közepéig különböző előadók érdekes szakmai előadásait kínálta. A hangsúly főként a talaj és a növény egységén volt. Ez a cikk a köztes növényekről, a levéltrágyázásról és a meszezésről szóló előadásokat foglalja össze.
Lemaradt egy előadásról vagy egy vitáról? A rendezvény után is elérhetők.
Köztes növények
Christoph Amslinger, a Hanse Agro GmbH növénytermesztési tanácsadója a HORSCH Live "Köztes növények – tápanyag- és vízgazdálkodásban sikeres termesztés" című előadásában (dátum: 2022. december 5.) kifejtette, hogy a köztes termesztés sokkal többet ér el, mint a zöldítés betartása, és hogy a helyes termesztés és az integrálás a vetésforgóba, döntő fontosságú a köztes termesztés sikeréhez.
A köztesnövény-termesztés céljai
A köztesnövény-termesztés egyik célja a talaj termékenységének javítása. Hogy a talajban élő makro- és mikroorganizmusok táplálékot kapjanak, igyekszünk nagyobb pórustérfogatot, de jobb beszivárgást is elérni, valamint szerves anyagot is bevonni a talajba. A tápanyag-átalakítás a talajvízvédelmet és a tápanyag-hatékonyságot is javítja.
Az erózióvédelem is nagy szerepet játszik. "A talaj minden gazdálkodó tőkéje" – mondja Amslinger. Ezért igyekszünk köztes növényekkel csökkenteni a szél és a víz okozta talajveszteséget. A fű és a gyomok kialakulásának megakadályozására a köztes növények árnyékolását és versengését használjuk. A humuszképzését, ami a köztesnövény-termesztés másik célja, a felszíni és felszín alatti növényi biomassza beépítése a talajba. "Az, hogy ez a biomassza milyen mértékben hasznosul, illetve melyik humusztartalékba kerül, elsősorban a C/N aránytól függ". A fonálférgek elleni küzdelemben fontosak a növényegészségügyi szempontok is.
Telepítés
A köztes kultúrák telepítésekor sok gazdálkodó többek között azon tűnődik, hogyan határozható meg a vetés megfelelő időpontja. Amslinger szerint az egyik fontos tényező, hogy mikor takarították be az előző termést. "Különbség van például abban, ha GPS gabonát termesztünk, amelyet általában július elején takarítanak be, vagy ha késői búzát, amelyet Észak-Németországban augusztusban takarítanak be." De a köztes terménykomponensek kiválasztása, a termőhelyi jellemzők és a köztes termény felhasználásának módja is meghatározó tényezők. Fel kell tenni a kérdést, hogy mit akarunk elérni – csak egy kis talajtakarást, hogy csökkentsük az eróziót, vagy pedig hatalmas biomassza-növekedést, amely a talajban humuszt képez, vagy levágva használjuk majd fel.
A direkt vetéshez különböző vetési módszereket alkalmazhat. Egyrészt a szántás lehetővé teszi a következő kultúra közvetlen vagy mulcsos vetését, homogén köztesnövény-állományt biztosít, és lehetővé teszi a talajvíz felhasználását mélyebb rétegekből. "Hátránya, hogy nincs idő a betakarítási maradékok beépítésére [...], és így szalmatakarót készítünk. Ráadásul megnő az erózió veszélye". És a kiszáradás kockázata is.
A mulcsvetés egy másik lehetőség. Lehetővé teszi a szerves trágya beépítését, a tömörödés kijavítását és a szalmamulcs használatát erózióvédelemként. Ennél a módszernél némi plusz időt kell hagyni, hogy garantálni lehessen árvakelés biztonságos kelését.
Direkt vetés: az előző termés betakarításának befejezése után közvetlenül az tarlóba vet. "Így előnyt érünk el a köztesnövénynek az árvakeléshez vagy a gyommagvakhoz képest. Ráadásul ez egy nagyon víztakarékos módszer. Különösen a 2022-es évhez hasonló száraz nyarakkal járó évszakokban ez fontos érv". Amslinger véleménye szerint a módszer hátránya a speciális technológia, amely a megfelelő keléshez szükséges.
Vízháztartási következmények
A csírázási vízigény függ a vetőmag méretétől, a héjtól, a maghéjtól, valamint a vetőmag összetevőitől. "Minél nagyobb a csírázási vízigény, annál nagyobbak a magágyi követelmények". Az olajretek például kevesebb csírázási vizet igényel, így rossz magágy esetén is telepíthető. A mezei bab csírázási vízigénye nagyon nagy, ennek megfelelően a magágyra vonatkozó követelmények is nagyok.
A köztes növényekről gyakran mondják, hogy olyan vizet vonnak el, ami később máshol hiányzik. Egy osztrák tanulmány szerint különösen a száraz években (2004) a teljes parlagon hagyásnál nagyobb a vízveszteség, mint a köztes vetéseknél. "Ráadásul a köztes kultúrák nagyon vízhatékonyan építik fel a biomasszát. Ősszel először vízre van szüksége. A talaj víztartalma jelentősen csökken a teljes ugarhoz képest. Már decemberben/januárban fordul a kocka, és folyamatosan több víz áll rendelkezésre a köztes kultúráknál. Ez a nagyobb beszivárgási teljesítménynek köszönhető, amely segít feltölteni a talajkészleteket a tél folyamán. A mulcsréteg pedig megakadályozza a tavaszi nem produktív párolgást."
Tápanyaggazdálkodás
Amikor a tápanyagokról beszélünk, a gazdák gyakran elgondolkodnak, hogy trágyázniuk kell-e a köztes kultúrákat vagy sem. "Megpróbáltuk ezt a különböző forgatókönyvek, illetve vetési módok alapján osztályozni." Szántás utáni vetéskor, vagy ha a szalmát eltávolítják, gyakran nincs szükség trágyázásra. Ha a szalma a szántóföldön marad, akkor esetleg további 30-60 kg N/ha műtrágyázásra lehet szükség a jogszabályi előírások keretein belül.
A mulcsvetésnél két különböző forgatókönyvet vizsgáltunk a tarló megművelésére. Az első esetben a tarló művelésekor nagyon száraz volt a talaj, vagy a tarló még nem volt érintve. "Ha a szalmát eltávolították, akkor nincs további N-szükséglet. Ha a szalma a szántóföldön maradt, a köztes kultúra nitrogénigénye egybeesik a szalma lebomlásának nitrogénigényével, és szalmakompenzációs trágyázásra van szükség". A második forgatókönyv szerint a szárzúzáskor nagyon nedves volt a talaj. Így a rothadási folyamat korábban kezdődött, és a talajban szabályosabb volt a nitrogén dinamikájának alakulása. Így a köztes terményt nem érte extrém nitrogénveszteség. Ilyenkor nincs szükség kiegészítő műtrágyázásra – mondja Amslinger. A direkt vetéses módszerrel a szalma felül van, de mivel nincs talajművelés, a mineralizációs potenciál alacsonyabb, és figyelembe kell venni a talajban lévő N-értékeket. "Ha ezek jelentősen meghaladják az 50 kg-ot, akkor nem kell műtrágyázni. Ha lényegesen alacsonyabbak, akkor kompenzáló műtrágyázás kell".
A terméshozam következményei a következő növénykultúrára
"A magas terméshozamú, időjárási szélsőségek nélküli években különösen a cukorrépa, jobb terméshozamokkal reagál a parlagon hagyott (köztes növénytermesztés nélküli) földeken. Minél nagyobb a terméspotenciál, annál jobb volt a cukorrépa terméseredménye, optimális körülmények között a teljes ugarolást követően a köztes kultúrákhoz képest. A kukoricánál vagy a tavaszi vetésű növényeknél nincsenek jelentős különbségek." Összefoglalva, nyilvánvalóvá vált, hogy a stresszes években a magasabb hozamokat megbízhatóbban érték el a köztes növénytermesztéssel, mint nélküle.
Amslinger szerint nyilvánvaló, hogy az éghajlatváltozás miatt a jövőben stabil termesztési rendszerekre lesz szükség. Hogy a köztes kultúrák is kivehessék a részüket ebből a szempontból, sikeresnek kell lenni telepítésüknek. Különös hangsúlyt kell fektetni a megfelelő vetési rendszerekre, hogy a vízellátás és az ezzel járó biztonságos kelés garantált legyen. A tápanyagok tekintetében is szemmel kell tartaniuk a gazdáknak a köztes növényeket, hogy a tápanyagokat a rendszerben tartsák, és megfelelő gazdálkodással, a megfelelő időben a következő növény rendelkezésére bocsássák. A köztes kultúrák nem mindig eredményeznek magasabb terméshozamot a cukorrépa következő kultúrájaként, de jelentősen hozzájárulhatnak az éghajlatváltozással szemben ellenálló és stabil termesztési rendszerhez. A köztes kultúrák tehát egy gazdaságilag érdekes, stabil hozamú vetésforgó építőkövei lehetnek. "A köztes növények a megoldás, és nem a probléma részei."
Meszezés
Max Schmidt független mész- és talajszakértő. Emellett a Weihenstephan-Triesdorfi Alkalmazott Tudományok Egyetemének oktatója, valamint a DLG (Német Mezőgazdasági Társaság) akadémiájának szaktanácsadója. A HORSCH Live "Meszezés – az első lépés a biztonságos terméshozam felé" című előadásában (időpont: 2022. december 12.) a mésznek a talaj funkcionalitásában és stabilitásában betöltött szerepéről, valamint az ebből eredő terméshozam-hatásról beszél a mezőgazdaságban.
Schmidt szerint fontos kérdés, hogy mire van szüksége a növénynek a talajból. Négy fontos tényező van: elegendő gyökérfelület, víz és tápanyagok, valamint oxigén a gyökérlégzéshez. "Összefoglalva, a növénynek jól gyökeresedő talajra van szüksége, kiegyensúlyozott víz-, tápanyag- és levegőellátással."
"Az utolsó jégkorszak után kialakult, túlnyomórészt fiatal talajok, sok értékes ásványi anyagot tartalmaznak, mint például a kvarc, de primer és szekunder szilikátokat is, mint a csillám, a földpátok és az agyagásványok, amelyeknek fontos funkciójuk van a tápanyagok tárolásában" – magyarázza Schmidt. Németországban a szántóföldek főként ásványi talajokból állnak, amelyek legnagyobb részét a homok, az iszap és az agyag ásványi összetevői, valamint a humusz alkotják, amely többek között szenet és nitrogént tartalmaz. Talajaink humusztartalma 1-4 százalék között mozog. Ezenkívül egy másik fontos része a kolloidok, más néven a cserzőanyagok. Ezek olyan agyagásványok és humuszos anyagok, amelyek 0,002 milliméternél kisebbek. Arányuk a talajban 5 és 50 százalék között van. A kolloidok negatív töltésűek, és így cserélődő módon képesek bázikus kationokat tárolni.
De mitől lesz optimális a talaj? Schmidt szerint a legjobb talajaink a kb. 20-30 százalékos mésztartalmú, löszből álló luvisol talajok. A lösz egy meszes finom talajanyag, amely a gleccserek lecsiszolta kövekből alakult ki. "Ezek a talajok bázis- és tápanyagban gazdagok, mélyen fekszenek, optimális a levegő- és vízkörforgásuk." Ezek 50-55 százalékban inherens részekből és 45-50 százalékban pórustérfogatból állnak. A talaj pórusai nagyon fontosak a talaj funkcionalitása szempontjából, mert eltérítik a vizet, elérhetővé teszik a növénynek, és levegőztetik a talajt.
Ha a mész eltűnik a talajból, az gyorsan savasodási folyamatokat eredményez. Ez olyan negatív következményekhez vezet, mint például az agyag elmozdulása. Vagyis 6,8 alatti pH-értékek esetén a talajban lévő agyagásványok instabillá válnak, a szivárgó vízzel mélyebb rétegekbe tolódnak, és ennek eredményeként csökken a talajok lágysága. Az agyag elmozdulása az altalaj tömörödéséhez vezethet, ami vízzel elöntött területet eredményezhet. Így a talaj romlik, és rosszabb humuszformák, mint a rothadó humusz és a nyers humusz alakulnak ki, amelyek részben hidrofóbok. "Ha a talajok többé-kevésbé önpusztulásban vannak, az agyagásványok is elpusztulnak. Az eredmény pedig teljesen más talajszerkezetek." Schmidt szerint mindez a talaj degradációjához vezet.
"Mindezek a folyamatok alapvetően a talajok mészmentesítésével és az ezzel együtt járó savasodási folyamatokkal függnek össze. A könnyű talajokon ezek a savasodási folyamatok gyorsabban zajlanak le, mint a nehéz talajokon, mivel a nehéz talajok intenzívebben pufferelnek." Ezek a folyamatok természetes dologként, emberi segítség nélkül mennek végbe. A műtrágyázás befolyásolja a talajok bázistartalmát. A nitrátok és kloridok túlzott műtrágyázási bevitelének következménye, hogy a talajok túlműtrágyázottá válnak. Vagy ha műtrágyaként káliumot használnak, akkor a talajban lévő anionok kimosódnak, mivel nem tudnak megkötődni.
Ha a cserélők, illetve a humusz lebomlik vagy kimosódik, a növényen gyorsan hiánytünetek jelentkeznek, és így a hajtás és a gyökér károsodik. "A növény savanyú talajban nem tud gyökértömeget kifejleszteni, és kalciumhiányban szenved. A kalcium nélkülözhetetlen a finom gyökerek, a hajtások és a fiatal hajtások fejlődéséhez." Ha a pH-érték túlságosan eltér a termőhelyi optimumtól, akkor stresszhelyzetben a növény korlátozottan kap tápanyagot. Mérgező elemek válhatnak elérhetővé a növénynek, amelyek aztán felszívódhatnak. A pH-érték az egyik első paraméter, amelyet a biztonságos terméshozam érdekében figyelembe kell venni.
A mészellátásban riasztó a németországi helyzet.
Mit kell optimalizálnunk, a talajok biztonságos terméshozamáért? Intézkedni kell a mészellátás javításáért. Ezen túlmenően különösen az ellátottságot kell növelni kétértékű kationokkal, a talaj szerkezete, illetve stabilitása fenntartásáért. Van egy alapelv: "Nedves éghajlaton az optimális mészellátás elengedhetetlen a talaj fenntartható használatához." Arra a kérdésre, hogy van-e értelme meszezéssel reagálni egy intenzív csapadékra, Schmidt így válaszol: "Igen. Bizonyos kultúráknál mindenképpen lehet értelme". A tapasztalatok azonban azt is megmutatták, hogy egyes területeken a talajok stabilabbá váltak az extrém kálium műtrágyázás csökkentésével. Repcéhez hasznos lehet a környezet optimalizálása és a talaj stabilizálása, hogy a feliszapolódási problémát rövid időn belül kordában lehessen tartani.
A németországi talajviszonyokra vonatkozó felmérések azt mutatják, hogy az országban nagyszabású helyreállító meszezésre lenne szükség. "Egyszerűen újra kell gondolnunk. A bajorországi meszezéssel kapcsolatos elemzések azt mutatják, hogy a gazdálkodók évente átlagosan kevesebb, mint 25,00 eurót fektetnek be meszezésre. [...] A humusz önmagában nem oldja meg a problémát, és a talaj humuszdúsítása csak akkor működik, ha megfelelő meszezési feltételek vannak a talajban. Ez az egyetlen módja, hogy a talajban stabil humuszt hozzunk létre. Tehát mindkettőt erőltetnünk kell. Szükségünk van a humuszra, és szükségünk van a mészre, hogy a talajban aggregációt hozzunk létre. Ezért optimalizálnunk kell a talajok bázistelítettségét. Ez az intézkedés, megfizethető és nagyon gazdaságos."
Lombtrágyázás
Henning Jaworski (a Lebosol Dünger GmbH műszaki menedzsment osztályának vezetője) "Lombtrágyázás" című előadásában (dátum: 2023. január 30.) azzal foglalkozik, hogy tekintettel a fellépő időjárási szélsőségekre, hogyan járulhat hozzá, és milyen szerepet játszhat a szilícium elem.
Mindig is voltak növények és időjárási szélsőségek. A növények évmilliók során megtanultak alkalmazkodni az időjárási szélsőségekhez, hogy megőrizzék fajukat és továbbfejlődjenek. Az éghajlatváltozás keretében a növények károsodnak többek között a száraz időszakokkal és váratlan fagyokkal kombinált szélsőséges hőmérsékletek, de a sugárzás, azaz a növény napégése miatt is. Jaworski szerint azt is megfigyelhetjük, hogy a telek csapadékosabbak és jelentősen párásabbak lesznek. "A növényeknek ez azt jelenti, hogy valószínűleg csak viszonylag későn, tavasszal kapnak lendületet, mivel a talajok túl nedvesek, és ezért lassabban melegednek fel." Egy másik megfigyelhető tendencia a nyári gyakoribb hőhullámok. A kifejezett szárazság következménye, hogy a növények tápanyagai korlátozottan állnak rendelkezésre. Ráadásul a hőmérséklet gyors emelkedése felgyorsítja a növény fejlődését, ami viszont a fejlődési fázisok elhalasztását és jelentős lerövidülését eredményezi. A kellően jó gyökérfejlődéshez szükséges idő rendkívül lerövidül. Ilyen helyzetben a növény a nem kellően fejlett gyökereivel csak korlátozott mértékben képes a talajból tápanyagot felvenni. Ilyenkor a levélen keresztül kell egy kis lökést adni, hogy a növényt kellőképpen ellássák a szükséges tápanyagokkal.
A növények tápanyagellátása
A növény jó foszfátellátása elengedhetetlen a jó gyökérfejlődéshez. A foszfor biztosítja az energiát a gyökérnövekedéshez, és elősegíti a gyökerek regenerálódását. Így a talajban lévő víz- és tápanyagkészleteket sokkal jobban ki lehet használni. "Egy csapadékos tél, egy hideg tavasz és az azt követő lassú talajfelmelegedés után a vegetáció kezdetén elvégezhetjük az első intézkedést, levéltrágyázásként foszforral és aminosavakkal". Így biztosított a növény alapellátása, és ösztönözzük a gyökérzet kialakulását, hogy a nehéz időkben is hozzáférjen a vízhez és a tápanyagokhoz.
Jaworski elmagyarázza, hogy a kálium a növény szárazságszabályozásának másik eleme. "A kálium az az elem, amely fenntartja a turgort. Ennek eredményeként csökken a transzspirációs együttható, illetve a nem termelő vízfogyasztás". Így a növény jobban tudja kezelni az aszályokat. A kísérletek azt mutatták, hogy a növényeknek az egész szezonban rendszeres káliumáramlásra van szükségük. Így a növények jobban megbirkóznak a stresszhelyzetekkel.
De a bór is fontos szerepet játszik a növények vízellátásában és a gyökérfejlődésében. Megfigyeltük, hogy jobb volt az elegendő bórral ellátott növények káliumfelvétele. A gabonafélék például nem igényelnek sok bórt. "A szükséglet 50-150 g-ot tesz ki egy 8-9 tonnás búza terméscél esetében". A kísérletben 2022-ben összesen 130 g bór bevitele a gabonafélékbe hétmázsás többletet eredményezett. A harmadik elem, amely bizonyíthatóan fontos szerepet játszik a növény vízellátásában, a mangán. A jó mangánellátottságú növények kevesebb vizet is fogyasztanak, mint a mangánhiányos növények.
Sugárzási stressz
Az előadás második részében nemcsak a hő és a szárazság okozta növényi stresszről, hanem az abiotikus sugárzási stresszről is szó esett. Az érzékeny növényeket károsítja a napsugárzás, a növény gyakorlatilag leég. A túl nagy energiájú sugárzás hatására a növények úgy reagálnak, hogy túl sok oxigéngyököt termelnek. Ezek például a hidrogén-peroxid és/vagy az ózon. Mivel több keletkezik, mint amennyi lebomlik, a sejtek elpusztulnak.
Jaworski szerint tehát ki kell találni, hogyan lehet elkerülni az oxidatív stresszt. Többek között az antioxidánsok (gyökfogó szerek) védik a növényeket a sugárzás okozta stressztől azáltal, hogy egyik elektronjukat átadják a szabad gyököknek. Így a növényi sejt védve marad. Ebben a folyamatban ismét fontos szerepet játszik a mangán, valamint például a cink. Ez utóbbi ugyanis mintegy méregteleníti az oxigéngyököket. A harmadik védelmi lehetőséget az aminosavak biztosítják, amelyek segítenek a szinapinsav-észterek felépítésében, amelyek viszont olyan védelmet képeznek a növény belsejében, amely nem engedi át olyan mértékben a napfényt.
Szilícium
A szilícium nem esszenciális tápanyag, ezért nem a növényi tápanyagok közé, hanem a hasznos elemek közé soroljuk. Nem tekinthető biostimulánsnak. A kérdés persze az, hogy: hol a helye? Mit tudunk kezdeni ezzel az elemmel, és főleg hogyan lehet hasznos? A szilícium erősíti a szöveteket és erősíti a növény sejtfalát. Támogatja a növényt a vízellátás szabályozásában is. Ezenkívül elősegíti a cukorképződést, és ezáltal növeli a gyökér aktivitását. A növény ellenállóbbá válik a gombásodással és a rovarokkal szemben. Egyes növényeknél, például a salátánál a szállítási és tárolási stabilitást is növeli. "A szilícium ösztönzi a foszfor-, kálium- és kalciumfelvételt. Ez az elemek egyensúlyát is eredményezi, azaz egyik elem sem lesz túlzottan felvéve".
Ha a szilíciumot levéltrágyaként alkalmazzák, a formuláció döntő fontosságú. Ugyanis csak a stabilizált ortoszilíciumsavakat lehet felvenni a levélen keresztül.
Jaworski összegzése szerint a növények elkerülhetetlenül ki vannak szolgáltatva az olyan stresszfázisoknak, mint a hideg, a hőség, a szárazság vagy a sugárzás. Még ha minden év más is, a korai, célzott és ismételt levéltrágyázás révén kiegyensúlyozott és jó tápanyagellátottságot kell teremtenünk a növényeknek, hogy nagyobb károsodás nélkül túléljék az esetleges stresszfázisokat. Az adagolásban a növény igénye a döntő. Figyelembe kell venni a talaj jellemzőit (pl. pH-érték, tápanyagtartalom, víztartó képesség stb.), valamint a termesztett növény érzékenységét is a tápanyaghiányra. Hogy a növények jobban alkalmazkodhassanak a különböző stressztényezőkhöz, fel kell készülni, hogy többet lombtrágyázzunk.
Lemaradt egy előadásról vagy egy vitáról? A rendezvény után is elérhetők.